Téma: EZO.TV

topikos8 2010 aug. 22. - 09:37:31
(1004/1484)
intellectuel, Danner offtopikként küldjétek el a hozzászólásotokat, ha semennyire sem kapcsolódik a topik témájához, de az lenne a legjobb, ha eltakarodnátok innen. Megjegyzem jobb helyen már rég töröltek volna titeket ennyi offtopik hsz után.
topikos8 2010 aug. 22. - 09:30:12
(1003/1484)
"Azt még akár el is hinném, hogy a jósnõ 15 ezret követelt "

És akkor még keveset is kért, a rontáslevétel/rárakás az igazi nagy buli manapság a jósok között. 50,000 forinttól kezdõdik.
offtopic
ribizliszörp 2010 aug. 22. - 01:37:32
(1002/1484)
Gondolom, ilyesmiket: "vettem a házikóba egy álomcsapdát! Majd nézd meg! Hátha ideát is használ, egy kis babonaság nem árthat. :)"
1/10
tombenko 2010 aug. 22. - 01:31:17 1/10
(1001/1484)
Mit szeretnél itt olvasni?
Kismet 2010 aug. 22. - 00:58:02 Előzmény Bence142
(1000/1484)
Helló. Ezt itt nem fogjuk megtudni :-(
Ezek teljesen el vannak foglalva magukkal. Mindegy.
Majd utánanézek a Google-ben vagy nem tudom.
De ez a topik régebben olvasható volt.
offtopic
ribizliszörp 2010 aug. 21. - 23:51:19
(999/1484)
zsidó vallás melletti kiállás? Ugyanazt olvastuk? "For me the Jewish religion like all other religions is an incarnation of the most childish superstition. And the Jewish people to whom I gladly belong ... have no different quality for me than all other people. As far as my experience goes, they are also no better than other human groups, although they are protected from the worst cancers by a lack of power. Otherwise I cannot see anything “chosen” about them.

In general I find it painful that you claim a privileged position and try to defend it by two walls of pride, an external one as a man and an internal one as a Jew. As a man you claim, so to speak, a dispensation from causality otherwise accepted, as a Jew of monotheism. But a limited causality is no longer a causality at all, as our wonderful Spinoza recognized with all incision..."

És tudom, hogy nem volt vallásos. Éppen ezért csak erre az egyetlen mondatára hivatkoztam, talán neked nem tûnt fel, de egyetlen mondatot idéztem, amelyben a vallást és tudományt együtt emlegette.

De ha még érdekel Einstein valláshoz való viszonya, én is tudok linket adni: http://igenles.wordpress.com/2010/06/17/mi-is-volt-einstein-allaspontja-istenrol/
offtopic
ribizliszörp 2010 aug. 21. - 21:26:34
(998/1484)
Egyetértek. Itt van még egy csokorral tõle:

“Sose aggódj amiatt, hogy nem érted a matematikát. Biztosíthatlak, nekem még több gondom van vele.”
(Albert Einstein levele egy 12 éves diáknak)
“Azt nem tudom, hogy a Harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan
botokkal és kövekkel.” (Albert Einstein)
“Az összevisszaságban találd meg az egyszerûséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig
ott van a lehetõség.” (Albert Einstein)
“Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság, bár az elsõben nem vagyok egészen
biztos.” (Albert Einstein)
“Nézzék, a távíró nem más, mint egy nagyon-nagyon hosszú macska. Meghúzzák a farkát New Yorkban és
a feje Los Angelesben nyivákol. Értik ezt? Namármost, a rádió pontosan ugyanígy mûködik: itt beküldik a jelet, ott pedig megkapják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincsen macska.” (Albert Einstein)
“Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelõzik õket.” (Albert Einstein)
“Az, aki még sosem követett el hibát, valószínûleg még sosem próbált semmi új dolgot.” (Albert Einstein)
“Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nõvel
egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.” (Albert Einstein)
“Kedves Utókor, ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretõbbek és általában véve értelmesebbek, mint
amilyenek mi vagyunk (voltunk) - no, akkor vigyen el benneteket az ördög. Ezzel a jókívánsággal maradok (maradtam) tisztelettel: Albert Einstein.” (Egy idõkapszulában elhelyezett levél 1936-ból.)
“A békét nem lehet erõszakos eszközökkel fenntartani; csakis megértéssel lehet elérni.” (Albert Einstein)
“Törõdés az emberiséggel és annak sorsával - ez álljon az érdeklõdése középpontjában minden technikai rõfeszítésnek.” (Albert Einstein)
“A képzelõerõ fontosabb, mint a tudás.” (Albert Einstein)
“Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig
abban, hogy a világon minden varázslat.” (Albert Einstein)
“Ha életedben a sikert A-nak vesszük, akkor A=x+y+z. x a munka, y a játék, z pedig az, hogy befogod a
szád.” (Albert Einstein)
“Az idõnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.” (Albert Einstein)
“A józan ész azon elõítéletek összessége, melyeket 18 éves korunkra szerzünk.” (Albert Einstein)
1/10
tombenko 2010 aug. 21. - 21:17:20 1/10
(997/1484)
Nem, baj, itt egy másik:
"Minél inkább fejlõdik az emberiség vallásos világképe, annál inkább úgy tûnik, hogy az õszinte vallásosság nem az élettõl, haláltól való félelemben, a vak hitben rejlik, hanem abban a törekvésben, hogy racionális ismereteket szerezzünk."
1/10
tombenko 2010 aug. 21. - 21:13:50 1/10
(996/1484)
Tévedteam. :(
1/10
tombenko 2010 aug. 21. - 21:09:47 1/10
(995/1484)
Biztosan õ mondta? Munkásságát ismerve nem.
offtopic
ribizliszörp 2010 aug. 21. - 20:06:25
(994/1484)
"A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak." (Albert Einstein)
Bence142 2010 aug. 21. - 13:39:07 Előzmény Kismet
(993/1484)
Sziasztok!

Volt ilyen hogy valakinek eltörték a kezét mert nem jött be amit mondott?

Aki tudja tényleg írja meg én is kíváncsi vagyok!

Ha tényleg volt ilyen!
offtopic
ribizliszörp 2010 aug. 20. - 13:41:12
(992/1484)
Máris felmerült bennem egy másfajta logikai meghatározása az 'isten' fogalmának, ami nem a végtelen kategóriájából indul ki - ebben a meghatározásban a végtelen fogalma nem érdekes, tehát akár egy véges 'isten' is elképzelhetõ.
Ez a meghatározás a jézusi definícióból indul ki, azaz: "Amiképp az Atyának élete van önmagában, úgy adta Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában." Ez a definíció nem a végtelen, hanem az abszolút logikai kategóriájára épít.
Az abszolút meghatározása ugyanis ez: "Abszolút (latin absolutus – teljes, tökéletes; az absolvere – eloldozni igébõl): bevégzett, föltétlen, semmitõl sem függõ, korlátlan, a relatív ellentéte. Az abszolútból származik az abszolútum metafizikai fogalma, amely a hegeli filozófiában mint Abszolút Szellem, mint a legfõbb világész nyer értelmet.
Az abszolútum további értelmezései: 1.) A végsõ valóság. 2.) A feltétlen létezõ, amely maga minden más feltételéül szolgál. 3.) A végtelen, amely minden végesnek feltétele. 4.) A legmagasabb rendû létezõ, a legfõbb lény, azaz Isten.
Keresztény teológiai értelmezés: Abszolút valami, amennyiben önmagában, önmaga által van, és mástól nem függ. A teljességgel abszolút az, amit önmagától létezõnek, önmagától igaznak és önmagától jónak gondolunk, és ami e tekintetben nem függ semmitõl (ellentétele a relatív)."
Jézus meghatározása azt az értelmezését veszi az abszolútnak, miszerint az abszolút az, ami önmagában, önmaga által van, és mástól nem függ, tehát önmagától létezõ. Tehát 'isten' bármi, ami önmagától létezõ, ellentétben mindazzal, aminek a létezése, keletkezése valami mástól függ.
Ebbe a meghatározásba nem csak a jézusi Atya-Fiú fogalom fér bele, hanem mondjuk a parmenidészi alétheia is, aminek tulajdonságait (sajnos) nem tudnám felsorolni, de kikerestem és idemásolom: van/létezik; keletkezetlen, nem pusztuló, egész, egyetlen; mozdulatlan, teljes; folytonos; nem felosztott, egyenletesen van/létezik mindenhol; nem jobban az egyik irányban, mint a másikban; telített/teljes; folytonos; egy helyben marad, önmagában nyugszik; teljes, egész, határolt; gömb alakú.
Kismet 2010 aug. 20. - 12:25:33
(991/1484)
Sziasztok! Nem tudjátok véletlenül, hogy melyik jósnõ volt az, akinek eltörték a kezét, mert nem jött be az, amit jósolt? Lehet, hogy volt szó róla itt a fórumban, de képtelenség visszaolvasni ezt a rengeteg hsz-t.
offtopic
ribizliszörp 2010 aug. 20. - 06:48:11
(990/1484)
"De összenézve más vallásokkal is, le lehet vonni következtetéseket arra vonatkozólag, hogy általában mit tekintenek az egyes vallásokban istennek."
Biztosan, bár fogalmam sincs, miképpen tudnák ezt definiálni, illetve létezik-e efféle definíció. Szerintem ezt meg sem kísérlik, inkább olyan fogalmakkal dolgoznak, hogy mi a 'szent' definíciója. A wikipédiában nem találtam egységes definíciót rá, attól persze még létezhet. Csupán ennyit: "_Egyes vallások szerint_ {vagyis ez máris nem általános definíció} Isten azon természetfeletti lény vagy lények, aki vagy akik a világot teremtették, és/vagy annak mûködését, történéseit irányítják vagy ellenõrzik. A különbözõ vallások más-más tulajdonságokat tulajdonítanak neki(k), és általában egyetértenek abban, hogy képességei(k) az emberekét meghaladják. Egyes vallásoknak nincs kifejezett istenszemlélete." Tehát, ami általánosan elfogadható ebbõl, hogy "általában egyetértenek abban, hogy képességei(k) az emberekét meghaladják" - de ilyen alapon a bolha vagy a tokhal is isten, mert van olyan képessége, amivel az embert meghaladja.


"Most már értem a félreértésünk okát - én az isten fogalomnak mindvégig a társadalomtudományi értelmét értettem, azaz olyamit, hogy "ilyen-olyan tulajdonságokkal rendelkezõnek _tartott_ valami, amit általában tisztelnek az adott vallás hívõi, stb.", annélkül, hogy a (nem)létezésérõl/sükrõl szó lenne."
Na látod, ez máris egy kitûnõen használható definíció: 'isten az, amit valaki/bárki istennek tart'. A mûvészetre is született már hasonló definíció: 'mûvészet az, amit annak tartanak' - de ez mindkét esetben, akár az 'isten', akár a 'mûvészet' definiálásakor nem magáról a mûvészetrõl vagy az istenrõl mond valamit, hanem azokról az emberekrõl, akik a fogalmat használják.


"Amikor azt a prófétás példát hoztam, amibõl ez kiindult, akkor arról volt szó, hogy gondolhatunk-e másik istenre anélkül, hogy feltételeznünk kéne több isten egyidejû létezését."
Sajnos elfelejtettem, milyen prófétás példáról volt szó. Egyébként természetesen igen, gondolhatunk; hiszen használhatjuk az istennek, mint fogalomnak azt a definícióját, amit írtál, hogy 'isten az, amit valaki annak tart'; és ilymódon miért is ne nevezhetnénk istennek azt, amit valaki a maga számára istennek tart?
Ugyanakkor, ha istenre, mint a valóság egy halmazára tekintünk, vagy legalábbis mint filozófiai-logikai kategóriára, akkor abból ki kell zárnunk minden olyasmit, ami nem felel meg annak a definíciónak.
Ennek párhuzamaként: nyugodtan rajzolhatunk ábrákat és mondhatjuk rájuk, hogy ez alma, ez pipa stb; de ha az almát és pipát, mint a valóság egy kategóriáját akarjuk meghatározni, akkor abból ki kell zárnunk az ábrákat.
offtopic
ribizliszörp 2010 aug. 20. - 06:23:11
(989/1484)
"Azzal, hogy alkotunk egy olyan isten-definíciót, ami illik az összes vallás összes istenére, nem jelölünk ki igaz és hamis isteneket."
Aham, gondoltam, hogy a hasonlat sántít és megtévesztõ, meg is tévesztett. Nos: nem arról írtam, hogy miképpen lehet találni egy olyan definíciót, amibe az összes vallás összes istene belefér, a sátántól Leninen át Síváig. Mert egy ilyen definíció csupán egy kulturális képzet definíciója lesz. Hanem arról, hogy mi az 'isten' definíciója, mint olyan logikai kategóriáé, amit a valóság elemeként definiálhatunk. Ha azt mondod: a pók egy bogár vagy az elõzõ ábra egy pipa, akkor vagy nem ismered a pók és a bogár, a pipa és a kép fogalmát, vagy ezeket valamiért nem tudod pontosan elkülöníteni egymástól és minden mástól, vagy azt mondod: teljesen mindegy, mert sem a pók, sem a bogár nem létezik, ezeket csupán az emberi elme képzeli, ezért nyugodtan lehet azonosítani õket egymással; miképpen sem a pipa, sem a kép nem valóságosan létezõ kategóriák, csak kulturális fogalmak, így aztán összemoshatók.
De ha azt mondod: az 'isten' fogalma, legalább mint logikai kategória (vagy halmaz) igenis meghatározható (mondjuk, mint a líra), akkor alkotsz egy fogalmat, és megkeresed, ennek a fogalomnak milyen valóságosan létezõ dolgok feleltethetõek meg; ami nem felel meg a líra fogalmának, az nem líra.


"És megosztanád velem, hogy miért?"
Azért, mert szerintem mind a líra, mind a logika fogalmának megfeleltethetõ a valóság egy része; egyik sem lesz üres halmaz, tehát mindkét fogalom feltölthetõ a valóság elemeivel. Mindkettõ definiálható fogalom, és a két fogalom, azaz a líra és a logika definíciója vagy halmaza különbözni fog egymástól és a kettõ nem lesz ugyanaz a halmaz. Ez persze nem azt jelenti, hogy a líra nem logikus; nagyon is lehet logikus, ez a líra számára egy megengedhetõ, de nem mindenáron szükséges feltétel, hiszen a líra lehet logikátlan is; de mindenképpen igaz az, hogy a líra nem azonos a logikával, ezek nem azonos halmazok, és a két fogalom, mint szó, nem szinonima.


"Ezt nem várhatod el tõlem :)"
Nem várom el; viszont, amíg nem tudsz adni egy jobb definíciót, addig nem lehet elvetni azt, amit írtam; mert az alapján röviden és biztosan elkülöníthetõ minden mástól. Lehet, hogy létezik másfajta megközelítés is, talán jobb is, nem tudom; amíg azonban nem tudsz jobbat, addig nem vetheted el azt, amit leírtam. Vagy másképp: ha nem tudod megmondani, hogy 2*2 miért nem négy, addig nem vetheted el azt, hogy 2*2=4. Kitalálhatsz egy új "nyelvet", de amíg nem beszéled, addig nem vetheted el azt, amin már képes vagy beszélni. Tehát ha ez a definíció használható, akkor nem lehet elvetni addig, amíg biztosan nem tudsz egy ennél jobbat, és meg is tudod indokolni, hogy miért jobb.
Én egyébként tudok egy másikat, ami Jézus definíciója: "Amiképp az Atyának élete van önmagában, úgy adta Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában." Ez Jézus definíciója az 'isten' fogalmáról. Írhatsz te is egyet.


"Amikor megjelent az iszlám, akkor Allah új isten volt pl. a görög istenekhez képest."
Amikor megjelent az iszlám, akkor az _emberek_ új definíciót találtak ki az istenre, és a régi definíciót elvetették. Nem Allah volt új isten, hanem az emberek definiálása volt új az addigihoz képest az 'isten' fogalmára.
Ezzel azonban nem azt írtam, hogy a görög vagy a mohamedán fogalom logikusabb vagy igazabb lett volna a másiknál, vagy az egyik igaz, a másik nem igaz; csak azt írtam, hogy más.
1/10
offtopic
Danner 2010 aug. 20. - 05:58:33 1/10
(988/1484)
"csakhogy itt nem a pisztácia és vaníliafagyi közti különbségrõl volt szó, [...] hanem a fagyink, mint fogalomnak a definiálásáról"
Amikor azt a prófétás példát hoztam, amibõl ez kiindult, akkor arról volt szó, hogy gondolhatunk-e másik istenre anélkül, hogy feltételeznünk kéne több isten egyidejû létezését.
1/10
offtopic
Danner 2010 aug. 20. - 05:48:54 1/10
(987/1484)
...vagy annélkül, hogy miféle valódi isten-féleség lenne logikailag lehetséges
1/10
offtopic
Danner 2010 aug. 20. - 05:40:31 1/10
(986/1484)
"Azonban, ebbõl csak az ókori egyiptomi emberekre vonatkozóan lehet következtetéseket levonni"

De összenézve más vallásokkal is, le lehet vonni következtetéseket arra vonatkozólag, hogy általában mit tekintenek az egyes vallásokban istennek.

"de az isten fogalmára nézve nem;"

Most már értem a félreértésünk okát - én az isten fogalomnak mindvégig a társadalomtudományi értelmét értettem, azaz olyamit, hogy "ilyen-olyan tulajdonságokkal rendelkezõnek _tartott_ valami, amit általában tisztelnek az adott vallás hívõi, stb.", annélkül, hogy a (nem)létezésérõl/sükrõl szó lenne.
offtopic
ribizliszörp 2010 aug. 20. - 05:39:31
(985/1484)
Talán ez sikerül: ez pedig nem pipa.