Na talán ez a legnagyobb baj, de ez már csak a te bajod, mert én már nem vitázom itt senkivel.
Elfáradtam.

Én jobban igyekeztem :)
„A szadizmus abban az idõben egészen másból fakadt. Akkoriban nem pusztán a büntetés volt a cél, hanem demonstrálták is a bûnös és a bûn felszámolását.”
Ez számomra nagyon elméleti. Ha engem kérdezel, azt mondom, gonoszságból fakadt. A látványos kivégzések olyanok voltak, mint az ókori gladiátorjátékok. Látványosság, cirkusz. ( http://www.youtube.com/watch?v=OiIFx2lAAf8 ) Persze igazad van, elrettentés is, kétségtelen: a büntetés iszonya beleégett a nézõkbe: nehogy én is oda kerüljek. A büntetések nem csupán szigorúak voltak, hanem látványosak is. Az is számít valamit. Mert ha valakit bezsuppolnak pár évre, az nem olyan megfogható, mintha mindenki szeme láttára történik vele valami nemkívánatos.
Az a büntetés, amirõl írtál, valóban nevetséges. Sõt ijesztõ, hogy a rablás súlyosabb kategóriának számít a gyilkosságnál. Érdekes, hogy a magyar történelemben utólag azok a királyok lettek szent emlékezetûek, akik keménykezûeknek számítottak. Ki emlékszik az engedékeny Jagello Dobzse Ulászlóra? Ha emlékszik is, csak arra, hogy romlásba döntötte az országot, hagyta szétherdálni mindazt, amit Mátyás felhalmozott.
Az általános iskolások romlottsága sajnos nem tûnt fel, talán nincs a témában kellõ tapasztalatom.
Viszont kétlem, hogy a roma gyerekekre különösebben hatna a képzõmûvészet, filmmûvészet avagy a modern mesék. Nem valószínû, hogy pont õk vannak leginkább kitéve ezek ártalmas hatásainak. Szerintem õk sokkal kevesebb idõt töltenek filmek nézésével vagy számítógépes játékokkal, mint a magyar kortársaik. A modern mesékrõl nem is beszélve, amiket ugye fel kéne olvasnia valakinek. Hacsak nem mesefilmekre gondolsz. Egyébként szerintem nem volna baj az összetett jellem, esetleg a deviáns lehet probléma. A jó mesék szerintem régen is összetettek voltak. (Pl. Pinokkió). Az elbeszélõ mûvészetre pedig mindig jellemzõ volt az agresszió pozitív irányú ábrázolása, a hõskultusz. A kezdetektõl így van ez, és a Bibliában sincs másképp. Az pl. gyilkosságokkal végzõdik – a Jelenések könyvében angyalok öldökölnek, nem is beszélve az utolsó ítélet bosszúállásáról. Különben pedig: jelenleg csak az irodalom és a film szolgáltat borzalmakat – a régebbi korok gyermekeinek azonban mindez kézzelfogható tapasztalatuk volt. Még az ötvenes években is reális lehetõség volt emberek durva megalázása, elhurcolása, megkínzása és kivégzése. Korábban a világháború, elõtte gyermekmunka, éhezés és a többi. A történelem legnagyobb részében a gyerekkor sajnos nem tündérmese volt: nagyon is súlyos terheket kellett cipelniük, nagyon is korán szembesültek a világ borzalmaival. Ma is vannak gyermekkatonák.
„A csoport megmaradása miatt ugyanis a deviáns mintákat felmutató egyéneket nem elsõsorban kizárni, hanem beolvasztani igyekszenek, ami pedig sok létezõ probléma gyökerének tekinthetõk.”
Hm. A pártok (és a szavazóik) vajon nem ugyanezt teszik? Vajon nem elnézõek kedvencük bûneivel szemben? (Errõl a magatartásról szól a Féktelen folyó c. film is).
„:) Lókupecek voltak biztosan, erre utal a lovári név is, illetve hogy az egyik vonuló csoportjuk igen hosszú ideig az arabokkal és zsidókkal volt kapcsolatban. Az oláh jelzõ mifelénk egyébként sértés a cigányok között. :)”
Ilyesmikrõl nem tudok.
Azon gondolkoztam még, hogy ha összehasonlítom ezt a képet: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e2/Munk%C3%A1csy_-_Cig%C3%A1nyt%C3%A1bor.jpg a pásztornépek jurtájával, aminek több ezer éves hagyományai vannak, akkor bizony gondolkodóba esek: mi okozta a különbséget? Munkácsy képe 19. sz. végi állapotokat rögzít, de talán a 20. sz. elsõ felében is ez volt jellemzõ. Hogy lehet, hogy a pásztorkodó nomádok több ezer éve sokkal igényesebb és bonyolultabb, több gondolkodást és erõfeszítést igénylõ lakhelyeket készítettek maguknak? Nem vagyok, legalábbis nem szeretnék elfogult lenni, ez csak kérdés: miért? Munkácsy direkt rosszindulattal a legalja romákat festette meg? Esetleg József Habsburg fõherceg elleni rosszindulatból, aki cigánybarát volt, megtanult cigányul és még a szótárukat is elkészítette? Nem hiszem.
Sára Sándor Feldobott kõ c. filmjének egy része romák közt játszódik. Egyikük ezt mondja: 30 éves vagyok, ugyanúgy dolgozom, mint a magyarok, de ágyban még sohasem aludtam. De hát miért nem? A következõ jelenetben közegészségügyiek jönnek az erdõbe, minden romát kopaszra nyírnak és tetvetlenítõvel szórnak le. Ezt Sára förtelmes megaláztatásként jeleníti meg. Nem értettem. Gyerekközösségekben jelenleg is állandó veszély a tetûfertõzés. Miért megalázó az ellene való védekezés?

Még egy: bocs, hogy téged vádoltalak meg vérvonal és genetika emlegetésével. Visszaolvastam, nem te írtad, hanem Shaba.

Már nem is érdekel,
belefáradtam

Hát , ha nem nem. Én durváskodni nem fogok. :)