2011. december 15.-étõl fogják csak vetíteni :( pedig már kezdtem örülni hogy lassan szinkronosan jön de úgy látom idén ne várják rá, amúgy már láttam feliratosan egész elgondolkodtató film volt érdekes természeti gyönyörûségekkel :)

A dinókon én sem tudok túllépni. Abszolút nélkülözhetõk, mem kellene annyira ragaszkodni a biológiakönyvhöz. A farkastörvényeket spontánabb módom is be lehetett volna mutatni, úgy értem, más, valódi lényekkel. Nem ilyen mesterkélt módon. Engem például rohadtul kizökkentett.

Igen.

"Aki nem ért egyet, csak egy dolgot válaszoljon meg: mit akar mondani az a jelenet, amikor a ragadozó dínó otthagyja a másik, - haldokló? - példányt? Miért van a filmben például ez az irreális jelenet? Szimbolizál valamit?"

Ezen a dinó dolgon mennyeien nem tudnak túllépni, egy csodálatosan szép film, de ennyi marad meg belõle, hogy a dinók meg minek voltak benne....

Én sem tudom pontosan, de egy a földi evolúciót bemutató jelenetsorból miért lógna ki ? 100-200 millió évig asszem uralták a földet. Másrészt talán beleillik a természet kontra áldás ellentétpárba, a dinókat, ahogy a Földön évmilliókig minden egyes lényt a természet hûvös, néhol talán kegyetlen törvényei irányítottak. A gyengébb elpusztul, az erõsebb túlél, alkalmazkodik, az evolúció is valahogy így zajlott. Aztán jött az ember, aki érez, saját öntudattal rendelkezik, nem csupán a természettõl eredeztethetõ ösztönök hajtanak, és képes rákérdezni helyére az univerzumban.

Érdekes és elgondolkodtató, amit írtál. Most néztem meg elõször, így még sok minden elkerülte a figyelmemet. Vannak olyan filmek, amiket többször meg kell nézni, hogy minden a helyére kerüljön.
Mindenesetre szeretem az olyan filmeket, amik nem rágnak mindent az ember szájába. Viszont így mindenki a saját szemszögébõl látja az eseményeket.
Valószínûleg többen szeretni, többen utálni fogják.
Szerintem egyszer meg kell nézni. Kizökkent a hétköznapi gondolkodásból.

Hát ez iszonyat gagyi.
Folyamatosan feszít, hogy hû de mûvészi, de igazából amit mond az csak azt mutatja mekkora katyvasz van a fejében ennek a rendezõnek. Az ilyen sokkal rosszabb, mint egy gyengécske Adam Sandler, vagy bármilyen B film. Azoknak a készítõi legalább nem hiszik magukról, hogy "értik az életet" és azt meg is tudják mutatni a maguk "mûvészi módján".

Aki nem ért egyet, csak egy dolgot válaszoljon meg: mit akar mondani az a jelenet, amikor a ragadozó dínó otthagyja a másik, - haldokló? - példányt? Miért van a filmben például ez az irreális jelenet? Szimbolizál valamit?

Én vagyok ennyire hülye?

Ne aggódj, csak a gondolkozásra való késztetéssel van a gond. Az ellen ágálnak :D
Köszi a leírást, nekem segített, mert már két napja rágódom egyes kérdéseken, amik nem voltak teljesen tiszták, de így könnyebben értelmezhetõ. Akinek nincs minimális Biblia ismerete, annak nehezebb ez, bár az idézet hatására utána lehetett volna nézni, bárkinek, és akkor mindjárt világosabb minden...

Ahogy érzed, a Jóbos példa csak az én teóriám, ez se tökéletes, de nálam okosabbtól is hallottam ugyanezt a párhuzamot, sztem van benne valami, persze nem történetileg pontosan történik meg ugyanaz, de a fiú (vagy inkább már a felnõtt férfi) hasonlóan érezhetett, viseltetett Isten iránt, elég sok a párhuzam. Ez a film képi metaforákban beszél, ritkán lát ilyet az ember, ezért is hathat teljesen idegennek a hollywoodi mozik tömkelege után, kevés is az a rendezõ, aki elég merész és tehetséges ehhez, Malick szerencsére ilyen. A Tree of Life totálisan elszakad a berögzült történetmesélõs narratívától, ezt kár is keresni benne, sõt teljes tévút, egész más szinten, eszközökkel meséli el üzenetét életrõl, halálról, szeretetrõl, istenrõl.
A legszemléletesebb hasonlat talán a lírai, epika párhuzamot használni, a lírához hasonlóan érzelmeket ábrázol, metaforákat, költõi képeket használ, nyilván sokkal nehezebb, de nemesebb feladat is befogadni, mint egy regényt, amely A pontból B-be halad, karakterekkel, jellemekkel, párbeszédekkel. Sokakban ez nem csapódik le, talán mert még nem találkozott ilyen mûvel, illetve elszokott attól, hogy elbeszélésmód se egyféle létezik, egy film is ugyanúgy lehet költõi, persze ez sokat tagadja, mert elvont, meg nem értem, nem akarom érteni, ha meg nem értem, akkor szar, kész ennyivel el van intézve...

Úgy látom nem igen ért célt a mondandóm, nem ilyen természethez való visszatérést nem látok benne. Az összefüggéseket alant tisztáztam, ahogy én látom, még csak azt se mondom, hogy óriási truváj ezeket összeilleszteni. Az öccse halála , ahogy az apjához való viszonya, egy feldolgozatlan szelete az életútjának, amely törést okozott az életében, ezeket szinte újra átélve, életének apró illesztõköveit helyrerakva képes a tudatosság újabb szintjére lépni, közelebb kerülni Istenhez, egyben elfogadni õt és nem hibáztatni. Úgy értelmezhetjük, hogy gyõzedelmeskedik természete felett, a filmben emlegetett "áldás" útjára lép.

Minden idõk egyik legunalmasabb, legmûvészieskedõbb, "legálintellektuálisabb" filmje, egy elképesztõen nagyképû fércmû. Persze ezzel nincs semmi gond, de mennyien bekajálják... (lásd a cannes-i díjat).

Kiírtam, hogy SPOILER, ott szerepel a harmadik sorban, tán jobban ki kellett volna emelnem, amit odáig írok, abban viszont semmi spoiler nincs.

Kicsit sok lett a szóismétlés, elnézést, ha nem ennyire kapkodva írom, talán kicsit szebben is fogalmazom meg.

Sztem inkább az utóbbi, gyengébbek kedvéért szívesen összefoglalom a film lényegét, mert látom nem megy egy könnyen, persze ettõl tudom, hogy nem fog senkinek a véleménye egy csapásra megváltozni, de hátha elindít olyan gondolatfolyamot a fejében, amelyre eddig nem volt példa.
A film megértéséhez a kulcs az elsõ kb. 5 perben elhangzik, azaz nem több, mint öt percnyi odafigyelés elegendõ, hogy megértsd a filmet, utána már csak érezned kell. Természetesen SPOILER! következik, tehát az olvassa tovább, aki már látta, hátha más szemszögbõl néz ezután a filmre. A film az alábbi Jób könyvébõl vett idézettel kezdõdik:

"Hol voltál, amikor földnek alapot vetettem ?
Amikor együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak."

Jób történetének ismerete sztem nem is feltétlen szükséges a film értéséhez, de ha a lényegét ismerjük, akkor nagyon közel járunk a megoldáshoz. Röviden: Jób egy jómódú, istenfélõ ember volt, akinek megvolt minden földi java, gyönyörû gyermekei és birtoka, és istennek tetszõ életet élt, ám a sátán látva Jób erõs hitét, arra kérte Istent, hogy hadd kísértse meg Jóbot, zúdítson rá csapásokat, és lám hamar meginog majd a hite az Úrban. Jób azonban kitartott Isten mellett, nem tagadta meg, nem értette ugyan, hogy miért üldözi a balsors, de tudta, hogy nem bûnei miatt és nem is azért, mert Isten magára hagyta, azonban egy apró bûnt elkövetett: szinte perre hívta Istent, hogy jelenjen meg, és a barátai elõtt bizonyítsa be Jób igazát. Isten meg is jelent, itt hangzott el a fentebbi beszéde is, melyben arra világított rá, hogy milyen apró kis porszem az ember a teremtés tökéletességéhez képest, hogy sose foghatja fel a legfelsõbb isteni igazság, az univerzum, az élet törvényeit. Ezért Jóbnak sem volt joga õt kérdõre vonni õt hallgatása miatt, azonban mivel Jób végig hû maradt, ezért a korábbi szenvedéseiért bõséggel megjutalmazta, boldogságban élt egész haláláig.

Miért is írtam ezt le ? Jób története és dillemája elevenedik meg a filmben, ha nem is pontos ugyanezen formában, egy apró kiegészítés: a fõszereplõ neve Jack O'Brien, röviden: JOB. Véletlen ? Aligha.

A következõ kulcs szentencia a filmben: There are two ways through life: the way of nature (természet), and the way of grace (áldás). Ha rá akarjuk ezt húzni a szereplõkre, akkor az apa figurája testesíti meg a természetet, az anya pedig az áldást. Ez a két erõ küzd a kis Jack-ben szüntelen, az anya odaadó szeretete, megbocsátása, sugárzó harmóniája, ellenben az apa szigorával, keménységével, hûvösségével, bár maga módján az apa is nagyon szereti gyermekét. Nature és grace nem feltétlen jó és rossz ellentétpárja, az apa sem feltétlen negatív figura, de csak az áldás útja az, amely elvezethet Istenhez.

Sean Penn-rõl, aki a felnõtt Jack-et játssza (akinek még ez se esett le, annak már bocsánat, de tényleg ott a Transformers...), nem tudunk meg róla sokat, gyakorlatilag semmit, de a képek önmagukért beszélnek, a tájból kimagasló, rideg iroda épületek, üres belsõ terek, hideg színek, alig egy növény. A környezet a fõszereplõ lelki világát is tükrözi, a kiüresedett, magányos, eltévelyedett emberét, aki keresi azt a harmóniát, amit elvesztett, ehhez egészen a felhõtlenül boldog gyermekkoráig, az éden kertnek tetszõ külvárosi környezethez, családi házhoz, szüleihez, testvéreihez kell visszanyúlnia, valami itt veszett el, ahová szeretne visszatalálni. A kis Jack boldogságát csak az apjához fûzõdõ ellentmondásos kapcsolata árnyékolja be, az apja szigora lázadást szül benne, dacol atyjával, kiszakad az addig harmóniából, közben úgy érzi maga is apja természetét örökölte, és nem anyjához áll közelebb. Jóbhoz hasonlóan Jack is Istentõl vár választ, a tökéletes gyermeki világába hogyan törhetett be ennyi rossz ? Végül visszatalál apjához, aki szintén meghasonul, gyönyörû jelenet, az apa a kertben szedeget valamit, a gyermek mögé lopódzik, nem szól, csak õ is odaguggol mellé.
Az utolsó jelenettel mi a helyzet ? Lehet pszichológia magyarázattal élni: a belsõ béke, egyensúly megtalálása, helyreállása, a sérelmek és minden rossz elengedése, ez iszonyú bénán hangzik, de jobban nem tudom hirtelen megfogalmazni: a szeretet ösvényére találás. Spirituálisabb megközelítésben értelmezhetjük megvilágosodásként, megváltásként, visszatalálás a teremtõhöz.
Gyakori kérdés, miért a világ keletkezésének bemutatása ? Ez a Jób idézetbõl következik, ahogy leírtam Isten példázata arra, hogy mennyire eltörpül az ember Isten hatalmassága mellett. A jelenetet megelõzi az, amikor a szülõk megtudják, hogy fiuk meghalt, és nem értik miért éri õket rossz, mikor mindig is hívõ módon éltek.

Sokszor használom az Isten szót, sztem ha nem is vallásos, de nagyon mélyen spirituális film, de ne kell hívõnek lenni ahhoz, hogy valakit mélyen megérintsen, pl. magam sem vagyok az, bár az idézet biblia, nem érzem, hogy a film keresztény értékrendû lenne, értelmezhetõ más megközelítésbõl is, akár a vallásos vonulatot teljesen félretéve, ez is egy lehetõség, nincs senkire rákényszerítve. Remélem valakinek könnyebbé tettem a film befogadását, persze lehet vitatkozni is a fentebb írtakkal, még én magam is teszem néha :), de iránytûnek megfelel.

Sean Penn Brad Pitt nagyobbik fiát játszotta ez simán kiderült a történetbõl.a film több részérõl meg annyit hogy gyönyörû volt.Malick mindig valami különlegeset alkot.moziban is muszáj lesz megnéznem.

Nem szeretek senkit gyõzködni. Neked is csak azért írok, mert szereted Alejandro González Iñárritu filmjeit.

Tegyél vele még egy próbát ezzel a filmmel! Moziban! Rendes moziban! (Decemberben.)

Ez a film, szerintem ugyanis, mérföldkõ a filmtörténetben!

Hát sajnos én is úgy voltam vele, hogy ez lehet az év egyik filmje, de sajnos ez egy nagy NULLA!

Pedig még csak nem is vagyok akcióbuzi.

Hát ez nem megy. :)

Hír a hazai bemutatóról:
http://t7.hu/mcy

Hír a hazai bemutatóról:
http://aeonflux.freeblog.hu/archives/2011/09/28/az_elet_faja_malick_mestermuve_a_magyar_mozikban/