Igen ez egyébként sarkalatos pont, hogy ez a kétértelmûség mennyire jön be. Mert tényleg az. Nekem nagyon tetszik. Mondjuk hozzám közel áll brit film. Legalább is, ami most van.

Pl. a Hot Fuzz/Vaskabátok topicban ecseteltem zeee-nek, hogy milyen jó is ez a film, meg, hogy mennyire jó, hogy halál komolyan veszik magukat, Te meg szakadsz rajta, de Õt sem igazán lehetett meggyõzni. Pedig nyilván Õ sem hülye. Csak valahogy ez így nem... nem áll rá.

A beatek így "szakavatottnak" tûnhet, de az ember tökéletesen élvezi anélkül, hogy tudná ennek mi a neve, vagy egyáltalán értené, mi történik. Egyszerûen ez tartja fel a beszélgetés változatosságát. De ahhoz érezned kell a változásokat (még akkor is, ha nem tudatosan), hogy élvezd.

Egy jó példa erre a foci. Ugye mit mondanak a nõk (vigyázat, elõítélet)? 22 ember kergeti a labdát, dög unalom. Pontosan azért, mert az Õ agyuk (megint csak nem azért, mert hülyék), nem dolgozza fel azokat a változásokat, amitõl általában mi izgalmasnak tartunk egy meccset. És azt érzik, hogy NEM TÖRTÉNIK SEMMI! Mint ahogy Te is, a hosszú párbeszédekkel.

De ez a film attól is nagyon függ, hogy milyen filmes konvencióid vannak, és mit vársz el - hogy kielégítsék,vagy éppen megfricskázzák. Szerintem próbálkozz be egy-két év múlva, ki tudja.

Áh, szerva ott :)

hát, õõõ, én épp fordítva értettem,
igaz, igazságtalan lenne mindenkire ezt mondani,
de a Colin Farrell által megformált karakternek és a nõnek, akivel összejön az IQ-ja erõsen a nulla felé konvergált.

De lehet úgy is értelmezni, hogy a nõ szétnarkózta az agyát, a hapsi meg egy "egyszerû" bunkó volt.

Na, egyik verzió sértõbb, mint a másik, de szerintem a film kb. ezt sugallja.

Hadd kérdezzem meg, hogy te eredeti nyelven láttad-e,
mert ha igen, akkor a szinkron valószínûleg eléggé rontott rajta.

Illetve biztosan rontott rajta, mert helyenként konkrétan nem lehetett érteni, hogy mit mondanak...

Ahhoz, hogy valaki így tudja nézni/hallgatni,
kell valami 'elõképzettség', vagy erre ösztönösen is rá lehet érezni?
Mert elég sok embernek tetszett, legalábbis a fórumokon erõsen többségben vannak a rajongók,
ami intellektuálisan izgat, mert nem tudom felfogni, hogy miért.

Még a humort leszámítva sem, mert akkor kiegyezünk abban, hogy az ízlés dolga.
Pedig például a Golyózáporon tudtam nevetni, annak ellenére, hogy az töményen adagolta a fekete humort, viszont meg sem próbált komoly lenni,
és ebbe eddig bele sem gondoltam, de lehet, hogy itt van a kutya elásva, mert az Erõszakikban nem tudtam eldönteni, hogy most komoly akar lenni, vagy poénos,
annyira kétértelmû volt.

Sõt, nem is kétértelmû,
szerintem itt inkább a drámai hatás felé billen a mérleg, vagy tovább gondolva ezt a hasonlatot, ha szabad:
olyan, mintha a mérleg egyik serpenyõjében lenne a komolyság, a másikban pedig a humorizálás és a lassú folyású dialógusok.
Ez egy olyan elosztás, ami a magamfajta nézõben tanácstalanságot kelt és frusztrációt,
megvonja tõlem a mû élvezetét,
ami nem egy jó stratégia, hiszen nyilván egy filmnek sem ez a célja, ha el akarja adni magát.

Szerintem a jó film (vagy bármi más mûalkotás) olyan, hogy kivált valamilyen hatást:pozitív vagy épp negatív érzelmeket, gondolatokat ébreszt, esetleg többfélét is.
És miután a nézõ már befejezte a mû szemlélését, ez a hatás valamilyen módon még jelen van,
és a film értéke azon mérhetõ, hogy ez a hatás a vége után még mennyi ideig tart.

Ez szerintem elég univerzális, hiszen pl. ez alapján mondjuk hogy "ez jó horror", "ez jó vígjáték", stb, a nem vegytiszta kategóriákra pl. ilyesmit, hogy "ez szép volt" , "ez érdekes volt" , "gondolatébresztõ volt" leegyszerûsítve persze.

Bennem ez a film nem váltott ki semmilyen hatást, pedig igazán megpróbáltam élvezni, fõleg a 30. perc után, amikor úgy tûnt, történik is valami, de a végén az volt az elsõ gondolatom, hogy ezt inkább egy 20-30 perces rövidfilmnek kellett volna megcsinálni.

Jah, és igen, értettem én, hogy mit akartál mondani az általam kiragadott mondattal, csak magas labda volt, nem tudtam kihagyni. :)) Mert hát végülis az ember magában beszélget, a maga által kreált világban. Hogy ezt mennyire tudja leplezni, nah az már egy más, de fontos kérdés.

Lehet, hogy tényleg túl intelligensek voltak a szereplõk, erre nem igazán emlékszem, de mivel nem valódi karakterekkel dolgozott, ezért nem is lehetett annyira zavaró.

Nehezen tudok részletekbe belemenni, mert elég régen láttam a filmet. De engem az fogott meg benne, hogy képes volt olyan dolgokból viccet csinálni, amibõl egyébként igen nehéz, ráadásul ezt jól érzékkel tette. Mondom én, de ezen biztos nem fogunk összeveszni - humor ugye, nem érdemes.

Viszont leginkább arra a részre mondtam, hogy "nem érted", ahol azt ecsetelted, hogy elnyújtja a párbeszédet, ahelyett, hogy a lényegre térne. Ugye ezt nem fogom tudni kielemezni, mert véletlenül sem emlékszem szó szerint az általad felhozott dialógusokra.

Viszont egyszer sem éreztem ilyet, egyáltalán nem ült le egy párbeszéd sem. Ezért az úgynevezett beat-ek felelõsek. Ezek a részei egy dialógusnak. Két beatet az választ el egymástól, hogy megváltoznak a viszonyok a beszélgetésben. És, ha valaki nem érti ezeket, akkor nem érzékeli, és csak azt érti, hogy beszélnek-beszélnek-beszélnek, és se vége, se hossza, és semmiben sem találja különbözõnek egy rosszul megírt párbeszédtõl - vagyis, ami nem beatekben van megírva.

Nézzél olyan csuda magyar filmeket, mint az Állítsátok meg Terézanyut!, és akkor rögtön érzed a különbséget, a között, amikor szándékosan "nem térnek a lényegre", meg amikor tehetségtelen, amatõr, ingyenélõket pénzel az állam, hogy a semmirõl forgassanak filmet.

Ez nem pontos, az írás nem mindig így mûködik.

Vannak olyan filmek, nyilván, ahol a szereplõk személyisége is hangsúlyos, amelyekbõl a szereplõk akár a valóságba is kiléphetnének.

Képletesen szólva.

Én is találkoztam olyanokkal, akik kb. a filmbeli színvonalon kommunikálnak, de aki ekkora értelmi színvonallal rendelkezik (mint a filmbeli szepelõk), annak egyrészt az egész arcán (testtartásán, viselkedésén) látszik, hogy 'milyen',
másrészt el sem jutnak odáig, hogy színészek, vagy uram bocsá' bérgyilkosok legyenek.

-----
Nem használtam azt a szót az írásomban, hogy szar...

És kritikusok is szoktak úgy lehordani filmet, hogy épp csak azt nem írják, hogy "ez ótvar szar" (nem vagyok kritikus egyébként és nem is vallom magam annak, egy filmnézõ vagyok, aki bizonyos esetekben szereti kifejteni is azt, hogy valami tetszett vagy nem).

-------

Ha részletesen kifejted, hogy mi az, amit értenem kéne,
akkor elolvasom és vagy kiderül, hogy tényleg nem értettem, amely esetben elfogadom, hogy bennem van a hiba,
vagy az derül ki, hogy mindketten egyformán jól felfogtuk, csak másképp értékeljük.

Jaj, bocsánat,
az alábbi írásom tele van SPOILERREL....

Jesszus....

Van egy csomó olyan film, ami nem tetszik,
de el tudom fogadni, hogy másnak igen.

Szintén van egy csomó olyan film, amit nem szeretek,
még az egyszeri megnézése is sok, de elismerem, hogy jó film.

Ezt viszont nem tudom.
És nem értem, hogy mi az, ami ebben bárkinek élvezetes lehet, leszámítva a gyönyörû várost, de akkor inkább útifilmet nézek....

Vígjátéknak nem jó, a poénokat vagy elsütötték már máshol, vagy gagyik, vagy erõltetetten próbálnak viccesek lenni, ami nekem nem jön be.
De egyáltalán ki az, aki más nyomrult helyzetén képes nevetni???
Mert a legtöbb poénosnak látszani próbáló helyzet körülbelül ebben merül ki.
Az egyetlen, amin kissé megremegett a rekeszizmom, az a jelenet,
amikor Gleeson karaktere hirtelen nem tudja, hogy melyik álnév az övé.
Persze ez gagyi poén, de addigra már annyira lefárasztott a film elsõ 20+ perce, hogy ezt is értékeltem.
De például az a helyzet, amikor a szálló társtulaja által alászignózott üzenetet olvassák Harrytõl, nagyon erõltetett.

A Minden azzal kezdõdött...-ben egy hasonló jelenet sokkal viccesebben van megoldva:
Robert De Niro egy vendéglõben ül és mivel a kocsiban felejtette az olvasószemüvegét, megkéri a pincérnõt, aki egy üzenetet hozott neki, hogy olvassa fel.
Ott is az a poén, hogy minden második szó a fuck,
de az a jelenet sokkal jobban van megírva, képileg megjelenítve, és a színészek is teljesen tökéletesen adták elõ; ahogy a pincérnõ felolvassa és egyre kellemetlenebbül érzi magát közben, és De Niro karakterének az arcára a végére kiül az a rezignált beletörõdõ arckifejezés, az marha jópofa volt, pedig azzal a filmmel egészében nem voltam túlzottan megelégedve.

De az In Bruges még kellemetlenebb élmény volt.

Tekintsünk el attól, hogy vígjátékként dícsérik agyba-fõbe egy vagon fórumon,
mert sok hozzászólótól olvastam, hogy nem is vígjáték, hanem dráma.

Ez szerintem nem helytálló,
maximum drámainak lehetne nevezni, mert a dráma stíluskövetelményeibõl finoman szólva nem sokat tartalmaz...
De a drámai hatás eléréséhez azért minimum (lenne), hogy a végén a tragikus sorsú hõs(ök)-el legalább egy kicsit rokonszenvezzünk.

Attól, hogy Colin Farrellnek szimpatikus arca van (mondjuk már aki szerint..), még az általa itt megformált karakter
baromira nem szimpatikus, sõt, kifejezetten visszataszító.
***SPOILER PÓTOLVA***
Az a rész, ami ellensúlyozná az alapszemélyiségek ezt
az oldalát, vagyis, hogy véletlenül a kijelölt áldozat mellé még egy gyereket is lelõ, és ettõl kiborul(ettõl még baromira nem lesz szánnivaló...), hát ez már sok nekem, pedig gazdag fantáziám van....
Már az Alvilági játékokban is kellemetlenül éreztem magam mentálisan, amikor az a mondat hangzott el, hogy egy
bérgyilkos se merte vállalni, hogy lelõjön egy kisfiút.... de mindegy, a fim egyéb érdemei feledtették ezt az apróságot.
Azért már elnézést, de a 21. században, amikor terroristák is korra tekintet nélkül ölnek, és katonák is szintén,
mert felfegyverzett, agymosott kiskorúakat küldenek ellenük, nehogy már elhiggyem, hogy egy bérgyilkos ettõl kiborul....
És pláne azt nem, hogy az elsõ alkalom, amikor kipróbálja magát a szakmájában, élesben megy.
Ugyan már...

Persze lehet, hogy a forgatókönyvírók ezt is egy viccnek(?) próbálták tálalni.
Ja, milyen poénos már, hogy van két (vagy csak az egyik, tökmindegy...) elcseszett figura, akik még sohasem öltek,
de azért bérgyilkosként akarnak nagy pénzt szakítani, ráadásul közben az egyik folyton idegesítõen nyavalyog,
mert semmi nem tetszik neki.
Ez aztán tényleg hihetõ és/vagy vicces...

A lényeg, hogy a végén abszolút hidegen hagyott, hogy bármelyik szereplõ él-e,
vagy hal-e. Úgyhogy ennyit a drámáról.

Nos, ha nem vígjáték és nem dráma, akkor micsoda?
Szerintem egy koncepciótlan, sótlan, fárasztóan unalmas valami, amiben az élvezeti értéket
olyan nehéz megtalálni, mint nyulat a szénbányában...

Az unalmas jelzõt hadd fejtsem ki.
Kapásból az jut eszembe, amikor a fõnökük hívja õket és csak Gleeson van a hotelszobában,
persze be van majrézva, hogy ha megmondja, hogy a társa épp nincs itt, akkor Harry jól lebassza, ezért azt hazudja,
hogy ott van.
Erre a reakció: Küldd el....
De mire idáig eljutnak a beszélgetésben, az egyszeri nézõnek már rohadtul felforrt az agyvize, hogy ezt mi a fenének kell
ennyi ideig húzni???
Ugyanezt kérdezem az ezt követõ párbeszéddel kapcsolatban, ami arról szól, hogy a srácnak tetszik-e Bruges,
és arra megy ki, hogy ölje meg....
Nem lehetett volna ezt rövidebbre vágni???
És ez megy a filmben egész végig,
tökre értelmetlen, elhúzott párbeszédek, amik annyira laposak, hogy teljesen érzõdik, hogy egyetlen ember
agyából pattantak ki. Mintha az egész filmben egy ember beszélne magában egy saját maga által kitalált világban.
Azt hiszem, ezen a ponton nagyon közel kerültem ahhoz, hogy kikapcsoljam.

Az egyéb logikátlanságokról már töben írtak, hogy pl. mennyire fut élénken egy lõtt sebbõl vérzõ ember,
vagy egy zuhanás után mennyire lehet eszméleténél,
szóval ezeket nem részletezem,
a fentiek bõven megmagyarázzák, hogy miért nem tartom jó filmnek.

Jó kis mozi. Amolyan "nehéz kérdésekrõl könnyeden" típusú.
Megéri megnézni!

már nem azért, de ez a "vígjáték" megnevezés csak szerint nem igaz erre a filmre? és általában valahogyan képes vagyok beletörõdni a magyarra fordított címekbe, de ez valahogy sehogyan sem áll nekem össze: Erõszakik? nem csodálkoznék ha emiatt egy csomóan nem nézték meg. áfm.

Jaj istenem :D. Nem tudom , h jó volt-e v nem. Humor jó. Sok káromkodás jó. (Fõleg felirattal. Ezek az angolok csak f*ckingolni tudnak, mi viszont kreatívak vagyunk :D)
Viszont én untam kicsit. Igazából nem történik benne semmi. Szenvednek, káromkodnak, meg lövöldöznek. Colin valóban nagyot alakít, Brendan Gleeson pedig tényleg nem egy bérgyilkos figura. Elég furán jött le, h mind a 2 ilyen puha p*csû, lelkizõs anyaszomorító. Egy tökös bérgyilkos tojik rá, h kinyírt egy gyereket. Rossz helyen volt rossz idõben, így járt. Lehet, h rosszul gondolom de sztem egy bérgyilkos magasról tesz az életre, mindegy kiérõl van szó. Lehet rosszul gondolom, mentségemre legyen szólva, még sosem találkoztam bérgyilkossal :D.
A vége meg...

SPOILER

Na most komolyan! Combon lövik Kent. Aztán nyakba. De azért még visszamászik ki tudja mennyi lépcsõt. Ezek után még van ereje pénzt dobálni, majd leugrik, szétloccsan mindene, de azért még nem hal meg.
Rayt is jól megküldik v 6 golyóval (egy forgatáson, ahol csomóan mászkálnak!!!!), de azért mászik tovább és azon rinyál, h ne ebben a f*cking városban haljon meg...:D
Komolyan egy vicc az egész!
Viszont a humor viszi elõre, vmint azért mert annyira sz*r, h már jó, fel sem tûnik mennyire sz*r :D...
Na szóval arra jutottam, h kicsit csöppet fel kéne háborítson a film silánysága, de a poénok miatt nem tudok haragudni rá. A lónyugtatós törpe a háborújával, meg a hoteles nõ, aki lazán lehülyéz 2 fegyveres muksót + a drogárus kiscsaj meg az egyéb poénok miatt üt az egész.
Mondjuk többször nem nézem meg az biztos! XD

nagyonjó film, de a fordítás kurvaszar, mint pl. ezeknél is: Testvérbosszú, Ki a faszagyerek, Rablópandúr.

ja, és a mûfaja is el van írva, drámát vagy thrillert kellett volna(nagyon sok vicces rész volt de ez nem az a mûfaj)

Colin Farrelltõl ez a legjobb film amit láttam!

Jó kis film, érdemes megnézni. 9 pont

ja, és a magyar cím nagyon balfasz, az idiotizmus magasfoka

Biztosan klassz hely. De kinek jut eszébe Belgiumba menni?!

Nagyon pihent film 10/8 Ma voltam Brugge-ba a torony télleg televan kanyargós lépcsõkkel vigyázni:D

Six Shooter is ajánlott, akinek tetszett ez.

Tegnap akartam írni de már késõ volt, de így még reggel is a hatása alatt vagyok.Most láttam másodszor a filmet és ez kellett hogy 10/10-et tudjak rá adni.Gyönyörû "tündérmese" város ez a Bruges ha tehetem már csak a film miatt is megnézem ha eljutok oda.

"A hattyúk még megvannak?"
-igen
"Hogy a faszomba nem az õ világa az a sok szájbab*szott hattyú hogy a f*szombaa!?":D

---SPOILER---
A film zenéje,a karakterek,a film különleges fekete humora (" biztos amerikaiak voltak..") mind tízes!
de szinte az egész filmben találsz fanyar humort "csajjal a kávézóban :Embereket és gyerekeket ölök és te? kokót árulok a filmeseknek" de még annyi nüansznyi dolog van benne hogy leírni is sok lenne.
Nagy poén hogy végül a kanadai ember akit a kávézóban ütött le a feleségével együtt...:D buktatja le és viteti vissza F*ckin' Bruges-be hogy végén vérfürdõ legyen.

A filmben talán azt tudnám negatívumként felsorolni hogy Kenrõl nehéz elhinni hogy õ egy bérgyilkos, meg amikor a toronyból leesik akkor még él hát.. kicsit fura..de ennek a filmnek pont az a különlegessége hogy ezeken simán végig lehet siklani és tovább élvezni a filmet.
És a vége fenomenális szerintem:nem az eddigi életén morfondírozik hanem hogy ne ebbe a sz*r városba haljon meg.AZ hogy a végén túlélte vagy sem engem izgat mert ha valaki happy end-et várt akkor annak már rég csalódnia kellett.
Aki a filmcímet fordította legyen 100 gyûrûje de ujja egy se...de hogy nem látta a filmet az biztos.
Amit ki kell emelnem a soundtrack ami igazán naggyá tette a filmet a szememben.ahogy a youtu**e-os kommentekben irják én is csak ismételni tudom azt: "hipnotizáló" a zene.

http://www.youtube.com/watch?v=QnRyHPyGf-s

nekem ez 10/10

Mi a franc van, hogy ma még nem szólt hozzá senki? Akkor megteszem én: tényleg jó film, aki szerint 1-3/10, az nézzen Barátok köztöt, vagy micsodát. Tökéletesnek nem mondanám, de azért súrolja. Majdnem...

Nekem nagyon bejött:) Igazából nem nagyon vonz az egy filmben, ha tele van trágár beszéddel, de ennél a filmnél valahogy nem zavart.