Programkereső

Téma: Eltûntnek nyilvánítva

Spoiler
10/10
KovBel 2023 márc. 15. - 18:08:08 10/10
(26/26)
Akit érdekel a háttér, van egy nagyon jó dokumentum film, ami foglalkozik Chilével is ebben a témában. The war on democracy a címe, John Pilger rendezte. Megnézni nem túl könnyű, tűzzel-vassal irtják mindenhonnan. Vajon miért?
Válasz
9/10
eranthys 2018 dec. 07. - 22:18:59 9/10 Előzmény LajtaJ
(25/26)
Milyen kárt?
Válasz
filoszemitabélus 2016 márc. 18. - 12:47:42
(24/26)
A film egyértelmûen remekmû. Costa Gavras mindig is nagyon jó politikai krimiket (pl. a "Z" )forgatott. Hogy kommunista ügynök e, azt nem tudom. Meg azt sem, hogy kiket szeressek manapság. A komcsi diktatúra idején egyértelmû volt, a SZU volt a mumus és az USA az Isten. Ma már sokkal árnyaltabb a kép. Egyre kevésbé lehet szeretni az USA-t. Viszont az is igaz, hogy az Allende kormány sokat ártott Chilének és a Pinochet diktatúra alatt felvirágzott a gazdaság. Azt sem tudom, hogy Allende moszkvabérenc volt e, vagy csak idealista.
A legegyszerûbb, ha senkit nem szeretek))) a legkevésbé a komcsi pártvezetõbõl lett atlantista amerikabarátokat, akik ma el akarják nekünk magyarázni, hogy mi a demokrácia és diktatúrától félnek.
Válasz
10/10
LajtaJ 2016 márc. 17. - 23:44:07 10/10
(23/26)
Ma már tudjuk, hogy az Allende kormány mûködése mennyi kárt okozott Chilenek, de ezzel együtt is egy abszolút 10-es kategóriájú, gyönyörû film ez az alkotás.

Kihagyhatatlan alapmû!
Válasz
9/10
filmbolond 2011 márc. 31. - 20:40:40 9/10
(22/26)
Hát nekem annyira nem tetszett. Jóindulatúan egy nyolast akartam adni, de a rendszer csak kilencest engedélyezett.
Válasz
anybody 2011 jan. 10. - 23:13:17
(21/26)
Abszolút alapfilm.
Válasz
offtopic
filmbarbár 2010 dec. 19. - 15:56:26 Előzmény sioux
(20/26)
Ez korántsem olyan leegyszerûsítõ. Az abszolút hatalommal járó nyilvánvaló dolgokat említ, amik fölött sokan szemet hunynak, mondván, mi közöm van nekem ehhez. És mindezen emberek nevében gyakorolják a korlátlan hatalmat, egy olyan ország (USA) vezetõi, mely ország soha nem ismert el maga fölött semmilyen más hatalmi formációt.

Ha a hatalom korrumpál, úgy általában, akkor mit mondjunk az abszolút hatalomra?? Nincs itt szükség semmilyen bonyolult magyarázatra, hisz pofon egyszerû, szvsz.
Válasz
filmbarbár 2010 dec. 19. - 15:44:13
(19/26)
Costa-Gavras (és mások) politikailag elkötelezett filmjei magában hordozzák a korlátait; úgy mint, a mai újság a legtöbb olvasó számára mindig érdekesebb a tegnapinál.

Ezt a filmet viszont jó példaként állítanám a leendõ nézõ elé. Korrekt, kellõen távolságtartó, és a kissé tájékozatlan kívülállók szemén keresztül mutatja be a zavaros eseményeket. Jack Lemmon, az apa, talán az egyik legjobb drámai alakítását, ha nem a legjobbat, nyújtja benne.

J. Lemmon magyar szinkronja pedig egyszerûen tökéletes: Zenthe Ferenc - RIP.
Válasz
sioux 2010 nov. 04. - 19:23:15 Előzmény orgyen
(18/26)
Ez nagyon leegyszerûsítõ magyarázat. És ezért nem igaz.
Válasz
9/10
filmbolond 2010 szept. 20. - 21:38:53 9/10 Előzmény hamasz
(17/26)
Már másodszor láttam és most is megrendített. Kétségtelenül jó film kitûnõ föszereplõkkel, de azon már egy kicsit elgondolkoztam, hogy a történtek valóban egyértelmûen az amerikai állam hibái-e.
Válasz
Dejdõ 2010 aug. 18. - 00:02:17
(16/26)
Ezt a filmet keresem DVD-n magyar szinkronnal! Ha valakinek megvan kérem írjon egy üzenetet! Köszönöm szépen!
Válasz
hamasz 2010 máj. 25. - 19:44:28 Előzmény orgyen
(15/26)
Tökéletes elemzés. Hozzátennék néhány példát, hogyan kell rávenni a nagy átlagban meglehetõsen egyszerû amerikai népet, hogy önként elmenjen távoli országokba meghalni: Lusitania elsüllyesztése, Pearl Harbor, WTC lerombolása. És szerencsétlenek nem értik, miért nem szeretik õket az egész világon.
Ahogy a filmjeiket nézem, meg kell állapítsam, a durva és kíméletlen "telepes ösztönök" a mai lakosságra is jellemzõek. (amikor két jó barát összekülönbözik és kedélyesen véresre verik egymást, aztán együtt söröznek és örülnek, milyen jót bunyóztak)
Válasz
10/10
Ktesibios 2010 máj. 25. - 18:29:33 10/10
(14/26)
Nagyon jó film! Miért ilyen késõn adják? (És mikor adják Lemmonnal a Kína-szindrómát?)
Válasz
orgyen 2010 márc. 14. - 13:21:19
(13/26)
Az USA valóban soha, sem régebben sem most nem válogat az eszközökben.
Abban viszont nem értek egyet hogy ezt csak azért teszi hogy a szocialistákat kigolyózza a hatalomból, mert:
- akkor most miért teszi a Szu felbomlása után 2 évtizeddel?
- jó tudom a "terroristák" miatt. EZ a legújabb mumus. Nem lehet nem észrevenni hogy mindíg szükségük lesz ellenségképre.
- az ne tévesszen meg senkit hogy az általuk fegyverrel létrehozott és támogatott bábkormányokat "demokratikusnak" mondja.
- valójában nem a szocialistákkal van baja hanem az olyan hatalmakkal amelyek nem engedik be az amerikai maffiát hogy az illetõ országot szabadon kirabolhassák.
- nem kell bedõlni a propagandának: a cél a totális világhatalom. Ezt célozza hogy mindeütt ott van a hadseregük, ahová nem engedik be az az ország "veszélyezteti a világbékét" a "pax amerikánát".
- az úgynevezett támogatást hogyhogy nem mindíg amcsi árúk, legtöbbször fegyver vásárlására adják, had öljék egymást a nagyobb profit érdekében.
- Castro soha nem volt kommunista. Amikor a kubai népnek elege lett az USA által a nyakukba ültetett Battista rezsimmel és elzavarták, Castro kapcsolatot keresett az USA-val, de Kennedy azt szabta feltételül hogy el kell törölni a "szocialista vívmányokat":
*a mindenki számára elérhetõ egészségügyi ellátást és oktatást,
*a munkához való jogot,
*vissza kell engedni a maffiát.
Ennek érdekében fegyveres beavatkozásokat szervezett.
- hogy lehet "demokratikus" egy olyan hatalom, amelyik elnöki székében is keresztapák ülnek, pld. a Kennedy vagy a Bush klán.
- Kanada soha nem volt "szocialista" mégis az '50-es években az USA megfenyegette hogy fegyveresen lerohanja, ha nem számolja fel az Avro repülõgépgyártó céget, amelyik elkövette azt a "hibát" hogy jobb vadászgépeket mert készíteni mint az USA.
- az USA lekommunistázta Kanadát amikor az bevezette az állami, mindenkinek alanyi jogon járó egészségbiztosítást, és ugyanezt tette Hilary Clintonnal is amikor erre kísérletet tett. Ez is "olyan kommunista veszély" aminek semmi köze a Szu.-hoz.
- Chilével akkor kezdõdtek a problémái amikor elterjedt a híre hogy Allende ki akarja szorítani az amerikai tõkét. EZT a cégek nem nézhették tétlenül és kilobbizták maguknak az amcsi fegyveres beavatkozást. Semmi köze ennek holmi "vörös veszély"-hez.

Egyébként globalizáció régebben is volt: akkor gyarmatosításnak hívták.
Multik is voltak, Keletindiai társaságoknak nevezték õket.
A lényeg ugyanaz, a módszerek sem változtak , csak fejlettebb és erõszakosabb lett a "kommunikáció" vagyis a mindent átható, agymosó propaganda.
Válasz
stampo 2010 márc. 13. - 23:06:47 Előzmény gregoire
(12/26)
Ne feledd, idõközben nagyot változott a világ, hogy csak egy apróságot mondjak, összeomlott a szovjet birodalom. Az Egyesült Államokról (és külpolitikájáról) sok rosszat el lehet mondani, de azt nem, hogy ma is fasiszta (diktatórikus) rendszerek túlélését támogatja. Costa-Gavras egyébként nagy kedvencem. Jack Lemmon kevésbé, de ebben a filmben nagyot alakít: méltó a témához.
Válasz
gregoire 2010 márc. 12. - 19:09:13
(11/26)
Az "egyik dél-amerikai ország" tulajdonképpen Chile, erre könnyen rájöhet a nézõ. Számos jel utal erre. Nem értem miért nem írják ki az ismertetõben. Egyébként való igaz: az USA nem válogatott az eszközökben - és ma sem nagyon válogat - még arra is képesek voltak, hogy egy fasiszta diktátort ültessenek a nép nyakára csak azért, hogy a szocialistákat kigolyózzák a hatalomból.
Válasz
ghalleck 2009 dec. 05. - 22:42:17 Előzmény efes
(10/26)
Amit a Glengarry Glenn Ross-ban nyújtott alakítása is fényesen bizonyít.
Válasz
sushi 2009 dec. 05. - 21:29:45
(9/26)
ja, igen 1950-80-as évekre gondoltam
Válasz
Kamella 2009 dec. 05. - 01:05:34 Előzmény sushi
(8/26)
Úgy vélem, egy évszázaddal késõbbre gondoltál.

Amúgy a film remek, szomorú, Jack Lemmon - mint mindig - zseniális.
Válasz
feketevipera 2009 febr. 24. - 20:58:15
(7/26)
Tényleg kicsit hosszú a film, de megéri. Feltárja azokat a hazugságokat, amelyek akkoriban is jellemezték a világot, és amelyekrõl drága jó amcsi testvéreink még mindig nem mondtak le. Döbbenetes, hogy mennyi ártatlan ember életébe kerültek a nagyhatalmi törekvések, és szomorú látni, hogy a hatóságok milyen sokat tettek (és tesznek) az igazság elkendõzéséért. A legszomorúbb mégis a film vége, mert megtagadják az igazságszolgáltatást egy ártatlanul meggyilkolt fiatalember családjától; ez azt az általános érvényû mondanivalót hordozza, hogy a kisembernek esélye sincs a hatalmas gépezettel szemben. És persze figyelmeztetés is a film: bárkibõl, bárhol lehet áldozat. Ez maga az élet.
Válasz