Ráaádsul eddig ő volt a legnagyobb Clau ellenes, még andrásnál is jobban köpködött rá, a váltságdíj ki nem fizetése miatt, sőt még Andrást is agitálta mikor tartózkodott, hogy szavazzon Clau ellen és ha miki lesz a vezér visszamehetne a céghez. Mondjuk nem túl logikus részéről hiszen Miki miatt rabolták el Danit, de hát na. Sőt akkor legjobban ő köpködte Claut még Andrásnál is jobban. Most meg hirtelen minden elfelejtve és némi alamizsna kedvéért eladta a lelkét. Amit megkapott volna nórától is.
Lacit nme értem miért fordult Miki ellen, hiszen anno neki is ő segített mikor a konkuirencia bezárta a fagyasztóba mondván ide több futárcég nem kell. Akkor ha ők nem védik be Bartával most sehol se lenne. ÉS a tönkrement cégről se Miki tehet, ő is tönkrement volna ha hónpaokon át fosztogatják a futárait.

B. Takács Ottó best of:

"A művészek más dimenzióban élnek, első csakis az alkotás, addig nincs se ebéd, se alvás, se semmi, amíg nem készül el a mű."
"És amint kidolgoztam magamból az anyagot, megint emberi formám lesz, megígérem."
"Sokkal nehezebb eset vagy, mint az anyukád, hallod-e ?"
"Valami nem stimmel. Tompa. A fényekkel van a baj, a kép belső ragyogásával, madonnai tisztaságúnak kéne lennie, ami alapvetően belőled árad. Az ártatlanság és a bölcsesség szűzies elegyének, misztikusnak, éterinek, eh most meg olyan, mint egy ócska zsánerkép."
"Az aurádat kéne megfognom, a letisztult, légies lényedet. Túl sok itt a sallang, ami közönségessé teszi az egészet. Rájöttem. A vállaidra van szükségem. Le kellene venned a blúzodat."


Ez pusztán művészi kérdés. A festészet legrégebbi műfaja az aktkép. Gondolj Boticelli Vénuszára, vagy Szinyei-Merse Pacsirtájára.
A művészi aktkép nem pucérkodás. Az akttal a művész üzenetet közvetít. A világ elembertelenédésével szemben a forma szépségét, az őszintétlenséggel szemben a meztelen test megmutatkozását hirdeti.
És egy olyan fiatal nő aki lelkileg már annyira érett, hogy nem éri be egy férfival, arról nem gondolnám, hogy nyárspolgári előitéletei vannak.
És ráadásul ez nem is akt, félakt, cici, semmi több.
Ledobod a pólódat és én megfestem a kiállítás legszebb képét.
Arra akartalak megkérni, hogy ezt a mai művészi incidenst, ezt a koncepcióváltást, hogy is mondjam csak, ne szellőztesd meg.
A művész és modellje ezt egymás között beszélik meg, ez művészi magánügy.
Mert a művészet mindig tartogat egy kis titkot, meglepetést. Érted, ami még az alkotónak is új. Na, az a mű isteni része. Érted ?
Hidd el, Zsófi, ezek a kölykök nem valók hozzád, éretlenek, izzad a tenyerük, a pattanásaikkal meg az idétlen popzenészekkel vannak elfoglalva. Te meg már messzejársz, művészettel foglalkozol.
Valami nem stimmel. Nem veled, te tökéletesen csinálod. Változott a fény.
A modellnek nem a teste a lényeg, hanem ami árad belőle, azért csinálod jól, mert nem csak fekszel, hanem figyelsz és hidd el, én megérzem a különbséget.

Best of duma tőle: Hogy tudna így focizni ha narkós lenne? Kezit csókolom Maradonáról tetszett már hallani?

Magdi anyus táska rablójában Tónit(?) véltem felismerni.

És itt még Zsófi úgy néz ki mint egy anorexia film reklámarca ill. mint egy lágerből frissen szabadult . Talán Ramóna lesz az egyetlen a mostani gárdából, aki képes volt fejlődni színészet terén, őt meg is hagyták.