Eszter félelmetes alakítása. Lubickolt a szerepben. Gyönyörû, mély film. Végre. 10

Hát, a magyar kultúra napja alkalmából sem tett ki magáért a Duna tv, legalább ma lett volna egy kis kivétel valami ténylegesen jobb filmmel...

Hiába, a Latin-amerikaiak jó operatõrök. ;)

Többek véleményével ellentétben az operatõri munka szerintem teljesen oké. Meg a színészeknek is teljes elismerésem, mert nem könnyû a könyv eredeti párbeszédeit természetes módon visszaadni (lévén ez egy regény, ahol a megszólalások is eléggé irodalmiak).

A történet elõre haladtával egyre élvezetesebb az Eszter hagyatéka. Elején még inkább érezhetõ tvfilmes bizonytalanság. A vágás kifejezetten rossznak mondható, bár lehet hogy van ahol a fényképezésre írhatjuk a nagy lyukakat a beállítások, távoliak és közeliek között (reméljük hogy ezt inkább a pénztelenségnek, mint az igénytelenségnek tudható be). Máskülönben vannak kifejezetten remek képek, szépek a színek.

A kisebb-nagyobb technikai problémákon túl viszont a végére egészen sokrétû bonyodalom kerekedik, a jó Márai alapanyagból kitûnõ dialógusok születnek a fõszereplõk helyenként már-már lenyûgözõ megformálásában. Cserhalmi Györgynek nem csak a szövegei villognak, de a karakter megformálása is rendkívül meggyõzõ, helyenként félelmetesen életszerû - pedig a szerep nem mondható egyszerûnek. Nagy-Kálózy Eszter kissé ingadozóbb, néhol kicsit túl arcunkba mondós és sok a belsõ monologizálása, és néha kicsit szinkronosnak éreztem, nem volt annyira ott a hangja a térben - de lehet ez az én reflexem vagy a hangkeverés hibája. Ám összességében és a végén az említett dialógusban is abszolút jól játszik.

A történetnek van pszichológiája, életképe, tanulsága... Az igényesebb mélyebb románc-filmek kedvelõinek kifejezetten ajánlani tudom.

Pozitívuma: gyönyörûen van fényképezve. Negatívuma: a papíron jól ható, már-már modoros Márai-szavak kissé mesterkélten hatnak a filmvásznon változtatások nélkül a szereplõk szájába adva.

Rég láttam ilyen jó magyar filmet, s ilyen jó vászonravitelét egy irodalmi mûnek.

Tökéletesen visszaadja a kor, az emberek jellegzetességeit, törvényeit, s annak hangulatát, hogy bizony a dolgoknak így kellett történniük.
Megtörtént, amirõl mindeddig csak sejtettem, hogy létezhet: úgy készítették el Márai kisregényének feldolgozását, hogy nem csorbítottak sem a karaktereken, sem a történeten, nem foltozgatták itt-ott, s nem toldogatták, valamint nem tologatták az eseményeket.
A karakterek olyanok, amilyennek meg lettek írva. Több szemszögbõl tudjuk õket "osztályozni", s kell is, mert minden egyes monológ és párbeszéd más fényt vet rájuk. Az események szép lassan vezetnek minket a végkifejlet, a csattanó felé, amely a maga tragikus módján mégis brilliáns, bár a film elején elhangzott ennek lényege.
A nap története mégis él, mintha a szemünk elõtt történne, a táj, a kép, az emberek, karakterek mesterien meg vannak alkotva, formálva, s maximalizmust, igényességet sugall mind a film készítõi felõl, mind az író felõl, hiszen róla sem szabad megfeledkeznünk.
Csak jót tudok mondani, de azt rengeteget, úgyhogy nem is ragoznám tovább. :)

Mindenkinek ajánlom a kisregényt és a filmet is, s ezegyszer az is mindegy, hogy milyen sorrendben tesszük ezeket magunkévá - végeredményben nincs könyves-filmes összetûzés, ám azt sem lehet rá mondani, hogy egyenértékûek lennének.
Bár sajnos az is tény, amit már elõttem megfogalmaztak, hogy a mai emberek többségének a filmre, s ugyanígy az általa megjelenített világra nincs igényük - ezt viszont nagyon sajnálom.

Igazából ez az a film, amit az irodalmi mû és a tökéletesebbnél is tökéletesebb szinészi játék ad el, rendezõre szinte szükség se volt.
Egy könyv, novella, elbeszélés vászonra vitelénél örök probléma, hogy az egyén hogy fogadja, nem igy képzelte el, kihagytak belõle, miért zanzásitották a cselekményt, illetve a kritikusok, és a mûértõk pedig sokszor azért dörögnek az alkotókkal, mert az csak leckét mondd fel, túlságossan ragaszkodik az írott mûhöz, hol az alkotók kreativitása, szóval nem egyszerû dolog azért ez kérem. Hisztiznek többen Jackson moziján, a Kubrick féle Ragyogás itt se egy vitát szült, Kinget alig tudták szinte normálissan vászonra álmodni, Victor Hugo már Disney-szinekben is indult no és a Romeó és Julia musical sõt akciófeldolgozást is megélt. A mûvet ismerõk pedig vagy imádják ezeket a darabokat, vagy rühellik, a középút igen kevés.
Sipos József hátradõlt, intett,és a szinészek elkezdtek játszani, õ szemmel láthatóan utána már nemigen melózott. Gózon Francisko gyönyörû képeivel, a patináns ám mégis kissé kopott épület látványával azonnal megadja az alaphangulatot, itt nem lesz rohanás, ocsmány beszéd, ez egy régi Magyarország, ahol még virágzik a kultúra, nincs Monika-show, nyelvújító Paco, és az összenõtt szemöldököt divatba kivánni hozó Tünci. Szinte érezzük a levegõ izét, zamatát, a békebeli hangulatot, ami valahogy mára teljessen elveszett és merem állitani, ezt a filmet is csak bizonyos korosztály fog majd leülni élvezni, mert ilyen világot élünk. Mégis, a kritikákat jogosnak érzem, mikor többen azt vetették fel jogossan, tv-filmes eszközökkel elmondott Márai-képeslap a mozi, igen, ezt az alkotóknak éreznie kellett volna. Ám a szereplõk feledtetik ezt, mig nézzük, Cserhalmi végre újra erõs alakitással lep meg, Töröcsik Mari, gyógyulj fel mihamarabb, mert mit Te tudsz, nem tudja más és hát igen, Nagy-Kálozy Eszter....káprázatos, megjelenésében is gyönyörû érettebb korára, hangja balzsam és úgy épit fel egy figurát, ahogy azt a nagykönyvben tanitják. A mellékszerepekben se akárkik brilliroznak,Szilágyinak elég egy padon ülve fájdalmassan nézni,és megvan a figura, Eperjes remek, szóval negativot egyszerûen nem lehet írni. Márai sorai narrációban mégis kicsit sok olykor, ezt ne igy, mert szájbarágós a 21-ik században, de a mondatok mélysége azért képes ezt kicsit feledtetni. A történet pedig....igazából örökérvényû. Sokat gondolkodtam nézése közben azon, mennyire igaz lehet az, a reménytelen szerelem soha nem múlik el. Örülök,hogy ilyesmit nem éltem meg....de bennem van az is, mindent, igy ezt is ki kellett volna próbállnom,hogy felmérjem valóságba is a dolog mélységét.
Megtekintése erõssen ajánlott!

Jó kis film ez. Nekem tetszett nagyon. Van benne valami idõn túli boldogság és fájdalom. :-)

Nem olvastam a könyvet sajnos, így tényleg csak a filmrõl tudok véleményt írni, arról nem, hogy hogyan adta vissza a regényt.

Elõször is lélegzetelállító a táj. Jó látni, hogy van még ilyen "érintetlen" része a Balatonnak.

Esztert ilyennek látom: az egész élete szánnivaló, de nem tudom sajnálni érte. Az a tipus, aki hagyja, hogy történjenek vele az események, megalkuvó, hiányzik belõle a vágy egy másik életminõségre. De tõle még ennek tudatában is "túl sok" volt, hogy a végén lemondott a házáról is. Haragot váltott ki belõlem, hogy hogy lehet valaki ennyire "szerencsétlen".

A színészi alakítások közül inkább a mellékszereplõk tetszettek, Szilágyi Tibor, vagy pl Eperjes, aki most szerecsére nem hozta a szokásos karaktert, visszafogottan és alázattal játszott.
Cserhalminál nehéz volt elvonatkoztatnom a szerepétõl, irritálóan ellenszenves volt, ezek szerint jól játszott. :-) Udvaros Dorottya és a lányát alakító színésznõ (sajnos most nem jut eszembe a vezetékneve, csak az, hogy Gabriella) számomra nagyon mesterkéltek voltak, a kevesebb játék gyakran több.

http://www.ingatlanmagazin.com/4932/Az_oreg_holgy_titka_az_Eszter_hagyateka_cimu_film_forgatasi_helyszine
Egy cikk a házról.Többször láttam már a filmet, mert hangulatilag képes teljesen magával ragadni.Megtaláltam benne minden fûszert, melyekrõl a nagyfater mesélt és talán Neki a monológok sem tüntek volna abban a korban oly hosszúnak.Azt hiszem egy augusztusi vasárnap délután felmászok oda és ücsörgök azon a padon egy kicsit.....:)

szerintem az a nemsemmi, hogy Törcsik Mari 2 perc alatt eléri azt, ami Nagy-Kálózynak a 30perces monológ alatt sem sikerül.

(igen, a 30perc túlzás, TUDOM)
nem rossz film, de nem is kifejezetten jó, egyszer nézhetõ.
a párbeszédek szétesnek.
a könyv sokkal de sokkal jobb.
viszont a képi világ és a zene tökéletes.

10/6

Úgyrémlik, hogy Badacsonynál, de az biztos, hogy valahol a Balatonnál, bár ez nem segítség, ezt biztos észrevetted.:)

Nem egy életbevágóan fontos kérdés, de ugye Badacsonynál játszódik a film?
Múlt héten arra jártam, és folyamatosan eszemben volt ez a film....

könyvnek biztos nem rossz de ez nem igazán filmnek való ettõl függetlenül meglepõen jól játszanak a színészek és a kép is jó, bár kicsit egysíkú a történet amiért a múltból nem villantanak fel jeleneteket mindössze két kislányt a mezõn nekem ez hiányzott

Ne haragudj, én nem a koráról beszéltem, hanem arról, hogy õ egy úgynevezett "nagy-öreg" színész, nem tudom érthetõ-e, amire én ez alatt gondolok. Nekem Udvaros nem tetszett, bár amúgyse volt sok szerepe, meghát nem is kedvelem.És nem vagyok 72 éves, nem kívántam(nom) megmondani, hogy hány éves vagyok, se az irányítószámomat, se semmit.

most tényleg ne haragudj, de "leöregezni" Udvarost neveletlenség. Hány éves vagy?
más. tanuld meg a vesszõ használatát, légy oly kedves, mert néha nagyon nehéz megérteni amit írsz.

a film nagyon tetszett. bár nem olvastam a könyvet, azt hiszem ezután feltétlen el fogom. ritka jó magyar film született. a színészek jók, a fényképezés és a rendezés is, a zene szép. kellemes meglepetés volt.

Úgy tudsz hozzászólást irni a port-on, hogy ne elõzményként jelennyen meg , hogy :

1. jobb oldalon a vélemények fölött van az ÖSSZES HOZZÁSZÓLÁS ikon, na arra rákattintasz

2. majd bal oldalon a film cime meg a kép alatt lesz egy olyan felirat, hogy HOZZÁSZÓLÁSOK , nah, ha arra rámész akkor már tudsz \"magadtól\" irni, mármint elõzmény nélkül, hogy bárki nevére ra kelljen kattintanod :D ha gond van irj :D