Amúgy az asszony is így járt, csak hamarabb. Az a baj, hogy 1 óra sok ahhoz, hogy szinte semmi ne történjen egy filmben.

Hidd el, ha lebilincselő lett volna, nem alszom el. De mint írtam, nem adom fel.

Tegnap este végre megnézhettem... Volna. Ugyanis az osztályzatok, meg egyéb külső tényezők miatt már vártam, hogy sort keríthessek rá. Az első óra "kitűnőre sikerült", mivel itt durván ennyi idő kellett ahhoz, hogy bemutassák ki kicsoda. Némi "dulakodást" leszámítva más nem történt. (Más filmekben kb 15-20 perc az ilyesmi.) El is aludtam rajta. Azért nem adom fel, mert biztos van oka, hogy ilyen magas osztályzatokat kapott, meg "alapmű"-nek is titulálták egyesek. Bár baromi nagy scifi rajongó vagyok, egyelőre ez - most finom leszek - baromi nagy csalódás. Azért van előnye is. Miután remekül tudtam rajta aludni, (az első óráról beszélünnk) többé nem kel Xanax. Az ilyen filmeket pont erre tartom, ha hajnalra kell mennem dolgozni. Osztályzatot még nem adok rá.

A bármelyik poén volt. Elég ciki lenne a túlértékelt Interstellart erősebbnek nevezni, mint ezt a filmet :) Meg eleve készült sok átlagos, tucatfilm is. Ha bármelyik évből lehet címet mondani, akkor a Mátrix.

Ja az elmúlt 20 évből? Akkor az Eredet, még akkor is, ha annak is sok hibája, hülyesége volt. Amúgy meg igen, a Mátrix óta nem láttunk igazán erős sci-fit, de ugye az már több, mint 20 éves.

Szerintem a marvel fanok fanyalognak-hasonlat ide pont nem illik, mert épphogy valamennyire a marvel-fanok szintjére butították le a dramaturgiát és a jellemeket, tették mindezt egy biztonsági játék közepette.

A jelmezeken megint felesleges szerintem vitatkozni, ha egy film jó és magával ragad, akkor nem fog kizökkenteni még egy vászonról lelógó, bűn szar háttér vagy kellék sem.

Perpill két sci-fi is eszembe jut, ami számomra messze lepipálja a Dűnét, pedig egyik sem egy nagy költségvetésű látványorgia: az egyik a 2001-es Imposztor, a másik a Pitch Black.

Na melyik scfi-fi az elmúlt 20 évből? Talán csak az első Mátrixot volt érdemes ennyiszer moziban nézni. De írok még párat, ami most így eszembe jut, és egynél többször láttam moziban: Avatar, Interstellar, RogueOne, az új BladeRunner, Alita. Vannak "okosabb" alkotások, de közelsem ilyen monumentálisak. (de ne tartsd magadban ha tudsz még valamit!) A fentiek közül nálam a Düne mindent visz. Egy StarWars felnőtteknek. (és nálam kiütötte a starwars-t is a legfőbb kedvencek közül) Pláne ha tényleg három részes lesz.

azért 84-re már túlvoltunk két StarWarson (és épp forgattáka harmadikat), és ott a látvány nem zökkentette ki a nézőt. De még az ET-nél sem nagyon. (ezzel kapcsolatban egy poén: https://youtu.be/wA1SLrPXLc0?t=31 ) De a 84-esben emellett még zavaró a belső monológ, ami miatt infatlisnek tűntek a szereplők. Na és, hogy a végén szinte csak elhadarták a sztorit (egy narrátor), merthogy a felvett jelenetek jórészét kivágták Lynch tiltakozása ellenére. Nem mintha hiányozna egy hosszabb verzió ebből a minőségéből.

"84-ben? Ez komoly? Milyen, ettől jobb megoldást láttál te akkoriban?"

Igen, komoly. :D Nem azt írtam, hogy tudok jobbat, vagy láttam jobbat. Vagy láttam annál jobbat 84-ben. ;) Azt írtam, hogy "az egyik legzavaróbb grafikai megoldás amelyet valaha is láttam." És tényleg! Számomra az egyik legzavaróbb amit valaha is láttam! Nem tudom, hogy lehetett volna máshogy megoldani, ez igaz. Elfogadom, biztos volt ebben is meló. ;) De akiknek az a munkája, talán megoldhatták volna máshogy is. Lehet, akár ki is lehetett volna hagyni. Inkább, mint azt a megoldást választani, amit.

"a pajzsok ábrázolása - az egyik legzavaróbb grafikai megoldás amelyet valaha is láttam"

'84-ben? Ez komoly? Milyen, ettől jobb megoldásokat láttál te akkoriban? :)

Bármelyik.

Nos, már az elején meg kell említenem, hogy nagy Dűne rajongó vagyok. Ez csak azért fontos, mert a hozzászólásom valamelyest elfogultságot tükrözhet, így előre jelzem az értékelés is. Maga a könyv (az első, mely Nebula és Hugo díjas) valljuk be a szakma által is elismert. Mindemellett kultikus alkotás, melyből a későbbi hasonló kategóriájú művek (akár filmek is, sőt) meríthettek/merítettek. Ezen a területen meghatározó, megkerülhetetlen. Ennek a műfajnak alapköve és ékköve. Teszem hozzá, a hozzátartozó többi könyvet is szeretem. Egy regény filmbéli feldolgozása soha sem könnyű. Már ha valaki azt jól akarja csinálni. Frank Herbert olyan dolgokat jelenített meg a művében, melyeket nehéz alapvetően visszaadni. Érinti, használja mélységében a pszichológiát (melyet Herbert is mélységében tanulmányozott), valláselméletet, hatalmi játszmákat, emberi karakterfejlődéseket, mindezt egy ismeretlen jövőben, egy antihőssel aki saját magával is rettentően küzd. Különböző hatalmakkal, akik formálják évszázadok óta a világukat. Isteneket, legendákat hoznak létre és tüntetnek el. Hatalmakat, melyek monopóliumai látszólag kiegyenlítik egymást. A Dűne azt gondolom egy teljesen egyedi világ. El kell fogadni, önmagában kell szemlélni. A könyv remek. A filmek az utóbb említett nehézségek miatt (is), gyengék. Hiába dolgozott maga Herbert is a '84-es változaton, hiába Jürgen Prochnow és Kyle MacLachlan egész jó játéka. És elhiszem, hogy valakinek anno tetszett amit látott. Hisz akkor ezek a filmek forradalmiak voltak. Nagy hatásuk lehetett mikor az emberek bizonyos technikai megoldásokat láthattak, amit addig még soha. Ugyanakkor a David Lynch féle film összehasonlíthatatlan például a Csillagok háborújával. Ami ráadásul letarolta a világot 1977-ben (!). A Dűne film előtt. A mozikban a Csillagok háborúja hasonlóan nagy hatást ért el, mint a könyvben a Dűne. Sajnos a Lynch féle film nem csak a regény bohózata, de még csak egy súlycsoportban sincs az eredeti Star Wars trilógiával, nem, hogy megközelítené azt. Sajnos nevetségesebbnél nevetségesebb megoldások tarkították, több sebből vérzett pl.: a pajzsok ábrázolása - az egyik legzavaróbb grafikai megoldás amelyet valaha is láttam, Harkonnen báró elbaltázott környezete, karaktere, stílusa stb. Úgy gondolom a Dűneverzum rajongói régóta vártak egy jó filmet, hisz a könyvből lehetne készíteni. El kell fogadni, hogy a film nem a könyv. Csak a könyv alapján készült. Így néhol eltér attól. Hozzáteszem, nagyon jól ábrázol bizonyos karaktereket, történéseket. Szerintem egész jó érzéssel nyúlt bele Villeneuve. Összehasonlítani a Szárnyas fejvadász 2049-el picit talán hiba. Persze Denis Villneneuve rendezte azt is, de az a film, egy egyrészes, pörgősebb (valamivel pörgősebb, azért az se rángatja szét az istrángot történéseiben) alkotás. Máskor játszódik, más technikákkal és megoldásokkal, más történettel és más világban. Egy jóval kevésbé összetett történettel. Sokan írták másutt kritikának, hogy nincs vége a filmnek. Befejezetlen. Nos valóban, nincs vége, hisz a regény körülbelül 200-ik oldaláig jut el (?) történésében (az első regény kb. 600 oldalas). De megértem ha valaki csalódott. Én kis naív is az voltam, mikor a Gyűrűk Ura trilógia első részét, a Gyűrű Szövetségét megnéztem (nem tudván, hogy lesz még folytatása). Persze úgy, hogy nem olvastam a regényt, nem is igazán tudtam miről van szó. És elvesztegetett időnek éreztem. Aztán azért kiteljesedett a story rendesen. :D Itt is azt gondolom, ez várható. Ez egy akkora történet, már csak terjedelmében is, hogy szépen, értelmesen megcsinálni egy részbe nem lehet, vagy inkább nem szerencsés. Annyira összetett. Ez az első rész teljesen jó bevezetés. Nagyjából elhelyezkedünk a storyban, lassan megértjük miről van szó és milyen világban járunk. Hatalmas lehetőség van a második részben, a folytatásban. Úgy érzem, hatalmas teher is. Mert ott a dolognak már pörögnie kell, ott megint nehezen megvalósítható dolgokat kell megjeleníteni. Hatalmas teher, de nagyon jó lehet. Nagy kihívás. Sajnos nem csodálkoznék rajta, ha elbukna. Azt gondolom, sok minden annak a megalkotásánál fog eldőlni. Ez a film tökéletes első résznek. Legalábbis sokkal, de sokkal jobb, mint az eddigi összes filmes feldolgozás. Szép megoldások, a Dűneverzum technikai megoldásainak eddig látható és jól kidolgozott megjelenése. Jó színészek, jó játékkal. Szép képi világgal, néhol meghökkentő beállásokkal. Azt gondolom szép megvalósítás. A zene... Látom sokan vitatkoznak róla. Hát van itt vélemény pro és kontra is. :D Megmondom őszintén, nekem tetszett. Szerencsére a tetszés szubjektív ugye. Nekem nagyon bejött és minden momentumhoz illet. Egyedinek éreztem. Ilyen zenei megoldásokkal nem mostanában találkoztam. A karaktereket eltalálták (még ha van benne olyan is, aki a regényben pl.: férfi és nem nő). Timothée Chalamet jó választás, jól játszott. Egyre inkább látok benne fantáziát. Bár az V. Henrikben vettem észre igazán. Rebecca Fergusont nem ismertem, de szintén jól játszott. Nem csalódtam sem Óscar Isaacban, Josh Brolinban, Javier Bardemben és Stellan Skarsgaardban sem. Összességében nekem tetszett. Jó első rész, mely igazán a másodikkal fog kiteljesedni. Jó megoldások, jó zene, jó színészek. Nekem nagyon is tetszett. (és végre eltalálták Harkonnen bárót is :D ). Meglátjuk a folytatást. Én ezzel az első résszel bőven elégedett voltam. :D

Mondj jobb sci-fit! (hadd röhögjünk)

Az Érkezés tömegfilmesebb volt, mint a Szárnyas fejvadász.

„A legtöbb marvel-agyamosott nem képes végignézni”

Hihetetlen, hogy ide is a Marvel fikát okádod.

„dobálják a 1 pontokat az utóbbi évtizedek legjobb sci-fijére.”

Nem tudom melyik az évtized legjobb sci-fije, de biztos, hogy nem ez az.

„a sokat szidott filmzene (ezt is csak agyhalottak szidják) tegnap Golden Globe díjat nyert”

A zenét a jó ízlésű emberek szidják, akiknek vérzik a fülük az öregasszonykórus nyekergésétől. Golden Globe-ot nyert? Azt a megbukott szart? És még van pofád neked agyhalottazni másokat?

Grandiózus megvalósítású sztárparádé, egyben Marvel Studios osztálytalálkozó. A komolykodó film ereje nem meglepő módon a látványban, az akciójelenetekben, a fényképezésben, a nagytotálos snittekben, a színhasználatban és a sivatagi miliőben rejlik. A ritkán izgalmas sztori legfeljebb a regény rajongóit, vagy talán még azokat sem tudja lenyűgözni. A tempó messze elmarad a Szárnyas fejvadász 2049 monotonitásától, ahhoz képest ez egy pörgős kokaintrip, ám a dialógusokban megidéződik az ottani meditatív hatás. A színészi játék erős, Dave Bautista is egész tűrhető az egyik ellenség szerepében, igaz jó ha összességében 5 percet látjuk a képernyőn. A mozi leggyengébb pontja a folyamatosan felcsendülő, kizökkentő, idegesítően szar kornyikálás, ami pontosan olyan, mint a Snyder cut Wonder Womanes részei alatt hallható nyekergés. Mindent összevetve, a mű egy erős közepes, tehát szerencsére fényévekkel jobb, mint a Lynch-féle verzió.

Huh, a Sicario még egy milyen kicseszett unalmas, érdektelen egy film volt, hajjajj! :)

Ez mutatja, mennyiféle ízlés van. Nálam a Gyaloggalopp csont nélkül 10 pont, erre meg már az általam adott 5-öt is túlzásnak érzem (inkább 3-4 lenne részemről reális.) :))

Bár előbb tetted volna! :D Már késő, túl késő volt...