Téma: Challengers

7/10
trudy 2024 ápr. 26. - 00:14:12 7/10
(1/21)
Az biztos, hogy komoly és ügyesen felépített marketing előzte meg, engem is megvett, de nem bánom, mert összességében nem volt rossz film, adott valamit. Elsősorban hangulata van, illetve több szempontból is kilóg a mai filmek közül, azt is lehet mondani, hogy túlmutat rajtuk. Nem kifejezetten lényeges a tenisz benne, azon túl, hogy sport meg valami verseny, én valami klasszikusabb sportfilmre, világklasszisok életre-halálra menő versengéséről szóló történetre számítottam, de szerencsére ez esetben nem az unalmas és klisés élsportolói felkészülési rutinokkal és drámákkal untatott a rendező. Sajnos más témára sem volt felfűzve hagyományos dramaturgia, de cserébe legalább nem egy kiszámítható, elcsépelt sztorit kapunk. A sport, a szenvedély, az intenzív emberi kapcsolatok alapból nagyon hálás témák, és nagyon hiányoznak a mai filmgyártásból az átérezhető emberi érzelmeket, árnyaltabb karaktereket felvonultató alkotások, ezért teljesen érthető, hogy van erre kiéhezett közönség. A szerelmi háromszög miatt kimondottan izgalmasnak ígérkezett, el kell ismerni, hogy jól kiválogatták a szereplőket is, a mai ideálok szerint egyikőjük sem különösen szép vagy vonzó, viszont így együtt mégis volt bennük valami, ami miatt szerethetőek voltak, talán pont azért, mert tökéletlenek és épp ezért sérülékenyek voltak. A legjobb alakítást egyértelműen Mike Faist nyújtja, az ő színészi eszköztára a legerősebb, de Zendaya is cuki, bár a játéka számomra a durcás kislány és a brazil sorozat hősnője közötti skálán mozog, Josh O'Connornak pedig összességében jól állt ez a lúzer karakter, ugyan lehetett volna egy kicsit több kisugárzása, így viszont senki nem nyomta el a másikat, kiegyensúlyozottak voltak a szerepek. Sikerült benne több, igazi művészfilm-hangulatú jelenetet összehozni, ebben segített a zene is, amivel a filmnek furcsa lüktetése volt, engem kicsit egy történetmesélős videojátékra emlékeztetett. Izgalmas, ahogyan alakul valami feszültség hármójuk között, egyik jelenetben sem igazán lehet tudni, hogy mire akar kifutni a dolog, még a lezáráskor sem, de az erős hangulat mellett ez nem volt annyira zavaró. Volt benne néhány gyengébb, lényegtelenebb snitt, néhány kissé feleslegesnek ható mellékszereplő, némelyik párbeszéd kicsit szappanopera-stílusúra sikerült, valamint helyenként életszerűtlen volt a férfi-nő és a két férfi dinamikája, de még így is bőven felülmúlta a várakozásaimat, amit mai filmekkel szemben támasztok és akár inspirálóan is hathat jövőbeli alkotásokra.