Eltöltött minőségi idő, tervszerű szelekció.
Az első díszfa ültetvény
Egy Shukallituda nevű kertész, aki faiskolával próbálkozott, de nem igazán sikerültek nemesítési szándékai, egyszer kapott egy ihletet és egy "sarbatu" nevű fafajtával kezdett kísérletezni (ezt a fajtát még eddig nem sikerült azonosítani).
Az eredmény egy termés nélküli, szép, szabályos fa lett. A faiskolában sorokba ültette, nagy területen. A történet jó része nincs meg, de szó van még Inanna-ról, aki repülőjével elhaladva a díszfaültetvény felett, megcsodálta a látványt, leszállt, és beszélt is a kertésszel.

Képzeljünk el egy népet, mely a maihoz hasonló szervezettségben él, de valahogy mégis másképp. Van iskolarendszer, adórendszer, állami adminisztráció, ismerik a matematikát a csillagászatot, a gyógyítást, de mégsem a mai fogyasztói társadalom. Egy nép, amelyik nem maga fedezte fel a világot, nem maga találta ki szabályait, nem maga tanulta meg üzemeltetni saját társadalmát, hanem megtanították neki. Ezen túlmenően irányították, ellenőrizték. Készen oda adták a társadalom tudását. Sokan mondják, hogy ez ma is így van, azaz nem mi vagyunk ilyen ügyesek és szépek, hanem a történelem ismétli önmagát. Van benne igazság …

Az időszak amiről beszélünk a presumer korszak i.e.6000 ' i.e.4000' között, illetve a sumer társadalom csúcsa i.e.4000 és i.e.2000 között.

A presumer korszak jellemzője, hogy a nép nagy egységben él a természettel, nem leigázza azt, hanem alkalmazkodik hozzá. Az élet kevésbé adminisztrált, de nyugodt és kiszámítható. Az istenek átadják a tudást, az élet minden terén, és vezetik a földi életet. Az embereknek igazából még időszámításra sincs szükségük, mert életciklusukat a természet adja. Akkor még az embereknek nem volt órájuk, de volt idejük. Nem volt olyan fejlett a gondolkodás, de az egyszerű élet egy természetes életmódot eredményezett. Jellemző példa, hogy szinte nem voltak betegségek.

A sumer civilizáció csúcsa a Nippur-i időszámítás bevezetésével kezdődött, ekkor már lett órája a kor emberének, de elveszette az időt. Megjelent a hivatali adminisztráció és ehhez iró-olvasó emberek kellettek, így megjelentek az iskolák. Az emberi uralkodásvágy, illetve az istenek összeférhetetlensége háborúkat eredményezett, amihez pénz volt szükséges, és ez eredményezte az adórendszer bevezetését. Ahogy egyre több pénz kellett, egyre nagyobbak lettek az adók, az emberek egyre jobban kibújtak alóla, és amikor már az adóellenőrnek is ellenőre volt, akkor meg is bukott a sumer társadalom.