Ja, és bocs York Lancester, de szerintem te totál tévedsz. Nem állítom, hogy én tuti eltaláltam mirõl szól a film, amit leírtam csak egy vélemény. De az biztos, hogy szó nincsen a tömeggyilkosok ideológiai igazolásáról. Szerintem nézd meg a filmet még egyszer és gondold át: ebben az alkotásban minden csak jelkép, ne vegyél készpénznek semmit (hiszen még falak sincsenek!!!)! Miért pont a maffiafõnök lenne az, ami? Lehet, hogy egy csomó dologban tévedek, de az biztos, hogy a gengszer alakja szimbólum és köze nincs a tömeggyilkosokhoz.

Így van, ez egy tanmese, mégpedig nem is akármilyen. Ebben egyetértünk, viszont szerintem nem áll meg az elgondolkodtatásnál, hanem igenis levonja a konzekvenciát és véleményt is alkot, de ez nem az a vélemény, amit York Lancester látni vél, itt ugyanis szó sincsen fasizmusról vagy diktatúráról. (Még gondolkozom a filmen, csak egyszer láttam - és le vagyok nyûgözve - tehát a véleményem nem végleges) Amennyire én látom a fõ kérdés a tolerancia és a megbocsátás. Az ember olyan, amilyenek Dogville lakói, ezen nincs mit szépíteni. Azok a gyengeségek, amikrõl tanúságot tettek, bizony minden emberben benne vannak, ez gyarlóságunk. Ahhoz, hogy valakibõl elõjöjjenek ezen hibák, mindössze egy adott élethelyzetre van szükség - ezt nevezik kísértésnek. Az, hogy az ember mikor adja fel (vagy mikor enyhít) az elvein csak a kísértés mértékétõl függ. És itt jön a kérdés, amit a film (n.b. véleményem szerint) feltesz: hogyan kell reagálni egy bûnre, amelyet ellenünk vagy a szemünk láttára elkövetnek. Mit tegyen az, akinek hatalmában áll tenni bármit is. Grace (aki bár kétségtelenül kiszolgáltatott, mint az események résztvevõje, mindenképpen rendelkezik hatalommal) a jézusi utat követi, azaz mindent megbocsát és mindent eltûr, mert tudja, hogy az ember eredendõen gyenge, ezért úgy érzi, hogy nem ítélkezhet felette. Az apja (aki természetesen nem a bûnt és az alvilágot szimbolizálja, hanem a felsõbb hatalmat) ellenben azt állítja, hogy segíteni kell az embert abban, hogy urrá legyen a gyengeségein, nem lehet egyedül õrá bízni, hogy eldöntse mi a helyes. (Jól példázza ezt ifj. Edison, hiszen õ moralista, erkölcsös ember, a kísértés végül mégis megtöri és arra készteti, hogy ideáját érdekei szolgálatába állítsa.) Tehát, ha mindig csak megértünk és torelálunk, ahogy mai világunkban a politikailag korrekt ideológia sugallja és a büntetést mindig vonakodva, szégyenkezve, mérsékelten szabjuk ki, további táptalajt adunk a bûnnek és erkölcstelenségnek.
Lehet, hogy túl messzire megyek, de a példázatban én felismerni vélem Isten és Jézus allegóriáját, pontosabban azt, ahogyan õk látják az embert. Isten (azaz a gengszter-vezér) kemény kézzel bánik az emberrel - ezt jól tudjuk az Ószövetségbõl - célja van velünk, parancsokat ad és el is várja, hogy betartsuk, sõt könyörtelenül, kõkeményen lesújt, ha csalódást okozunk (lásd: kiûzetés a paradicsomból, Sodoma és Gomorra stb.) Aztán közénk engedi gyermekét (Grace-t), aki megmutatja mi a jóság, a szépség, a harmónia és eltûr mindent, amit ezért cserébe kap. Mert nem ért egyet atyjával, mert nem büntethetõ senki a természetéért és minden megbocsátható (még Júdás árulása is). És ekkor jön a filmben az, ami a Bibliából kimaradt: az Atya és a Fiú (lány:)) vitája, arról, hogy melyik módszer a helyes. Grace nem kér a pökhendiségbõl, nem érzi, hogy pusztán azért, mert hatalmában áll, joga volna ítélkezni, ezért nem is teszi, apja ellenben szemére veti, hogy nem irányítja a bûnöst a helyes út felé, ha nem bûnteti meg a vétkeiért. Mert minden gyengesége ellenére, helyes neveléssel mindenkibõl többet ki lehet hozni (ez a kutyás példa).
Eddig tart a példapeszéd, itt vágja sutba Trier a pártatlanságát és foglal állást: mert az õ történetében Isten meggyõzi Jézust. Grace nem azért áll bosszút, mert megbántották, megalázták, kihasználták, nem sértõdött, nincs benne harag vagy gyûlölet. Õ továbbra is szereti azokat az embereket, szánja és megérti õket. De belátja, hogy jobbá csak akkor válhatnak, ha nem gyarló önmagukhoz, hanem saját magához (az õ emberfeletti tisztaságához) méri õket és azt várja el tõlük. És belátja, hogy ezzel a mércével elbuktak és ez a bukás méltó büntetést érdemel. A büntetést pedig nem velük egyenrangúként, hanem a ráruházott hatalomnál fogva, felettük állóként rója ki. Bosszúvágy és önös érdek nélkül, kötelességtudatból.
Hajlok rá, hogy egyetértsek ezzel az állásponttal (holott a gyakorlatban túlontúl toleráns vagyok), mert minden valamirevaló ideológia az emberi jellem legfelsõ teljesítõképességét állítja követendõ példának és azt pedig csak következetes neveléssel lehet elérni. És igen, a nevelés sajnos elképzelhetetlen büntetés nélkül; lett légyen szó kutyáról, gyerekrõl, vagy éppen az emberiségrõl.

Minden szavaddal egyetértek-a zseniális jelzõt kivéve.

Zseniális, de gonosz film. A "Kocsma Jenny" és a "Szecsuáni jólélek" összemixelése egy "Ház szilfák alatt" környezetben. A dán dogma csávó gusztustalanul hazudik. Azt állítja, hogy az emberek ilyenek, és hogy a tömeggyilkosok joggal tömeggyilkosok, de ezt úgy teszi, mintha nagy önmarcangolás után úgy döntött volna, hogy õszinte lesz.
Nem lennék a csávó helyében, amikor szembe kell néznie azzal, hogy mit mûvelt. Egy ilyen tehetséget arra használni, hogy beledöngöljük az embereket a betonba...
A formai ötlete egyébként zseniálisan szolgálja a tartalmat: amíg még jóságot látunk Dogville lakóin, addig is érezzük, hogy itt valami nem stimmel, és Larsi fiú tudta, hogy mi nem stimel: szerinte, akiben van egy kis kedvesség, az törvényszerûen (!) csak hazudik, mert õ is vár valami kedvességet. Sztálin, Hitler, Rockefeller. Ezek a fickók érveltek így, csak õk nem bujtatták ilyen szép esztétikum mögé a pszichopata gondolataikat.
És a végefõcím alatti fotók is hazugak: a film úgy tesz, mintha a középosztályról mondana ítéletet, és a végefotók meg megmutatják, hogy a nagy válság alatti nyomorgókról szólt a sztori, és ezalatt ironikusan egy amerikai életérzés zene nyomul. Amerikát szidni, mikor európai adófizetõi pénzbõl csinálunk filmet, meg olyan sok bátorságot igényel, mint 1951-ben a Szabadnép hasábjain leleplezni Titót a láncos kutyát.

A történet tetszik, de nekem ez a dán dogma már túl elvont. Olvastam, milyen megkötések vannak, pl. kamerahasználatot illetõen. Színházban különleges élménynek tartanám, de moziban többet várok el, kihasználni a film adta lehetõségeket.

Na ez egy valóban értékes film. Végre :)

Szerintem azért helyezte a rendezõ a történetet ilyen steril környezetbe, hogy ne vonja el a figyelmet a szereplõkrõl és a személyiségük változásairól. Ezen felül, azzal hogy magadnak kell elképzelned a várost, egy kicsit a te világoddá válik. Sokkal közelebb kerülhetsz a sztorihoz. Nekem nagyon tetszik. Nem szórakoztató film és valóban nem szokványos, de ha valódi környezetbe helyezték volna, nem is lenne ilyen hatása. Tökéletesen elég a fekete háttér és a világítás (ami sztem zseniális munka). 10/10

Zseniális.

Na, igen, ez olyan durva film volt, mint a fiúk nem sírnak. Amúgy tetszett a film. 10/10.
Fura film, de jó!

uh ez tenyleg nagyon jo film volt

Egyetertek.

Csakhogy nekem elromlott a videóm és nincs pénzem másikat venni :(
Persze, hogy nem adhatnak mindent 8 órakor. De miért van az, hogy a jó filmek 99 százalékát éjjel vetítik minden csatornán?
Fõmûsoridõben csupa erõszak, meg idétlenség megy örökké. Ezt kifogásolom (szerintem nem vagyok egyedül a véleményemmel).

Közben kicsit módosítom korábbi véleményemet, mert belenéztem a "korai neked még a konty" c. filmbe, és egész jó kis film. Csak azt nem értem, mitõl vígjáték :)

már elég régóta kapható a piacon videomagnó ill pc-re is lehet rögzíteni pl tunerkártyával. Ha mindent este 8-kor adnának ,kéne vagy 300 csatorna...

Hogy te milyen nyomi vagy, már bocs... nem attól lesz valami jó film, hogy ömlik belõle a vér, és a 80%-a számítógépes grafika...
Forgatókönyvírónak készülõknek is nagyon ajánlott! Nagyon jól fel van építve. Kár, hogy ilyen késõn adják :( Mint az összes jó filmet...

Szomorú, hogy szinte minden értékes filmet éjszaka vetítenek. Elõtte nem igazán találtam semmi nézhetõt egyik csatornán sem. Ezt meg azért nem fogom tudni megnézni, mert elalszom, mire kezdõdik :(
Miért nem lehet jó filmeket normális, emberi idõben vetíteni a sok akciófilm, meg vígjátéknak titulált idétlenségek helyett?

Nem mondod, hogy csak az a film, ahol lõnek, ütnek, vágnak, szúrnak és lavór kell a vászon, vagy a képernyõ alá, hogy felfogja a bõven csurgó testnedveket? Elég szomorú...
Ha tudnád, mi az a Dogma, az ilyen filmeken nem is kérnéd számon az elõbb citált dolgokat!
Amúgy tudod, merre vannak Budapesten színházak?

Te sajnos nem mennél el színházba...

Ez egy komoly darab, nem neked való öcsi.