Régen láttam már, és úgy emlékszem jobban tetszett.
Persze nem rossz film, de jó 13 éve, elsőre jobb volt.

Kertvárosi környezetben játszódó, személyesebb hangvételű, woody allen-es dramedy. A nyitójelenet nehezen kapcsolódik a sztori vonalához, ráadásul keservesen szar is. A cselekmény gyakran leül és vontatottá válik, de a nyomatott Jefferson Airplane számok közül a leggyakrabban felcsendülő Somebody to love mindig dob valamit az egészen. A film jó sok zsidóskodással van nyakon öntve, ám a rendezőpáros néhol kissé szatirikusan ábrázolja a vallási hagyományokat + a hozzájuk tartozó életmódot. A 2 legnagyobb pozitívum az önbizalomhiányos, folyton szerencsétlenkedő, szorongó főszereplő a vicces rémálmaival együtt, na meg a pár szintén humoros mellékkarakter.

Ha most cinikus lennék, azt mondanám, téged sajnállak.
De valójában azt, hogy nem értetted meg, mennyi mindent mondtak el ebben a filmben Coenék.
Persze a film feltételez a nézõtõl némi affinitás a zsidósághoz. Ennyiben rétegfilm, de csak ennyiben.
Hogy mi köze van egy szatírának KUM-hez, végképp nem tudom, jóllehet ezzel teljes mértékben kivívhatom az irántam érzett sajnálatodat.
Természetesen vállalom.

kedvenc filmem!!!!!!!! hatalmas a fogorvos törtenete!!! :D :D

Próbálom kerülni. Nem egy vidám, majd mosolyt fakasztok az arcodra film...

Szüless újra,és rájössz mi üt.Ne nézz ilyet!

Srácok pontokba tudja szedni valaki, hogy ebben a filmben mi az ami üt? :D Mert ekkora hatalmas *** filmet még életemben nem láttam!

Nem tudom mikor lesz ez már magyarul, de egy év után megnéztem másodjára is mert elvonási tüneteim voltak. D:
De most komolyan, ez egy hatalmas film. Igaz így második nézésre már éreztem hogy már nem olyan mert már láttam lehet jobb lett volna valami olyat nézni amit még nem láttam, de azért még most is akadt olyan rész ahol szétröhögtem az arcom.Egy oszkárt megérdemelt volna a tavalyi év silány felhozatalából.

Kicsit összevissza film. Kicsit össze-vissza dobálózik különbözõ érzelmekkel, ami a kidolgozatlanság érzetét kelti bennünk. Talán kicsit érdekes gondolatokkal áll fel az ember film után. De nem azért, mert annyira ledöbbentett, vagy elvarázsolt volna. Sokkal inkább nem tudjuk eldönteni, hogy tulajdonképpen mi is volt ez. Van benne vallásosság, zsidóüldözés, romokban heverõ családi élet, megfelelési kényszer...
A fekete humor is humor, nincs is vele baj, de ettõl függetlenül ezt a filmet semmiképp sem nevezném vígjátéknak.
A színészi alakítások egy erõs hármast kapnak. Michael Stuhlbarg nem túl ismert színész, én is most ismertem meg.
A kicsit bonyolult filmeket, és az összevisszaságot kedvelõ mozilátogatóknak ajánlanám. Akik komolyabb lélektani filmre, vagy a besorolás alapján vígjátékra vágynak keressenek ást!
6/10

vagy szeretné megismerni - google is kellhet -
:)

tetszett a film, nevetségesen voltak benne, szerencsétlenek, felszínesek, sztereotípikusak, kényszeresek, megfelelni akarók, elõítéletesek, megrögzöttek, viccesek, szánandók, üresek és kiröhögendõk, azok a mozdulatok, testtartások, ahogy pl. a táblánál rogyasztva írt alulra a fõ"hõs"...:)
meg a vizuál gegek, pl. a tábla közelrõl, aztán nagy totálban, az ütõs volt, h mekkora és hogy, hogy tele volt írva...
a koreai apuka is jó jelenet volt...:)
az elõítéletek, amcsi sztereotípiák, bevándorló-, zsidó-, meg ki tudja még milyen ellenességek...
a munkahelyi viszonyok, high school-viszonyok és iszonyok, drogügyek, egyszóval remek usa kertvárosi paródia volt, plusz zsidó önirónia...:)
a lány figura lehetett volna színesebb, elég egysíkú volt, de azért hozzátett õ is...
a csábító ölelgetése, kézrátétele...:)))
remek film, élveztem...

ja, nekem is felül kell bírálnom magamat másodszorra összehasonlíthatatlanul jobb volt. Talán a moziban megrekedt hüvös hangulat tette:D

nem vagyok jártas a zsidó kultúrában, ettõl függetlenül érthetõ volt minden. ha nem is magyarázták el a filmben a szavakat, a környezetbõl kiderült a lényeg.

a lezárás felvonta a szemöldököm, de ettõl függetlenül teljesen helyénvalónak találom.

ami inkább furcsa volt, hogy a moziban ülõ 6 emberbõl csak én nevettem.
a jegyárat éreztem rablásnak (1/4 9 után nincs diákjegy...), a két óra könnyen elrepült, aztán úgy voltam vele, mint a túl elfoglalt rabbi.

Hát, igen..Ha a coen fivérek rendezték, akkor sok ember (én is) "komoly" bizalmat zavaz a film irányába. Moziban láttam, 1-2 hónapja, ha csalódásnak nem is, mindenképp a várakozásaimat alulteljesítõnek éreztem. A rendezõ-páros hihetetlen tehetséges, egyszerûen jobban össze kell szedni magukat, több munkát bele kéne fektetni (lehet, hogy 1 év kevés idõ ennyi filmre?) Jókat mulattam, de akárhogy is, a "coen" szó számomra garancia, és hogy az is maradjon, ahhoz a film végét is ki kell találni.

Nagy várakozással tekintettem a film elé, mivel identitásban és vallásban megegyezik a világom.
Fenomenális, eszméletlen, micsoda karikatúra... nekem nagyon tetszett...
Hát igen, ilyenek vagyunk mi zsidók, illetve ilyenek IS...
Hétköznapi emberek, hétköznapi gondokkal, mint bárki más...
A karakterek egyszerûen utánozhatatlanok...


SPOILER

A kiscsávó betépve a Bár Micvóján...hát azon behaltam...
Sy kegyetlenül õszinte, magát adja...

SPOILER

Csak az nézze meg, aki képben van a jiddis és héber szavakkal, jelentésekkel, a zsidó vallásban aránylag jártas, és a hagyományokat is ismeri...

10/10

Basszus, megértetted velem a filmet. Köszönöm! Komolyan!

Tegnap megvolt. :)
Alapvetõen viccenek találtam - no, nem hasonlítanám pl. Big Lebowskihoz vagy az Égetõ bizonyítékhoz - de azért tudtam kuncogni rajta. A vége viszont? Hát, kicsit mérges (csalódott?) lettem...
És az sem ártott volna, ha ismerek bizonyos dolgokat a zsidó kultúrából, a könnyebb értelmezhetõség végett...

Film a világ legszerencsétlenebb zsidójáról.Ha nem a Coen testvérek csinálják szóra sem érdemes,de a szokásos színvonal megér egy misét.Kiváló operatõri munka,a szenzációs mellékszereplõk(mint ha amatõr színészek életszerû játékát látnánk)végig profi érzést kelt,amit jó egyszer megnézni,viszont a közepes történet és a magyar szemmel nehéz azonosulás miatt:6/10.

Kár hogy nem irtad meg hamarabb a hozzászólást.

Akkor biztos nem mentem volna el, és 2 úrával hosszabb lenne az életem.. :)

Remek film.
Ha elolvasod a kritikákat bízom benne, hogy jobban lehet érteni, értelmezni, értelmezésem. Ebbõl három lesz jelentõségük sorrendjében.

***Spoiler***

Namerthogy véleményem szerint a kritika megint nem hajlandó a dolgok mélyére nézni. Gõze sincs a filmet átható spiritualitástól, amely igenis ott van és a két Kón-ra (Cohen) meg amúgy is jellemzõ. Géniusz a két fickó az bizonyos…
A Kabbala egy egészen magas szellemi szint. Véleményem szerint is nagyon közel áll az alkímiához és a tibeti Bön-höz, illetve – figyelem 18-as karika! :) – a kereszténységhez, amelyet egy rabbi hozott el a földre úgy 2000 évvel ezelõtt. Rövidesen szülinapja lesz!


Spirituális megközelítés

A film eleve egy olyan kabbala mondattal kezdõdik: „egyszerûséggel fogadj mindent, ami megtörténik veled”. OK.
Ennek az elsajátítása Hermész Triszmegisztosznak, továbbá Isten fiának – a rabbi - és testvérének, Buddhának sikerült és pár emberlénynek sikerült. Nekünk egy élet is kevés ahhoz, hogy ezt a mondatot felfogjuk…
Aztán egy „horrorisztikus” jelenettel folytatódik. Egy jelenetben egy asszony dybukot – kabbala: démont – vél felfedezni egy öregemberben. A dybuk a filmben visszaköszön és nagyon fontos az értelmezés szempontjából észrevenni: megjelenik itt az elején, és aztán a közepén egy gojban, akinek a fogába van írva: ments meg!… Ez maga a dybuk: A zsidó néphit szerint megtörténik, hogy egy kárhozatra ítélt halottnak a lelke eleven igaz emberbe száll, hogy megnyugodhassék és üdvözülhessen…
És hát itt a következõ remek húzás, miszerint nem is biztos, hogy két emberben jelenik meg. Lehet, hogy a fõhõsben van a dybuk? Hiszen a néphit szerint az igaz emberbe költözik a lelke. A cadik-ba. Ami ugye külön fogalom e kultúrkörön belül. Ritka nagyon. A mi fõhõsünk Larry Gopnik szerintem ez a típus. Egyszerûséggel fogad mindent, ami vele történik:
Egyszerûen jó ember. Iszonyat mit elvisel. Mi ülünk és egyértelmûen lebalfékezzük… Pedig csak jó. Keresztre is feszítik - Kónék – persze csak képletesen…

A másik Kabbalista vonal – szerintem – a világ-rendszer látása. Erre adnám azt a magyarázatot, hogy a Kabbala is duális gondolkodásmód. A jónak van párja: a rossz. De ez ugye a rossz nem létezik, mivel a lét feltétele csak a van. 1 azaz az egy . A van mellett a nincs nem lehet „valami”. Ezen a gondolatmeneten a film vége felé, a nagy döntések és megoldásaiknak 5 percében, amikor minden megoldódni látszik, a két Gonpnik felõl nézve:

Az apa:
fõhõsünk visszaszerzi férfi mivoltát – igaz csak álmában, de megszerzi -, amikor fia barmicvója jól sikerül, és az asszony is mintha visszatérõben lenne hozzá – amit szintén érthetetlen „balféki” nyugalommal, de igazából szeretettel fogad, úgy néz ki véglegesítik munkahelyén,
és még a tök fölöslegesen válóperes ügyvédre kiadott 3000 dollárt is ki tudja fizetni, hála egy koreai diákjának, aki kényszer helyzetbe hozza Gopnikot, amelyet gordiuszi módon old meg. Jól. Bármily furcsa, de jól… (folytatom a fiú után)

A fia:
Aki viszi tovább az apai vonalat: a bar-micvo sikerül, egy megoldhatatlannak tûnõ 20 dolcsis tartozással kapcsolatban „csoda történik” (visszakapja jutalomból), a tartozását úgy néz ki letudja szóval, amikor minden megoldódni látszik, akkor

Itt kapcsolódik össze apa és fia sorsa azonossá:

Fõhõsünket lehûti az orvosa, aki szóban akar valamit közölni a tüdõröntgenjérõl…
Fia eközben az iskola udvaron néz farkasszemet egy tornádóval…

Valamit kapsz, akkor valami elvész. Ha becsukódik egy ajtó, kinyílik egy másik. Ha sikerül, akkor valami elbukik. Ami fent az lent…

Szerintem a film végén tehát az a kérdés: ez a komoly ember – igaz ember – a cadik, most az volt vagy nem. Nem egyszerû. Az akart lenni az biztos…

És hát a másik spirituális finomság a testvérektõl:
Jézius Krisztust kétszer is felemlegetik a filmben. Mindkétszer káromlást sugallva, de abszurd helyzetben. Dramaturgiailag olyan ponton, ahol csak úgy lóg a levegõben: de akkor minek? Hát mert a fentiekre egy érdekes megközelítés: az igaz ember – Jézus is cadik, cadik rabbi, de nem elismert messiás a kultúrkörben. Viszont akkor, miért van itt?
Mert a fivérek kikacsintanak, megtekerik az ortodoxia orrát: és mivan, akkor ha Õ volt… Miért ne lehetett volna Õ… A Kabbala bizonyos magyarázatai már értik. Itt is keletkeztek értelmezési ágak…


Zsidós vonalak

Ezen meg kell halni a nevetéstõl: a jó kis zsidós toposzok (ala Woody): a jiddise mámme, a „nagyon elfoglalt” rabbi, a kenetteljes nagyokos és ál-nyugodt Sy Ableman, a titkárnõk, az orrszívások, krákogás, és a kollektív szürcsölés…
A jellegek arra jók, hogy a tudást szimbolizáló Lerry Gopnikot, aki – megint-csak kabbalás utalás – matekban és fizikában azaz a számokban jártas (képviseli az Eistein vonalat), kiemelje közegébõl és még igazabbá tegye.
A kérdések. A kultúrkör másik fontos szimbóluma a kérdés: miért? Kell a válasz. Gopnik is nagy keresõ, válasz áhító. Válaszait mindenkinél megpróbálja megkapni. (A fiatal kezdõ rabbi parkolós hasonlata az maga a csoda (értsd: a filmtörténetben a magát legkomolyabban vevõ és legidiótább rabbija jelenik meg).


Általános amerikai társadalom tudományos blabla megközelítés

Nini. Vannak átlag problémákkal küzdõ zsidók? Nem mindegyik a pénzt hajtja, harácsolja? Jééé… Csak nem õk is emberek, pont olyan érzésekkel mint én te mi? Ez bar micvo csak nem olyan, mint a konfirmáció, vagy a bérmálás… Csak nem ugyan olyan büszkék a szülõk legyenek bármely templomban? (upsz: a zsidõ szülõk azért kicsit mindig büszkébbek mint a többiek Bruhahahhhahaha (viccvolt!!!! :) )



(stílusosan itt vége az írásnak mint a filmnek)