Köszönöm neked, hogy mélyebben felfejtetted a Malik film értékeit.
Szeretem ezt a filmet, ha másért nem mert gondolkodásra késztet, csiszolja az érzékenységemet mások iránt, megtanít arra, hogy ha élményt adó filmrõl van szó, akkor engedjem át magam annak gondolatiságának, de legfõbbként ne saját elõítéletem rabjaként közelítsek alkotásokhoz.
Ebben az is benne van, hogy ahhoz is alázat kell, ha valaki másképpen látja -mint jelen esetben többen ebben a témában- õt is megértessem, ne úgy tekintsek rá mint szavakban "meggyilkolandó" ellenfélre. Tudom akinek az a fontos, hogy csak a saját dallama gyõzzön, az csak szájkarate játéknak tekint az itteni fórumot, de felemelõ érzés az, ha vele azonosan gondolkodóra talál az ember.

Hát az ... Végignézni meg ennél is nagyobb. :D
Nem ajánlom. Zs kategória selyemköntösben ... :(
Egyike azon filmeknek, amikre kapásból a mínuszt szórnám ... nem is értékelem ezt a hulladékot.

Kösz modi, ez gyors volt :)

Idõnk rabjai vagyunk számlálgatjuk elmúlásunk napjait, mert ebbõl az emberi körforgásból kilépve ûrt hagyunk magunk után. Szeretteinkben,családunkban de ettõl még a "hangyaboly" teszi a dolgát. Gyárak épülnek, felhõkarcolók, a víz ugyanúgy vájja útját a kövek között, a porszemek sivataggá sokasodnak, csillagok hunynak ki és születnek.
Az ember pedig, ez a 75% víz és más összetevõkbõl álló lény az evolúció során megtanul járni, érteni, érezni élni a mi kis mikrokozmoszunkban.
A szó nemes értelmében az élet fája gyökeret ver, fejõdik lombkoronát hoz, büszkén tör az ég felé, de ki emlékezik arra, hogy ennek az óriásnak lehullott egy levele. Ezt csak a család a legkisebb közösség tagjai élhetik meg tragédiának, itt annyira nyomasztó a fájdalom vagy fokozódhat olyan végletessé, hogy képtelenség feledni, feldolgozni és utat találni a továbblépéshez. Mert a tragédia sokkal fájóbb ha szülõ veszt el gyermeket, fivér öccsét mint gyermek szülõt. Saját életembõl tudom milyen ûrt tud a szülõ távozása okozni az elszámolás kínjával, a jól tettem és mit nem tettem meg kétségeivel. Azzal a soha többé nem javítható fájdalmas rádöbbenéssel, hogy ezt az egyszeri alkalmat elszalasztottam.
Az élet fája egyszerre misztikus és nagyon fájó is, hiszen elõbb vagy utóbb minden ember megtapasztalja mindkét hiányt. Mert az életünk csak kölcsön amit vissza kell fizetnünk és a visszafizetés ára a halál, belesimulva évezredek körforgásba a végtelen illúzióját kergetve a születés és a halál helyett a túlélés vágyával.
Persze könnyedén címkézhetünk, hogy f*s film, mert sokan arra vannak beprogramozva, hogy az élet és filmmûvészet sem más mint szórakoztatások halmaza.
Ez a film ugyan nem Stalker de a gondolat azt az égetõ és fájdalmas kérdést járja körül: mi végre is vagyunk mi, és mi végre is békélhetünk meg a hozzánk tartozó halálával? Még azt sem mondanám , hogy konvencionális a képi világ, hiszen apró rezzenéseket kapunk magából az életbõl. Ezek képi összessége adja meg azt a melankolikusan fájdalmas vívódást amit nap mint nap élek, élnek meg én, te és mások is.
Egyszerû statikus filmkockák jelenetek sorjáznak egymás után, jobbára alsó kamera állásból fényképezve, mely adja egyrészt az ember és a tárgyi világ közti aránybeli távolságot és az ember magányosságának érzetét. Azt a törékenységet ami még jobban és erõtejesebben üzeni az lét kiszolgáltatottságának fájdalmát.
Gyermek arcok, felnõtt arcok, hol egyedül magányukba és kétkedésükbe zárva, hol pedig az örömök kis szikrája villan fel.
Hol halk crescendóként, hol pedig tam-tam dobok rivalgásával az ÉLET üvölt bele ebbe a gyászba, mozgássérülttel,
dühöngõ rabokkal, a hívatás bonyolult képletének megoldásaival át, meg átszõve a család életét.
Bizony az absztrakció kemény meló, a szem "rágógumiját" megszokni könnyû sétagalopp, amikor el kell vonatkoztatnunk vagy képzetet kell társítani gondolathoz az bizony zúzósabb meló. Kísérleti filmet gyártani annyit tesz mint sok ezer nézõt elidegeníteni az egyszerû jól befogadható mozitól, és ez bizony nem kis feladat vagy írhatnám azt is: a bennünk szunnyadó igényt felkelteni férfi munka.
Hiszen igazából nincs történet, nincs végkifejlet és meg merném kockáztatni /persze van/ dramaturgia. Az élet fájat nézve -legalább is nekem- a csipkeverõnõk csodálni való munkája jut eszembe amikor egy semmit sem sejtetõ fonálhalmazból megszületik a a csipke, formák és az esztétikai szépség tobzódásában.
Talán ez az az a film amit nagyon lehet szeretni, hiszen olyan bõkezûen szórja elénk a már említett szépséget az emberiséggel kapcsolatos apró rezdüléseken át a genezis gyötrelmét.
Ugyan akkor ez az a film lehet az amit zsigerbõl lehet gyûlölni mint az itt fórumozók tették is, hiszen megosztó, viszont egy bizonyos senkit sem hagy hidegen.

Olvastam egy találó hasonlatot erre a filmre: Az "értelmiségi" hipszterek Alkonyat-triológiája.

Fúú de nagyon rossz volt z a film. Semmi történet, meg lényeg..
FOS!

Gyönyörû film
anélkül pontozni hogy végignéznénk meg tényleg nagy hülyeség

ok. pont hogy többnyire vevõ vagyok a mûvészfilmekre , de lehet hogy rossz hangulatban próbáltam anno megnézni,már jó pár hónapja az HBO- csatornán. lehet egyszer még megpróbálom, de köszi az infót. de mindenesetre az ilyen filmek elég megosztóak ahogy látom....

Ha valaki nem néz végig egy filmet, akkor hogyan írhat róla véleményt, amit nem akarsz végig nézni az nem neked szól, el kell felejteni és kész. Én sem írom le a véleményem minden egyes látvány pornó blockbusternél...

De mivel tetszett neked a 2001: Ûrodüsszeia válaszolok a kérdésre, hogy miért emlegetik egy lapon ezt a két filmet.
1. A látványokért felelõs szakember mindkét filmben ugyanaz a Douglas Trumbull volt
2. A 2001: Ûrodüsszeia Ember hajnala rész párhuzamba állítható Az élet fája teremtés jelenetével, mindkettõ az élet eredetét kutatja és annak hatásait a jelenre
3. A 2001: Ûrodüsszeia csecsemõje hasonlóan szimbolikus, mint Az élet fája kamaszodó fõszereplõje
4. Mindkét film befejezése több értelmezésre ad lehetõséget, az "élet" utáni létet boncolja mindkettõ

Ezenkívül mikre is érdemes még oda figyelni, hogy megértsük a filmet:
1. A film nyitójelenetében gyakorlatilag megtudjuk, mirõl is fog szólni a történet
2. A fõszereplõ Jack O'Brian, monogramja JOB, mely utal a film elején olvasható bibliai idézetre (Jób történetére) valamint az angol job azaz munka szavára, mivel a Brad Pitt alakította apa egy munkamániás, aki egyedül az anyagi létben látja az élet értelmét és mindent elkövet, hogy a fiából is ilyen embert neveljen.
3. Az apa szereplõ ellentéte az anya, aki a jóra, kedvességre neveli fiát, hogy az élet nem ér véget az anyagi világgal. (Ezt az apa-anya szerepet láttuk már az Avatarban is)
4. A fõszereplõ tulajdonképpen a rendezõ maga Terrence Malick, akinek szintén két testvére volt, de mindkettõ elhunyt (az egyik öngyilkos lett, a másik pedig autóbaleset következtében) mikor a film készült.

ez ok. csak hogy jön ide az a film . nekem pl. az tetszett de ezt csak 30 percig bírtam , lehet hogy hamar feladtam de nagyon nem tetszett az a fél óra ....

Már annak idején megmondták, hogy kétféle ember létezik, az egyik aki átaludja a 2001: Ûrodüszeiát, a másik pedig az aki rájön, hogy az minden idõk legjobb filmje.
Magyarra fordítva, van aki ért a filmekhez és van aki nem.
Csak azt nem értem, hogy aki az utóbbiba tartozik, az miért jön egy filmes fórumra nyafogni...

nem hibátlan, de gyönyörû alkotás. hogy mirõl szól? meg lehet nézni, esetleg el lehet olvasni a kritikákat.

egyetértek. olyan jót aludtam rá a minap én is hogy hihetetlen :) 10/3-at kapna tõlem a film. 1-et mert a kissrác egész jól játszik, 1-et mert szépek a természetképek (amiknek egyébként semmi köze a filmhez, csak hatásvadász), 1-et pedig Sean Penn miatt, aki mesterien tud drámai nézéssel sétálni a semmibe

Imádom, ha nem tudok elaludni mindig ezt indítom el. A szunya 15 percen belül garantált. :)

ennek a filmnek mi az értelme? össze vissza vágott képek, természet filmbe illõ képek, néha egy egy random módon benyögött mondat. semmi következetesség a filmben, csak ilyen olyan képekbõl álló valami. ha valaki megfejtette hogy mirõl szól, és mit akaarnak jelölni ezek a fura képek, akkor írja már meg legyen szíves.

valahogy én is így jártam,és csak annyit teszek hozzá-a filmet nézve- az élet fájó- ha ilyen filmeket kell néznem:))

Ritkán hagyok abba egy filmet, de itt fél óra után feladtam... 1/10 Altatónak viszont nagyon jó, aki szeret filmen aludni annak tudom ajánlani.

hát végül is jó, úgy sem lehet olyan kommentet írni meg véleményt ami úgy le tudná húzni hogy igaza is legyen vagyis lehet, de most nem filmakadémián vagyunk