Énekesként nem az én világom, de ezért a filmért megemelem a kalapom a faszi előtt.

Ez a film óriási!
Nem értem meg a fanyalgókat...
Nagyon régen láttam ilyen őszinte filmet!
Még a torkom is elszorult, teljesen bevonzott a világába!
Eddigi is szerettem, ezek után csodálom Robi Williams-t!
(Mellesleg 65 évesen már tudom mikor jó egy film)

Pffu de gyengusz volt! A majom karaktere végig értelmezhetetlen.

A film nem rossz. Roppant idegesítő a majom. Nem is tudom értelmezni mi volt ezzel a cél? Ettől függetlenül is lehetett volna egy jó életrajzi filmet készíteni.

a léyneget nmegfogtad

az irigység beszél a frusztrációdból

(Y)

tapasztalatkan vagy

Szerintem az összes sláger ismerős volt, egyébként az a majom rohadt idegesítő, másként, nem az én stílusom ez a film HÁROM/TÍZ

Remek film, a tavalyi év nagy meglepetése volt számomra. Csodaszép képek, gyönyörű koreográfiák, megindító és élettel teli történetmesélés. Ha korábban azt mondja nekem valaki, hogy épp Robbie Williams életéből készül ilyen klassz film, biztosan nem hittem volna el. Na nem mintha bajom lenne vele, a 2000-es évek elején voltam fiatal, úgyhogy elég sok dalát szeretem, és a nosztalgia is megszépíti őket, meg igazából a film is, mert remekül beépíti őket a történetbe. De nem kell Robbie-t ismerni sem ahhoz, hogy élvezhető legyen ez az alkotás, bár jól jön, ha az ember szereti ezt a korszakot, meg úgy általában a brit életérzést, ami nálam eléggé betalált. Nem csoda, hogy Amerikában bukta lett a film, jobban működik az óceántól innen, a kritikai visszhangja viszont ott is elég jó volt, szerintem sokan fedezik majd fel később.

Aki úgy érzi, hogy klisés a sztori, nos, igen, láttuk már ezt a történetet hasonló biopicokban, mégis van valami, ami elég eredetivé teszi, ez pedig a főszereplő majomként való ábrázolása. Meglepő, de ez a meghökkentő ötlet pazarul működik, rengeteget hozzátesz az élményhez. A majom nagyon rétegelt szimbólum; egyrészt a filmben elhangzik a lényeg, hogy ha valaki híressé válik, megreked az adott életkorban, így a majom egyfajta visszamaradottságot, lemaradást fejez ki. Másrészt az állati ösztönöktől hajtott létezést, ami Robbie bulizós korszakát jellemezte. Kifejezi a pimaszságot, lazaságot is, amivel a főszereplő palástolja az érzelmeit, de mindennél erősebben mégis az öngyűlöletet reprezentálja. Az, hogy senki más nem látja a karaktert majomnak, csak ő maga és a közönség, a saját maga iránti haragot, szégyent, kisebbségi érzést fejezi ki, azt, hogy mindig úgy érzi, kevesebb, mint mások. Fantasztikus ötlet, és a megvalósítás is remek, a vfx teamnek amúgy rengeteg munkája van benne, érdemes betekinteni a behind the scenes videókba, mert nagyon érdekesek.

Olvastam itt kicsit frusztrált értékeléseket RW szenvedései miatt. Minden tiszteletem a hozzászólóké, de valószínűleg nem érdemes sztárokról készült biopicokat nézni, ha ez ennyire triggerel valakit. Szerintem mindenkinek joga van reflektálni az életére, megnézni persze nem muszáj, a film nem árul zsákbamacskát, igen, egy híres emberről szól. De az, hogy a pénz nem gyógyítja nem annyira meglepő. Robbie 16 évesen lett sztár a Take Thatben, konkrétan gyerekként, és ahogy elmondja, 21 évesen már drogfüggő és alkoholista volt. Az ő esetében a pénz igazából visszaütött, mert több lehetősége volt pusztítani magát. A pénzzel, hírnévvel nem olyan könnyű bánni, főleg fiatalon, ő sem tudott. Nem érzem, hogy sajnáltatni akarta volna magát a filmmel, de akit frusztrálnak a sikerei, az nyilván nem fogja tudni befogadni a történetét. A rocksztáros életmód amúgy sokakat bedarált már, persze vannak a Mick Jagger félék, akiknek ideális ez az életforma, de sokan belehaltak, mint Amy Winehouse, vagy Kurt Cobain, mert önmagában még a sok-sok pénz sem tud mindent megoldani.

Tökéletesen egyetértek ezzel:
"...ez egy beképzelt, magamutógató pöcs sirámcunamija."

Elismerem, hogy Robbie Williams otthon van a színpadon és egy jó előadó, de kb itt vége is a történetnek.
A folyamatos káromkodás a filmben iszonyatosan primitív,
az önsajnálat, a féktelen drogozás és önpusztító életmód pedig szánalmas.
Ennek az embernek vagy EZERSZER lett volna alkalma felhőtlenül boldognak lenni ; például a filmben Képes még azt is elcseszni...
Nem tudok sajnálattal szemlélni egy ilyen öntelt seggfejet.

Szerintem te is tudod, hogy nem erről van szó: egy átlagember szempontjából, aki nap mint nap meg kell dolgozzon a napi betevőért rossz az optikája egy olyan történetnek, ahol egy sikeres, befutott ember vekeng, hogy neki milyen rossz, főleg ha ráadásul mindezt idióta módon egy animált állat képében teszi, ami taccsra is vágja a drámát, hisz ezzel pláne komolytalanná teszi az egészet. Egyetértek vele, ez egy beképzelt, magamutógató pöcs sirámcunamija, ami nem kell, hogy érdekeljen minket.

nem nagyon értetted a filmet, better man, aki feljut a csúcsra, az még nem lesz jobb ember, ahhoz más kell, erről szólt a film

Vizuálisan nagyon igényes, látványos és a sztori is lekötött. A zene baromi jól szólt. Egyáltalán nem zavart a majomfejű RW, sőt adott hozzá valami extrát.

ki játszotta volna ? folyamatosan még az élő RW szel hasonlítgatták volna a színészt.
Saját magát játszotta volna fiatalon?

Szerintem ez a film egy rakás szar!
Ad 1.
Az hogy egy digitális majom játssza a főszerepet zavaró, undorító és nagyon megnehezíti a főhőssel való azonosulást! Sajnos ez egy majommal az emberek többségének nem megy, és kurvára fárasztó és idegesítő!
Ad. 2.
Nem érthető a film alap motívuma, a főhős állandó szenvedése frusztráltsága sem, mi a problémája a baja?
Feljutott a mai világ csúcsára! Pénz, vagyon, rajongás, nők, azt kap meg, amit akar! Rajongók tömege veszi körül, luxus szállodákban szállhat meg, luxusautók tucatjai állhatnak a garázsában, luxus kégliben élhet, őrjöngő nők futnak utána akik felhúzgálják a pólójukat a mellüket mutogatják neki felkínálkoznak! Több ezer őrjöngő őt imádó ember előtt koncertezhet!
Mi a fasz kell még? Ez sem elég? Akkor menjen a kurva anyjába!
Különben is dög unalmasak már ezekről a popsztárokról, énekesekről készült filmek!
Mindegyik feljut arra a csúcsra hogy mindent megkap amit ez a modern információ gazdag világ csak kínálhat, pénz, luxus, világhírnév, világtömegek rajongása, nők, luxus házak, utazás, luxus szállodák luxus kaja, pia, drog, és mégis mind szenved! A filmeken a szenvedésüket nézheti a néző.
Jaj szegények!
És a többi? Az átlagember azzal mi van? Az persze jól van, az csendben van, csendben leéli az életét, milyen érdekes!
Ezek a sztárok az elégedetlenség a kielégíthetetlenség élő szobrai, megérdemlik a szenvedésüket!

Meglepő bukás lett ez a film: az első héten (amely nem mellesleg az évi legnagyobb mozis fogalmat bonyolítja le) mindössze 17. helyezett lett Magyarországon, 5.5 milliós bevétellel. Összehasonlításul: az idióta Sonic 230, a Demjén-film 210, a harmadik helyezett Futni mentem pedig 130 milliót hozott össze (mindkét utóbbi másfélszer annyit termelt, mint előző héten).

Ennél a januári holtidőszakra száműzött Bob Marley-film is sokkal jobban szerepelt.

Kemény film, nem felhőtlen szórakozás. Önpusztító élet, hol fent, hol lent..., de szerethető, így a film is.

Ez egy baromi nagy f*szság.