Programkereső

Téma: Egy makulátlan elme örök ragyogása

Spoiler
2008 2010 jan. 08. - 07:05:19
(265/405)
:DDD

Nem is vitatom. Az ürge aki a videón "szerepel" mondjuk ki: egy retardált b@lfasz. Csak a "hasonló" cím miatt raktam be, hogy a zemberek ismerjék ezt a verziót is.
Válasz
offtopic
Redfield 2010 jan. 07. - 22:38:29
(264/405)
Na most ebbe inkább nem magyarázok mélységeket. Ez is a humor egy... formája. De talán nem egy túlzottan intelligens formája.
Válasz
2008 2010 jan. 07. - 21:44:40
(263/405)
http://www.youtube.com/watch?v=xKdAQ1dB8_Q

"Egy makkolatlan elme örök gagyogása"
Válasz
Redfield 2010 jan. 07. - 19:56:20
(262/405)
Jaj, ez már csak üres kötekedés a részetekrõl, lássátok be. Amirõl én beszélek, az pont arról szól, hogy nem ismerheted meg a másik embert még egy kicsiny objektivitással sem, mert minden amit látsz torz módon: kell neked, minden tökéletes számodra, holott ez távol áll az igazságtól, nem ismered meg azt a másik embert, csak dicsõíted vakon, mert aki megismer valakit, az tisztába jön a negatív tulajdonságaival is, amik igenis léteznek, és amiken csak akkor van esélye változtatni, ha látják azokat, ez is egy fontos része az egészséges kapcsolatnak. Kit érdekel, hogy a filmet is ember készítette? Én arról beszélek, hogy az embert elvakítják az érzelmei, amik hatására tévesen, rosszul ítél meg másokat, és ezek a más emberek ugyanakkora értékkel bírnak, ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek enélkül a hülye rózsaszín köd nélkül is, csak nekik lesz rosszabb, ha bekábulnak tõle. Nem értitek mirõl beszélek, ugye? Arról, hogy NEM EGÉSZSÉGES vakon imádni, bálványozni valakit, (ami lássuk be az érzelmi állapot egyik leggyakoribb velejárója) akármilyen rohadt mód kellemes és póniló érzéssel is jár!
Válasz
10/10
tündemamusz 2010 jan. 07. - 16:31:16 10/10 Előzmény Redfield
(261/405)
A filmet is ember csinálja, tehát egy darabka belõle
Válasz
Redfield 2010 jan. 06. - 19:27:07
(260/405)
Ne haragudj, de egy film egy film, egy ember meg egy ember.
Válasz
offtopic
Charles Foster Kane 2010 jan. 06. - 15:29:55
(259/405)
Ne haragudj, de te a filmeidet is ilyen szenvedély nélkül csinálod?
Válasz
Redfield 2010 jan. 06. - 15:05:04 Előzmény tündemamusz
(258/405)
Az ember hülye. Az ember meg se próbálja megszakítani a függését azoktól a dolgoktól amiknek úgy érzi: ki van szolgáltatva, inkább azokat dicsõíti és imádja.
Válasz
10/10
tündemamusz 2010 jan. 06. - 11:36:16 10/10 Előzmény Redfield
(257/405)
Az embernek mindig szüksége van az õrületre a szerelemre az esztelenségre!!! Különben egy rohadt unalmas film lenne az egész de ezt te is tudod
Válasz
Redfield 2010 jan. 03. - 23:26:19 Előzmény tündemamusz
(256/405)
höm??
Válasz
10/10
tündemamusz 2010 jan. 03. - 18:05:30 10/10 Előzmény Redfield
(255/405)
Redfield.
ne bomolj.
Válasz
Gordon Szabolcs 2009 dec. 29. - 19:36:53
(254/405)
A legtöbb esetben adok a Port.hu kritikáira, fõképp azért, mert legtöbbször egyet értek vele, sõt, gyakran kiegészíti, amit gondolok. Mint mikor a gimnáziumban egy kötelezõ olvasmány elolvasása után az irodalomtanár beszél róla az osztálynak és összegzi azt. Csak véleménnyel :)

De a filmmel kapcsolatban egy valamiben eltért a véleményem. Én nem gondolom, hogy negatívumként kéne megemlíteni, hogy "A szerelmesek boldog perceit idealizáló nosztalgikus jelenetek sora helyenként átlagos reklámfilmek és videoklipek képi világát idézi." Semmivel sem vált rosszabbá, vagy kevesebbé ettõl ez a film. Sõt, pont emiatt adta vissza sokkal jobban azt a boldogságot, amit a két fõszereplõ akkor érezhetett. Hiszen a szerelmesek pont így látják olyankor a világot... Olyankor minden olyannyira nagyon tökéletes, mint egy reklámfilmben :)

Valamint ennyi hétköznapi, átlagosan egyszerû elem szerintem simán elmegy egy ilyen filmben, amely csordultig van szokatlan és minden esetben lebilincselõ újításokkal. Nekem ez utóbbi tetszett a legjobban ebben a filmben.
Válasz
ernesztin 2009 dec. 28. - 19:45:52
(253/405)
Még annyit: eddig arról folyt a vita, hogy megkeressük-e a Nagy Õt, vagy érjük be azzal, aki épp akad. Szerintem nem ez az alapvetõ kérdés. Fontosabb a saját magunkhoz való viszony. Amíg ez tré, addig mindegy, mennyire hatalmas a Nagy Õ; viszont ha jó, akkor válik igazivá a másik.
Ez líraian úgy volt ábrázolva a filmben, hogy Joelnek önmagába kellett szállnia, olyan emlékekbe kapaszkodnia, amik csak a saját emlékei, amikhez Clementine-nak nincs köze - tehát saját magát kellett megtalálnia, úgy tudta megõrizni Clementine-t is.
És az is nyilvánvaló, hogy valójában nem Clementine-nal, hanem önmagával volt baja, önmagát vetette meg: áááá, én unalmas vagyok, nincs a naplómban semmi blabla... saját magával volt dolga, hogy visszakaphassa az elvesztett Clementine-t. Akit akkor vesztett el, amikor Clementine-ra koncentrált, csak õt látta: te ilyen vagy, te olyan vagy....és a dokinál is, az emlékeket kitörlõ kazettán sem önmagáról beszélt, hanem csakis Clementine-ról: Clementine ilyen, Clementine olyan....
Az segített rajta, hanem amikor leszállt saját bugyraiba, és szembenézett önmagával, saját szégyenével.
Válasz
offtopic
ernesztin 2009 dec. 28. - 19:19:35
(252/405)
Csak leírtam a véleményemet és tapasztalatomat; nincs annyi idõm vitatkozni rajta, mint neked. Azért még annyit, hogy érts: igen, igazad van, a két dolog keveredni szokott. Nyilván túl elméleti szétválasztani õket. De mégis kell, mert az egyik jó, a másik viszont rossz. És nagyon is érzem és tudom, hogy milyen sok van bennem a rossz imádatból (nevezzük így, ha akarod, ne hívjuk szerelemnek) - amikor a másik fontos és magamról elfelejtkezem.
Válasz
wim 2009 dec. 28. - 18:46:30
(251/405)
A lány karakterét kicsit mesterkéltnek éreztem, talán ez volt a legfõbb bajom a filmmel. Meg a szinkron persze, ami megakadályoz abban, hogy igazából megítélhessem a színészi játékot. Különben aranyos parabola, nem bántam meg, hogy megnéztem.
Válasz
ernesztin 2009 dec. 28. - 18:26:52
(250/405)
Amúgy gondolom, errõl a sokkal mélyebbrõl és erõsebbrõl akart szólni a film: arról, ami olyan mélyre süllyed, hogy minden felejtésnek ellenáll.
Válasz
offtopic
ernesztin 2009 dec. 28. - 18:24:38
(249/405)
Ej, pedig tök egyszerû. Ha jó (nevezzük ezt az egyszerûség kedvéért szeretetnek), az belõled indul ki, magadra támaszkodsz, saját magad vagy fontos - mivel valóban jelen vagy.
A szerelemlove esetében viszont a másikból indulsz ki, a másikra támaszkodsz, a másik sokkal fontosabb, mint te. Te valójában ott se vagy.
Valójában mindenki számára az igazi - saját maga. És ha valaki valódi önmaga számára, akkor lehet az valaki más számára is.

Enzooka, az érzésrõl - ki mondta, hogy az racionális? Ha beindulsz egy pornófilmtõl, akkor szerelmes vagy? Vagy mindenkivel megismerkedsz, aki hat rád?
Van, ami sokkal mélyebb és erõsebb, mint az érzés.
Válasz
Redfield 2009 dec. 28. - 16:55:51
(248/405)
Hát lassan költöztethetjük az X-akták topicba. :)
Válasz
Redfield 2009 dec. 28. - 16:40:14
(247/405)
Valamennyire igen. Ezzel foglalkozik a pszichológia is. A válaszok mindenkiben ott vannak, csak a megfelelõ kérdéseket keressük, amik elvezetnek azokhoz.
Válasz
offtopic
ernesztin 2009 dec. 28. - 16:00:49
(246/405)
Hát igen, így van. Ezért van az, hogy az emberek azért szerelmesek, hogy ne kelljen szeretniük. A szerelmes el van ájulva a másiktól - tképpen bálványt csinál belõle, és az érzés addig tart, amíg jól ki nem ábrándul. És csak azért csinálja, hogy addig is elfelejtkezhessen magáról - igen, ez afféle kábítószer; és ha már nem elég kábító, a szerelem is elapad. Vagy ezért mondják, hogy a szerelem 75%-a kíváncsiság. Ha már kiismeri a másikat (és önmagát), elmúlik. Vagy hogy a szerelem ellen legjobb gyógyszer a házasság stb...Ez mind abból fakad, hogy a szerelem csak fantázia, ábránd, nem a valóságból táplálkozik.
Van két idézet: az egyik: Légy hû magadhoz, s így, mint napra éj, következik, hogy ál máshoz se lész - ebbõl valódi szeretet következik, ez a valóságba gyökerezik, mert saját magunkból indul ki.
A másik: Szeretni kell és szeretve lenni jó - ez viszont az ütõdött és semmitmondó ábrándozás jelszava, amelyik igyekszik önmagáról elfelejtkezni.
Válasz