Na, ez a jó film. Illetve ez a film, nem a Vespa. :D Az ilyenek kontrasztjában látszik, hogy mi az undorító propaganda és mi a valóság.
Schiffer megy és megkérdezi az ingázó munkásokat, milyen az életük, milyen a családjuk, mit gondolnak a jövõjükrõl. Nem lehet megkülönböztetni igazából, ki a cigány és ki nem, sõt. Egyik mondja is, hogy "én nem vagyok cigány, én magyar vagyok". Itt oly mindegy, ki, miféle etnikumhoz tartozik. Ez a film olyan távol van a 60-as évek értelmiségi problémákat bemutató filmjeitõl is, mint az itteni lakóhelyek a munkahelytõl. De az ilyen Vespa-féle mai szarok aztán végképp elbújhatnak. Itt nem az az érdekes, hogy ki "rasszista", meg ki magyar meg ki cigány. Minden magyar állampolgárnak egy a sorsa: szürkeség, fos, kilátástalanság, perspektívátlanság. Egyik fiatalember (20 éves sincs még) el is mondja, hogy elbulizta a fiatalkorát, nincs semmilyen végzettsége. Aztán, mikor megkérdezi a rendezõ, hogy mit akar az élettõl, csak les maga elé.

S ezek az emberek nem egyértelmûen szimapatikusak vagy szánandók. Egyszerûen emberek. Látszik, hogy vannak rossz tulajdonságaik is: az egyik apuka például mondja, hogy szereti a családját, feleségét, meg alig van otthon a munka miatt - mondja ezt a kocsmában. :DD Elsõ útja ugyanis nem haza, hanem oda vezetett... S azért ki-kiderülnek dolgok: veri a gyerekét, szarul bánik a feleségével is. Nem boldog az életük. De emiatt nem lehet utálni õket, sem szeretni. Egyszerûen csak emberek.

Itt egyvalakit kell utálni, amit nagyon merészen az egyik családapa is megfogalmaz (aki 30 évesen úgy néz ki, mintha 60 lenne): a rendszer a hibás. És kimondja: az elõzõ rendszer jobb volt! Azért ez durva. Nem tudom, a Rákosi-rendszerre, vagy a Horthy-korszakra gondolt-e. Mindegy is, Kádáréknak mindkettõ iszonyú nagy gyomros :D. Hiszen itt vannak ezek az emberek, akiknek a TSZ nem jó! A magasságos TSZ-bõl nem tudnak megélni. A munkások, a "Munkás-paraszt kormány" kegyeltjei nem tudnak megélni Magyarországon.

S itt nincs rasszizmus. Itt egy általános gazdasági kudarchelyzet van. Persze ez nemcsak a szocializmus kudarca, és persze az emberek is tehetnek róla. Hiszen láthatjuk, hogy vannak szülõk, akik nem is akarják taníttatni a gyerekeiket, nyugodtan sorolják, hogy 14 évesen még a 6. osztályt kezdik. Ezért már nemcsak az állam hibáztatható.

Schiffer tehát egy valóban objektív képet ad. Nemcsak az államra mutogat, hanem az emberekre is. Persze kérdéseivel orientál is, de mégsem csak az jön ki, hogy "Milyen szemét ez a Kádár!", hanem az is láthatóvá válik, hogy ezek az emberek részben maguk is okolhatók, mivel nem is akarnak kitörni ebbõl sokszor. Persze van, aki akar, de nem tud. Nincs egyértelmû válasz. Csak a nyomort látjuk és tehetetlenül nézzük, válaszokat keresve. Ha ez nem lett volna, ha az nem lett volna, akkor... De nincs egyértelmû megoldás a problémára. Ez az élet - mutatja be a film - sajnos.

Levetíteném ezt a filmet pár romkocsmák álomvilágában leledzõ önjelölt megmondó "mûvésznek", akik azt hiszik, voltak pár szar politikai párt gyûlésén és már mindent tudnak a "rasszizmusról", meg ilyenekrõl. Taratnám a fejét az ilyen Veszpa-féle filmek készítõinek, hogy nézzék. Persze biztos ebbõl is azt szûrnék le, hogy a gonosz magyarok miatt ilyen a sorsa ezeknek a többségében cigány embereknek. :D (Mondjuk amúgy én tényleg csak 1-2 esetben tudtam megkülönböztetni, hogy ki, milyen származású. És Schiffer sem tesz fel ilyen kérdéseket: nem ez a lényeg. Ma sem. Csak éppen bizonyos érdekcsoportoknak szándékában áll szítani az ellentéteket, mivel az igazi problémákra nem tudnak megoldást találni, csak ezt bevallani ugye nem szabad).