Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Eragon

Spoiler
MartinIsti 2007 jan. 09. - 12:33:30
(123/323)
Ez egy igazán olyan hozzászólás, amit teljesen korrektnek tartok!

Sziporka azon gondolatára válaszul, hogy mit várjunk a filmtõl/regénytõl, hiszen csak 15 éves volt a srác, amikor elkezdte írni: szerintem itt látható a mai film- és könyvvilág elsilányodásának jele, mert nem - feltétlenül - Paolini a hibás, hogy kiforratlan stílusával, jónéhány dologban még fejlõdésre szoruló írói kvalitásával megírt ELSÕ regényét ennyire felkapják, és - talán egy kissé mesterségesen is - szenzációvá próbálják duzzasztani.
Válasz
blabla 2007 jan. 09. - 08:58:13
(122/323)
Na, én is eljutottam a moziba, és szerintem sem volt ez a film annyira rossz! A könyv sem egy túlságosan szárnyaló valami, a filmtõl meg amúgy sem lehet elvárni, hogy lapról lapra visszaadja a könyvet. Mégis, elvonatkoztatava, önmagában könnyû, érthetõ, nézhetõ kis film ez! Nem ez lesz a kedvencem, de annyira nem rossz.
Amúgy, a Gyûrûk Urával felesleges is összehasonlítani, mert ez mind könyvben, mind filmben messze a többi fantasy felett áll, már csak a beléjük fektetett munka, energia, szeretet miatt is. Legközelebb kb akkor születhet egy GYU.kaliberû film megint, ha valaki szívét-lelkét-életét beleadva kb 10-12 éven keresztül csak ezzel foglalkozik.
Válasz
Sziporka1 2007 jan. 08. - 13:48:22
(121/323)
Hát, kövezzetek meg, de nekem tetszett. Ez egy fantasy, úgyhogy nem tudom mégis mire számítottatok? A párbeszédek tényleg bugyuták egy kicsit, de az Isten szerelmére, a kölyök 15 évesen kezdte el írni... Amúgy, megha másért nem is, legalább Garrett Hedlund-ért megérte. Murtagh jó fej, szerintem.
Válasz
Eghain 2007 jan. 07. - 19:37:54 Előzmény Helios
(120/323)
A könyvben is ilyen fellengzõsek a párbeszédek. Ez igazán nem róható fel a filmeseknek.
Válasz
Helios 2007 jan. 07. - 15:49:05
(119/323)
Hát nemtoom. Én imádtam a fantasy világot. És most is szeretem és azért mentem el, hogy valami mese szerû dolgot megnézzek, mert kedvet kaptam hozzá. DE ENNYIRE NEM LEHET IGÉNYTELEN EGY FILM. Az tény hogy a grafikai megoldások nagyon szépek voltak mint mindig pénz az van. Ez pont arra jó hogy mikor az ember megnézze a trailert akkor nagyon teccik neki hogy látványos de... most komolyan ezek az olykor fellengõs olykor szánalmas párbeszédek. Nem olvastam a könyvet de biztos vagyok benne hogy jobb mint ahogy a HP is **** volt filmben, de azért tudhat valamit az írónõ ha 3 év alatt a világ második legolvasottabb könyvvé válik a mûve. Ez egy tipikus best seller akkor csináljunk belõle filmet. A Gyûrûk Ura óta nem láttam jól meg kreaált fantasyt. Mindig úgy vannak benne ha van sárkány meg a Jeremy Irons meg varázslók akkor sokan beülnek. Egyébként azon még nem lepõdtem meg hogy Jeremy Irons elvállata mert már minden **** elvállal, de hogy John Malkovic is azt már nem értem.
Válasz
slyders 2007 jan. 07. - 13:16:30
(118/323)
Tegnap néztem meg a filmet a 10 éves kislányommal. Elõtte kíváncsiságból belenéztem a fórumba és ezért egy kicsit tartottam a filmtõl. Kellemesen csalódtam. Szép ründérmese volt klasszikus elemekkel jó technikai megoldásokkal. A látványvilága is nagyon jó volt. Nem értem, hogy aki utálja a fantasy-t az miért megy be ezekre a filmekre??? És arra is kíváncsi vagyok, hogy akik alig tudták végigülni ezt a történetet, azok miért nem néznek inkább valami magasröptû filozófiai mûvet. Hahó fiúk, ez egy mese!!! Ilyen szemmel kell nézni. Mit vártatok tõle? Láttam már ezerszer jelentéktelenebb és sablonosabb dolgot ami valamiért mégis népszerû volt.
Többek közt nem tudja valaki, hogy a Narniát folytatják-e? Jópofa a többi könyv is. Érdemesebb volna a vászonra, mint a Harry Potter 238.
Válasz
Eghain 2007 jan. 07. - 11:23:42
(117/323)
Szerintem a könyv jobb.
Válasz
morrigan 2007 jan. 06. - 18:52:47
(116/323)
Én csak azért ültem be a filmre, mert ismerem a kaszkadõr csapat egy részét, ill. imádtam a mester (az utolsó s.lov.) gyönyörû, fekete lovát, és meg akartam nézni a vásznon is :)
Na ja, tévedni emberi dolog :)
semmi nem éri meg, h. végignézd ezt a ****. Most elõször történt meg velem, h. ki akartam menni a vetítésrõl (elég türelmes vagyok :), de az egész család ott ült, és nem hagytak távozni :)
az utolsó fél órát már végig röhögtem a bugyuta párbeszédeken és az egyéb történéseken, de a legnagyobb csapást az jelentette, amikor kiderült, hogy a sztorinak messze nincs vége, és tök feleslegesen ültem ott mer hogy a következõ részt nem nézem meg az 100%
Ezúton bocsánatot kérek azoktól, akiknek tetszett :)
Válasz
Andi16 2007 jan. 06. - 16:47:33
(115/323)
Elég részletes elemzés a könyvnek. Mondjuk én sajna még nem olvastam de tervezem hogy elolvasam, és ajálom neked hogy a filmet is nézd meg mert szerintem akkor jobban fog tetszeni a film mint a könyv.
Válasz
MartinIsti 2007 jan. 06. - 12:52:43
(114/323)
Az nem volna igaz, hogy nem szeretem, de azt sem mondanám hogy rajongok érte. A Harry Potter regények szerintem kellemesen szórakoztatóak, de a történeten kívül - ami hullámzó minõségû - másra nem igazán fektetett hangsúlyt az írónõ.
Lehet, hogy talán sokat várok egy ilyen regénytõl, és inkább "hagyományos" szépirodalmat kellene olvasnom ilyen igényekkel...
Válasz
Eghain 2007 jan. 05. - 21:45:39
(113/323)
Nem szereted Rowlingot?
Válasz
Eghain 2007 jan. 05. - 21:40:14
(112/323)
Ne, Robertita, kérlek ne hagyj el...azért, mert van egy törvénytelen lányom, Isaura Julietától, attól még nem kell rögtön hozzámenned a gonosz ikertestvéremhez, Julio Albertohoz, mert a kis örökbefogadott fiad, Raul belehal, hogy miatta nem találkozhat a szerelmével, Bonitával, aki Alfonso Fernandez törvénytelen gyereke... szóval ne...
=))))
Válasz
MartinIsti 2007 jan. 05. - 21:39:29
(111/323)
(a végét nem rakta bele)

Na de inkább eltekintek a kicsinyességtõl, és rátérnék egy objektívebb elemzésre: 516 oldalas a regény. Ennek nagy része cselekmény (mert jellem- és környezet-ábrázolás, valamint átélhetõ harcleírás nincs benne), de utólag visszagondolva nem kellene 20 mondatnál több a lényeg elmondásához.

Az ifjú Paolini mentségére legyen mondva, próbálkozik megpendíteni komolyabb húrokat is az ellenség lemészárlásának erkölcsi buktatóinak felvázolásával, a tündék emberfeletti szépségének és Eragonnak a tanítójával való bensõséges kapcsolatának érzékeltetésével, de ezek még nem többek, mint próbálkozások.
Egyik "kedvenc" ilyen részem, mikor Brom - a mestere - elszaval egy megindító verset, mely két tünde szerelmes tragédiájáról szól, Eragon pedig annyit szól: "Szép.", majd lefekszik aludni.

Azt igazából nem tartom annyira negatívumnak, hogy sok motívum visszaköszön korábbi fantasy regényekbõl, azt már inkább, hogy saját egyedisége nehezen fedezhetõ fel.

Összegezve azt mondanám, hogy elsõ regénynek jó, valóban hatalmas munka lehetett megírni egy ilyen hosszú regényt. Szerintem benne van a srácban egy jövõbeni nagy írói karrier, de néhány írói gyermekbetegséget még ki kellene nõnie.
Igazából jobb a regény, mint az ismertetõmbõl kitûnhet, csak engem az zavar nagyon, hogy úgy sztárolják, mintha a fantasy-ban nagyot alkotó regényírók szintjét is túlszárnyalta volna. Lehet, hogy Rowling írónõét igen, de azért ez nem akkora érdem.
És hogy már filmet is forgattak...én inkább megvártam volna a következõ néhány regényét, és az alapján dönteném el, hogy mennyi is van ebben a fiúban.

Ha az volna a kérdés, hogy ajánlom-e elolvasásra, akkor kicsit tanácstalan volnék. Egyfelõl igen, ha valakinek nincs jobb regénye kéznél, másfelõl pedig nem, mert ebbõl a szempontból olyan, mint a Da Vinci kód: oly sok mindent hallunk róla, és csak úgy tudjuk eldönteni, valójában milyen, ha mi magunk elolvassuk.
Válasz
MartinIsti 2007 jan. 05. - 21:38:20
(110/323)
A filmet ugyan nem láttam, de mivel a fórumtéma Eragon, úgy gondolom a könyvrõl is nyugodtan lehet véleményt mondani. Igyekeztem lehetõség szerint objektíven fogalmazni, és megpróbáltam õszintén mérlegelni mind a jó, mind a kevésbé jó dolgokat benne.

Elõrebocsátom azért, hogy talán túl kritikus hangvételû leszek, mert sok hiányosságot találtam a könyvben, de alapjában véve jó kis könyv. Volna, ha... de ezt inkább részletezem.

Szóval maga a könyv (mint tárgy) szép, kellemes olvasni - bár hordozni kissé nehéz, én mégis villamoson olvastam el a javát;o) Talán a borítón található fülszöveg kicsit többet sugall, mint ami valójában van benne.

A történetrõl konkrétan nem ejtenék szót, inkább megmaradok a személyes benyomásaimnál.

Én becsületesen végigolvastam, 4-5 nap kellett hozzá, de a végére sem érzem úgy, hogy Eragon igazán élõvé vált volna számomra. A szereplõk jellemábrázolása kicsit vázlatos, nem kelnek életre a figurák.
Ezen kívül az egész valahogy lóg a levegõben, azaz a helyszínek kidolgozottsága messze van a könnyen elképzelhetõtõl. Pl. az elsõ helyszín egy havas völgy a hegyek között, és mikor a cselekmény már egy szikkadt prérin játszódik, még mindig az az érzésem, hogy hómezõkön lovagolnak.

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én szeretem azt is, ha több szálon halad a cselekmény, fõleg az az igazi, ha a szembenálló feleket vezérlõ késztetéseket, gondolatokat megismerhetjük. Itt ezt ne várjuk, Eragontól egy pillanatig sem szakadhatunk el.
Mondjuk nem is lenne szabad, hisz annyira szuperman (vagy inkább használjuk magyarosan a Remekember szót;o)) õ, hogy pillantásuk a világért sem vetülhet máshová! Szóval életének 15 évét egyszerû parasztgyerekként eltöltve, utána röpke 6 vagy 12 hónap (ez nem derül ki pontosan) alatt a mágia beavatottjává válik, megtanul egy másfélkezes kardnál hosszabb pengéjû karddal mesteri szinten vívni, és hogy nehezebb dolga legyen ellenfeleinek, teszi ezt mind jobb, mind bal kézzel.
(Zárójelben jegyzem meg, hogy a másfélkezes kard - mint ahogy a neve is mutatja - forgatható egy kézzel is, ha valaki elég erõs hozzá, de alaphelyzetben úgy vívnak vele, hogy jobb kézzel tartják a pengét, és a ballal segítenek az irányításban. Ha most valaki egy ennél hosszabb pengéjû fegyvert fog a kezébe, az Remekember legyen a talpán, ha egy kézzel simán legyõz vele mindenkit fürgeségben...)

Ráadásul a távolságokat is kicsit elszámolta ifjú felfedezettünk, mert ha valaki 5 nap alatt lóháton 60 mérföldet tesz meg, ráadásul erre büszke is, mert egy váltott lovakon utazó lovasfutártól sem vár el többet, akkor annak elmondanám, hogy 60 mérföld az közelítõleg 100km, és én személyesen ismerek olyan lányt, aki 13 óra 16 perc alatt megteszi ezt. Lehetne a terepre fogni, de ha valahol lehet lovagolni (márpedig egy prérin valószínûleg lehetett), akkor furcsa ez a sebesség.

Na de inkább eltekintek a kicsinyességtõl, és rátérnék egy objektívebb elemzésre: 516 oldalas a regény. Ennek nagy része cselekmény (mert jellem- és
Válasz
Andi16 2007 jan. 05. - 13:29:45
(109/323)
és milyen jó film:D
Válasz
vegvaribalazs 2007 jan. 05. - 13:11:47
(108/323)
A film!!
Válasz
blabla 2007 jan. 05. - 10:16:51
(107/323)
Sziasztok! A könyvet elolvastam, filmet még nem láttam. Elmegy. Elõször írnék az elf/tünde(tündér) kérdéskörrõl: valamikor, a világ kezdetén volt egy Bábel nevû város, melynek lakói túl nagyratörõek voltak, amivel magukra haragították Istenüket. Bûntetésük, mint ezt mindenki tudja, az volt, hogy ne tudjanak többé a Közös Nyelven beszélni, ne érthessék meg egymást. De mivel az ember nagyon leleményes lény, elõbb-utóbb áthidalta ezt a problémát (is): valaki rámutatott egy dologra, megnevezte a saját nyelvén, majd a másik is elmondta, õk milyen szót használnak erre, így már be tudták azonosítani. Nos, az angoloknak volt egy szavuk: elf, a magyaroknak: tündér. Mindkét fél megpróbálta hosszan, érthetõen elmagyarázni, mit, milyen lényt ért ez alatt. Mivel a kettõ kísértetiesen hasonlított, ha nem egyenesen megegyezett, beazonosították, hogy a két szó ugyanazt jelenti. Pont. Aztán jött egy magyar úriember,úgy hívták, Vörösmarty Mihály aki egy szép, kedves mesét (mai „nyelven” fantasy-történetet) írt egy szegény fiúról és az õ találkozásáról egy igazi tündérrel. A tündérnek egy különleges nevet szeretett volna adni, mígnem kitalálta, hogy a legkülönösebb név, ami egyben utal is viselõjére, a Tünde lehet. Telt-múlt az idõ, Tolkien prof.úr megírta az õ történetét (sõt, történeteit), ami kis Hazánkba is eljutott. Mikor a fordítóhoz került, úgy érezte (feltételezem), mennyivel nemesebben, tisztábban (akár felnõttesebben is, mint pl egy magyar népmesében) hangzik, ha törpe helyett törpöt, tündér helyett tündét szerepeltet. Ezzel persze mások is egyetérthetnek/egyetérthettek, ezért azóta is több más mû fordításában használják a tünde szót. Olyan, hogy elf, a magyar szókincsben nincs. Persze, mivel ma már egyre több és több idegen kifejezést használunk anyalvünkben, akár ezt is befogadhatjuk. 
A másik probléma, hogy mire is hasonlít a történet. Nos, az emberiség története több millió évre nyúlik vissza; ez idõ alatt az emberek, akik hamar rájöttek, hogy a mese hallgatása szinte kábítószerként hat rájuk, az évmilliók alatt ezer és ezer (és ezer) történettel szórakoztatták egymást és magukat. Így aztán óhatatlanul is elõfordul, hogy két történet ismétli önmagát. Rengeteg történet kerül(t) elénk rengeteg formában. Talán mondanom sem kell, a történelem maga is folyamatosan ismétli önmagát. Na jó, ne használjunk ilyen nagy szavakat! Ez egy ilyen történet. Pont.
Válasz
Facing.the.Plastic 2007 jan. 04. - 23:50:46
(106/323)
szinte Bárhol!!! de az Alexandra-ban tuti megtalálod... asszem magyarül az elsõ szülött...vagy vmi ilyesmi a címe
Válasz
Andi16 2007 jan. 04. - 20:18:25
(105/323)
a köny vagy a film?
Válasz
vegvaribalazs 2007 jan. 04. - 17:03:14 Előzmény Facing.the.Plastic
(104/323)
Szentemtök COOOOL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Válasz