"A vallásos dogmák egyszerûen kinyilatkoztatások, amiket vitatni sem lehet az adott vallás keretein belül. A tudományos állításokat viszont rendszeresen vitatni szokták, sõt, kell is."
Hát már dehogynem szokták vitatni. Állandóan vitatkoznak, állandóan értelmeznek. Ez a mondat miért van itt és azt a mondatot hogy kell érteni? Ez és az hogy függ össze egymással? Mintha nem tudnád, hogy kábé százezer különbözõ fajta értelmezése van a kereszténységnek, és ugyanígy a többi vallásoknak is, mindenhol rengeteg egyéni értelmezési különbséggel lehet találkozni. Ezek mind igyekeznek értelmezni a valóságot; csakhogy õk a valóság részének fogadják el azt is, amit a tudomány a maga eszközeivel nem tud feltárni. Mondjuk a valóság részének fogadják ela kinyilatkoztatást vagy a nem kinyilatkoztatott, de azért szentnek tartott írásokat (a keleti vallások nem ismerik a kinyilatkoztatást, tehát ott még nagyobb eltérések vannak az egyes értelemezések közt, mint a kinyilatkoztatott vallásokban. És csak a zsidó Talmud 26 óriási, vaskos kötet, ami mind igeértelmezés; de hol van ez a keresztény teológiai irodalomhoz képest).


"Ellenben az állításaidat olyan formában tetted, hogy egyenlõ súlyúnak állítottad be a tudományos eredményeikkel az irracionalitásban való hitüket, ezzel (akár tudat alatt is) arra céloztál, vagy ekvivalens az igazságtartalmuk."
Ugyan miért ne volna az?


"Egyébként tényleg sikerült összeegyeztetniük? Ilyen példákra kíváncsi lennék..."
pl. Vizi E. Szilveszter, Kopp Mária

"De miért lenne demagóg kijelentés? Egyszerûen alkalmaztam az állításaidra."
Akkor rosszul, óriási logikai hibával, mert amit alkalmaztál, annak épp az ellenkezõjét állítottam.

Ha mondjuk a húrelmélet érdekel, akkor nem azt kérdezem: és neked errõl mi a saját elképzelésed?

"Mivel azonban a tudomány a valósággal foglalkozik, ami a tudomány módszereivel nem tárható fel, az nem része a valóságnak sem."
A filozófia szerinted mivel foglalkozik? A filozófia módszerével lehetséges megsimerni a valóságot? Igen vagy nem? A filozófia nem tudomány.
A nûvészet mivel foglalkozik? A mûvészet módszerével lehetséges megismerni a valóságot? A mûvészet nem tudomány.
A Mesterkurzus lélektani elõadásai mivel foglalkoznak? Az ottani elõadásokkal lehetséges megismerni a valóságot? A Mesterkurzus nem tudományos alõadásokból áll; viszont annál több köze van a különbözõ hitrendszerekhez, bár azokkal sem azonos.

Dawkinsról annyit említettem, hogy valami mémekben hitt, Te hiszel a mémekben? És ha hiszel benne, miért teszed? Amikor Dawkins a mémekrõl ír, mit tud racionálisan bizonyítani? És ezt honnan szedte? És ha ebben csak hinni lehet annak, aki akar, akkor hogyan gondolja, hogy racionális érvekkel megdöntheti a vallásokat?
Te is azt írtad az elõbb: „Ami tudományos módszerekkel nem tárható fel, azzal a tudomány nem tud mit kezdeni.” Hát akkor pedig mit foglalkozol vele?
És hogy bizonyítod be, hogy az én hitem a húrokban és a kilencdimenziós világban nem pont olyan irracionális hit, mintha a kerti törpében hinnék? Egyáltalán semmiféle logikus levezetését és magyarázatát nem vagyok képes adni a húrelméletnek, csak elhiszem, hogy igaz. Akkor ez mitõl volna magasabbrendû és racionálisabb, mint egy vallási dogmában való hit?

Dehogynem. Ez döntés. Egyébént meg miért is érdekel téged, hogy az Isten hogy fog ítélni rólad? Hiszen úgyis csupa ostobaság, irracionális, káros, tudománytalan, középkori, elavult, babonás, korlátolt, csökevényes, ködös, diszkriminatív, negatív dolgot állít és követel, a vallás az emebriség rákfenéje....Ugyan miért is törõdnél pont azzal, hogy Õ hogy fog ítélni felõled? Miért is gondolod, hoyg ítélni fog? Ugyan már....ez is csak babona, nem? Mit izgulsz? A számodra nem létezik, és te sem fogsz létezni az Õ számára. Kvittek vagytok. Ami történik veled, az mind majd csak igazolni fogja az elõfeltevéseidet a negatívan diszkriminatív sötétségrõl.

Az érvelésed tudománytalan, nincs benne logikus levezetés, mint ahogyan én érveltem. Csak kiabálsz és hadonászol. Bizonyítsd be, miért más egy vallásos dogma és a húrelméket elfogadása. Mi köztük a különbség? Hozz racionális érveket, ha tudsz. Bizonyítsd be, miben más a tudományban való hitre alapozott világkép, mint a vallásra, és ez miért mondana egymásnak ellent, amikor rengeteg embernek sikerül összeegyeztetnie. Bizonyítsd be, miért hülyék azok az emberek (rengetegen). Honnan veszed azt, hogy azzal érveltem volna, hogy a vallás azért igaz, mert tudósok is hittek benne? Pont olyan példákat hoztam, amikor tudósok hajmeresztõ ostobaságokban hittek. Egyáltalán nem állítottam, hogy a reinkarnáció igaz, mert Tesla is hitt benne, vagy az indiai pálmalevelek igazat jósolnak, csak azért, mert egyetemi tanárok is bedõlnek neki stb. Tehát, mivel nem érveltem ezzel, így a semmit cáfoltad. A végét pedig egyáltalán nem értem, merre bolyongsz, és mikre lyukadsz ki: „A vallások esetében viszont a választásom igen komolyan befolyásolja a döntéseimet.” Mi van? Ez most micsoda és mibõl következik? Nem látom a logikai levezetést. Ez valami demagóg kijelentés, valahonnan elõhúztad, fogalmam sincs, mihez kapcsolódik, azt meg pláne nem lehet tudni, mit értesz rajta. Milyen választás? Milyen döntés? „(nem mellékesen az érvelésed mentén a nácizmus igen jó államforma lenne, mivel Lénárd Fülöp Nobel-díjas(!) fizikus is igen komolyan elfogadta azt!)” Miféle érvelés? Mutasd már be légy szíves, erre is miféle logikai levezetés alapján sikerült eljutnod.

Akkor miért nem azt írtad? A többi csak ködösítés volt. Tudom miben nem hiszek: az irracionalitásra alapozott "erkölcsiségnek". Attól, hogy sokat írsz, még nem biztos, hogy sokat is mondasz.
A lényege körülbelül ennyi: Ha nem vagy keresztény, élhetsz akármilyen életet, büntetésben részesülsz. Ez számomra eléggé diszkriminatív és negatív kicsengésû állítás, ugyanis ez alapján az ember nem a döntései, az élete alapján kap minõsítést.

De, sokkal egyszerûbb lett volna, mert alapvetõen tényleg ez van. Csakhogy abból - és még rengeteg írogatás után sem tudhatod, tulajdonképpen mi az, amiben nem hiszel, és egyáltalán mit jelent hinni.
Vagyis bármilyen leegyszerûsítés egyben meghamisítás is, bármennyire is õrzi meg az alaptanítást. Nem mindegy, egy kép hány pixelbõl épül fel, mert ha túl kevésbõl, akkor semmit sem lehet belõle kivenni. Viszont az is igaz, hogy a végtelenségig sem lehet, nem is érdemes magyarázkodni. Mindenkinek van annyi esze, hogy maga is utána tud járni, ha akar.

Magyarul ha ne hiszek, akkor irány a pokol, függetlenül attól, mit tettem életemben. Nem lett volna egyszerûbb ezt így leírni, kihagyva a sok felesleges írosgatást?

Ha azt mondja, nem létezik, ez csak egy mese, babona, tudománytalan, értelmetlen, káros és butaság, akkor azzal máris eldöntötte, hogy saját maga jobban tudja mi a jó és mi a rossz - Isten ezt nem tudhatja, mivel nem is létezik. Ha pedig most nem létezik, akkor a számára a halál után sem fog létezni.
Az egy más kérdés, hogy mit tapasztal most, amikor Isten elrejti magát a láthatatlanba, és mit fog tapasztalni akkor, amikor már õ sem lesz látható formában jelen, illetve egészen más formában lesz látható. Azt viszont most, vakon kell eldöntenie, hogy kell-e neki vagy sem. Kb. ugyanúgy, mint ahogyan a húrelméletrõl is láthatatlanban dönthet mindenki, hogy elfogadja-e vagy sem, hiszen szemmel azokat nem lehet látni. Csak el lehet fogadni, hogy a húrelmélet eléggé meggyõzõ, igazi magyarázatot ad-e, vagy sem. Ezt kétféleképpen lehet eldönteni. Vagy gondolkodás nélkül, ha az ember végképp nem érzi kompetensnek magát rá; vagy utánajárással, utánaolvasással stb. A két módszer látszólag ugyanarra az eredményre vezet; a különbség akkor lesz szemmel látható, amikor valaki belekérdez, hogy miért gondolod, hogy ez igaz?
Istennel is így van. Mivel sajnos a legtöbb ember minden utánajárás nélkül fogadja el, így a meggyõzõdése csupán addig látszik épnek, amíg valaki arra rá nem kérdez. És mivel a legtöbb hívõ a legegyszerûbb kérdésekre sem tud válaszolni, ebbõl nyilván le lehet vonni azt a származtatott következtetést, hoyg akkor az sem létezik, amiben ezek az emberek hisznek.
Na de, kérdem én: attól még, hogy semmiféle értelmes információt és képletet, levezetést nem tudnék adni a húrelméletrõl, abból az következik, hogy a húrok nem is léteznek?

A lényeg, amit ezzel kinyilvánítasz, hogy számodra Õ nem kell, nem tartasz rá igényt, magad szabsz mértéket magadnak, mert jobban el tudod dönteni, mi jó és mi rossz, mint Õ. Nos, mivel elõször te mondod azt, hogy neked nem kell, Õ nem fogja erõszakkal magát rád kényszeríteni sem most, sem a halál után. Tehát a halál után sem lesz vele közösséged.

„Most meg az egész szellemvilágot magadénak vallod, mintegy a szellemvilág képviseletében lépsz fel. Ezt én nem fogadom el.”
Nem teljesen mindegy? Csak azt írtam, hogy rengeteg ember, az emberek több mint fele hisz valamiben, amit a szellemvilág megnyilvánulásának tart. Vagyis az emberek több mint fele gondolja azt, hogy ez a világ nem csupán „annyi”, amennyit a tudomány képes feltárni belõle, hanem igenis van olyan része, ami ellenõrizhetõ, megismételhetõ stb. kísérletekkel nem feltárható, tehát a tudományos paradigmába nem fér bele. Más kérdés, hogy a tudományos paradigma eleve átalakulóban van, mert nyilvánvaló, hogy a jelenlegi tudomány nagy része sem fér bele a tudományos paradigmába. Arról nem is beszélve, hogy a tudományos paradigma képviselõi ugyanúgy hisznek a természetfölöttiben, a szellemvilágban. Pl. Tesla meg volt gyõzõdve arról, hogy õ a nemtommelyik fáraó reinkarnációja; Newton a Biblia kódjának megfejtésén fáradozott, egyetemi tanárok simán beveszik az „indiai pálmalevelek” elképesztõ ostobaságát, a „nagy Dawkins” meg valamiféle mémekben hitt: „ az emberi tudat összessége nem más, mint az agyunkban megtelepedett és folyamatosan cserélõdõ mémek sokasága. Ezek az „intellektuális paraziták” nagyjából százezer éve jelenhettek meg a Földön, és gyakorlatilag át is vették az uralmat. A mémeknek szerepük lehet a párválasztásban is.” Nem sikerült ennél tovább olvasnom, mert ez olyan hajmeresztõ hülyeség, amitõl megáll az ész.


„Nagyon el vagy tévedve. A mi életünknek - gyanítom a többiek is így vannak ezzel - a babona, a vallásos hit nem volt területe, legfeljebb csak gyerekkorban.”
Nem emlékszem, hogy gyerekkoromban bármiben is hittem volna, babonában sem. Sose jutott eszembe semmilyen természetfölötti lény létezésének szükségessége.


„Van egy rossz hírem, az elfojtás az Freud tézise. (Ha esetleg kétségeid támadnának efelõl, akkor járj utána.)”
Nincs kétségem. És szerintem az Oidipusz-komplexus egy kifejezetten briliáns meglátás, csak szerintem másképp, mint ahoy azt õ gondolta. Nem a kisfiúknál lényeges ez, hanem a felnõtteknél, ahogy az eredeti sztoriban is a felnõtt Oidipusz nem tudott elszakadni az anyjától. És nem fizikai kötelékként, hanem lelki kapocsként. Ez tényleg fontos dolog, nem véletlenül kezdi pont ezzel a Biblia a nemiségrõl való tanítást:
1Móz 2,24 Annakokáért elhagyja a férfiú az õ atyját és az õ anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.
Mt 19,5 És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.
Pont arról ír, amit a görögök és Freud is fontos akadálynak láttak.


„Addig is, egy kis betekintés Freudnak a vallásról alkotott koncepciójába:
…… A vallás Freud szerint „pótkielégülés és illúzió”, amelyet a kultúra az ösztönlemondásokért cserébe nyújt az embernek.”
Ja, hát Freud meg a pótkilégülés és illúzió :) Freud ész nélkül kokainozott. 24 könyvet írt, jórészt a kokain ösztönzõ hatására. Ezt meg Feldmár Andrástól szedem, aki éppenséggel maga is nagy barátja a tudatmódosító szereknek.
És éppenséggel „az ösztönök korlátlan kiélése” az a tanítása, ami miatt ma már a pszichiátria elveti, és amire azt mondják, ez merõ hülyeség, mert éppen az teszi neurotikussá és depresszióssá az embert, ha válogatás nélkül kiéli az ösztöneit. Még az állatok is sokszor válogatnak, vagy fékezik magukat, például megtanulják egy jutalom reményében „elfojtani az ösztöneiket”. Aki nem tud megálljt parancsolnia a késztetéseinek, az a függõ. Freud pl. kokainfüggõ volt. És minden függõ boldogtalan.


„a pszichoanalízis eszköztárával próbáltál meg minket ellehetetleníteni, szellemileg zavarodottnak, netán betegnek beállítani.”
Egyáltalán nem gondolom se rólad, se tombenkóról, se twillightról, se hétszünyürõl, se másról, hogy beteg. Csakhogy valamiért különösen dühíti az irracionalitás, és nem állja meg, hogy ne csépelje. De tulajdonképpen pont úgy mûködik ez, mint amit arról írtam, hogy a híveket (engem is) leginkább az eretnekek dühítik, és a szerintük hamis tanításokról akarják minden erõvel bebizonyítani, hogy azok tévesek és hazugok. Nos, nyilván a tudományos paradigma is úgy mûködik, mint egy „igaz vallás”; ezért ami ennek ellentmond, az a legfõbb ellenség.


„mi azt látjuk, hogy a 'húsvéti nyulat' egyesek komolyan veszik, és ez nonszensz.”
Én még senkivel sem találkoztam, aki komolyan venné a húsvéti nyulat.


„amúgy Luther, akin filózol melyik kor alakja volt, a felfogása melyik korhoz áll közelebb?”
A reneszánszhoz; bár sok történész épp hozzá köti az újkor kezdetét. Mármint hogy pont õ volt az, aki leszámolt a középkori paradigmával és egy teljesen új világképet épített ki. Legalábbis nagyon szorosan kötõdik ahhoz az individualizmushoz, ami a középkorban még ismeretlen volt.


„Ráadásul te kikotyogtad, hogy Jézus jóslatain kívül is folyamatosan jósoltatsz magadnak. Ezzel a vitát elvesztetted.”
Hát ezen nevetek.


„így is, úgy is mindig te húzod a rövidebbet.”
Mit húzok? Írok, nem húzok, és úgyis mindig én írom a hosszabbat :)


„Mi, akiknek nem égett a gonosz képzete a tudatunkba általában nem (vagy más értelemben) használjuk.”
Úgy, mint Bokor Gyuri? Aki harcot hirdetett a Gonosz Birodalma ellen. Én úgy értem, ahogy a korábban belinkelt pár videón látszott: amiken az emberek minden látható külsõ hatás nélkül iszonyúan kínlódnak, pont úgy viselkednek, mintha egy számukra idegen és náluk hatalmasabb erõ gyötörné õket, amitõl egyedül képtelenek megszabadulni. A legijesztõbb esetbe bele is halt az alany.


„Te túlzol, túlzol és túlzol.”
A nõk gyakran túloznak.


„Most is ott van a Róma 14:14. Nem bírod megállni?”
Ez nem a Mein Kampfból van, hogy bárki lesérüljön tõle. Épp a reformáció gerjesztett igényt az iskoláztatásra, arra, hogy mindenki birtokában lehessen az információknak, ne legyen olyan kiválasztott elitréteg, ami elzárja a pórnéptõl a tudást. Szóval épp ezért terjedt el az általános és kötelezõ iskoláztatás – mégis pont az a szöveg szorult ki az oktatásból, amiért épp létrejött. Az embereknek most pontosan annyi ismeretük van a Bibliáról, mint a középkorban, amikor meghallgatták a latin nyelvû miséket és megnézték a szentképeket a falon. Akik a Bibliát támadják, nem is tudják, hogy mit támadnak, mivel még sosem olvasták el (tisztelet a kivételnek, vagyis twillightnak). De a legtöbben megelégszenek innen-onnan összeszedett, másodlagos ismeretekkel, és a tudomány nevében minõsítik babonának; noha éppen a tudományos paradigma nem engedné meg, hogy valaki olyasmit kérdõjelezzen meg, aminek nem ismeri az eredeti forrását. Ahhoz, hogy a tudomány szabályai szerint valaki vitába szállhasson a Bibliával, elõször is végig kellene olvasnia. Csak éppen a legtöbben, akik ennek nekifekszenek, elõbb-utóbb annyira a hatása alá kerülnek, hogy elfogadják igazságnak. (Mint én is).


„Rendszerint megalapozatlan, légbõl kapott vagy egyenesen értelmetlen állításokkal jönnek.”
Nahát igen, én is ugyanezt mondom.


„A lesajnálás (pl. "rossz lehet neked")”
Nem emlékszem, hogy ilyet írtam volna.


„gorombáskodások ezekben a vitákban a keresztény álláspont képviselõi részérõl sajnos tipikusnak mondhatók.”
Fentebb leírtam: ami tényleg kihoz a sodromból, az bizonyos hamis tanok elegyítése, összevegyítése a vallással, a teológiába való beleerõltetése. Nem hívõk ennek útjába legfeljebb úgy kerülhetnek, ha szemmel láthatóan egyetértenek a romlott, káros és veszélyes, hamis ideológiával. Aminek pedig csak az eredményeire kell ránézni, hisz szemmel láthatóak: tömeggyilkosságok, háborúk, nyerészkedés, hiszékeny embereken való élõsködés, világi hatalommal való összefonódás stb. ahol ez felüti a fejét, ott egészen biztosan romlott és hamis a teológia; és akkor jönnek a tudósok, és azt mondják, az eredeti forrás a rossz. Pedig nem az a rossz, csak amire felhasználják. Tehát gyakorlatilag ugyanazon az oldalon állnának a tudós bibliakritikusok is, ha vennék a fáradságot arra, hogy megismerjék az eredeti szöveget. De ha ismerik is, megelégszenek egy-két kiragadott mondattal, minden összefüggés nélkül. Egy-két kiragadott mondat alapján azonban Shakespeare-rõl sem lehet kompetens véleményt alkotni. Illik komolyan és elmélyülten tanulmányozni, hogy valaki egészen biztosan a saját meggyõzõdését mondhassa el róla, és nem olyasmit, amit valaki mástól vett át.

„Nagyon úgy tûnik, neked az ezotéria és a tévés jóslás "valami rettenetesen gonosz és/vagy szalonképtelen, elfogadhatatlan dolog".”
Igen, ebben igazad van. Mégis, ide a jóslások ellen nem írtam semmi olyasmit, amirõl ne lennék meggyõzõdve. Kizárólag egyetlen dolgot említettem, ami biztosan nem igaz, ez pedig a vízerek rendszere, meg azoknak az ágyak elhelyezésére való hatása. De ezt is csak azért, mert megkérdeztem egy hidrogeológustól, akinek pont a felszín alatti vizek a szakterülete. A többi beírás elkanyarodott a valláshoz.


„pozitívan diszkriminált pénzbehajtó keresztény vallás, hanem csak egy kis nyilvánvaló pitiáner képtelenség.”
Épp pénzéhes vallásosok miatt linkeltem be egy gúnyolódó videót. És továbbra is fenntartom: ahol pénzéhség van, ott hamis tanítás van. Teljesen mindegy, mennyit üvöltözik a „názáreti Jézus Krisztusról” az, aki másokon élõsködik.


„Ennek az egyeztetése azért érdekelne:
**"bármi annak tisztátalan, a ki tisztátalannak tartja.
Etõl még létezik bûn és gonoszság"”
Egyrészt gyakran hagyok ki betûket, sajnos. Vagyis ettõl, két t-vel.
Másrészt pedig azt hittem, érthetõ. Tehát a vallásosok mindig felállítanak több-keveset tabut, azaz vannak dolgok, amikre egyértelmûen rámondják, hogy nem lehet, mert bûn. Pl. eleve bûn lehet bizonyos öltözködés vagy hajviselet, tetoválás, smink, alkohol és drogfogyasztás, dohányzás, tánc, a rockzene, a véres hurka, a televízió, a tized nemfizetése, a filozófia, az akupunktúra és homeopátia, a politikai szavazás, a szombati munkavégzés, bizonyos ünnepek megtartása, úgymint születés- és névnap, karácsony; nem házasságban élõ férfiak és nõk egy légtérben való tartózkodása, a hitetlenekkel való barátság vagy házasság, a válás, a homoszexualitás stb, nem folytatom, mert a sor hosszú és nagyjából mindenki ismer ebbõl egy-két elemet.
Pál viszont azt írta:
1Thess 5,21 Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!
1Kor 6,12 Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá.
1Kor 10,23 Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.
Tehát nincs eleve tilos, de azért el lehet dönteni, hogy mi jó és mi az, ami az embernek tényleg a kárára van.