Szerintem ez a film nagyon is rendben volt! Érdemes megnézni! 7,5/10

Szerintem meg a film mondanivalója pontosan ez az idézet volt, de mindegy. Ha kell feláldozni magad szeretteidért vagy azért, hogy az élet folytatódjon a Földön (tudom, hogy ezt már láttuk korábban, de ilyen szcientológiás köntösbe bújtatva még nem és nekem nagyon tetszett). Ma már nehéz új mondanivalót kitalálni: a kérdés inkább az, hogyan csinálják meg a filmet és nem is annyira a mondanivaló, persze annak is benne kell lennie máskülönben kalapszart se ér az egész. Abban egyetértek, hogy voltak benne logikai hibák, de szinte minden filmben vannak, ezen én már fenn sem akadok túlságosan (bonyolult történetet nehéz megírni logikai hibák nélkül).

Így van, 1000x látott giccses fantazmagória, tele logikátlan dolgokkal, valami beteg szcientológus rémálom a jövõrõl. A végén lévõ 2 csavar teljesen sejthetõ, ordít az emberben, hogy ki mászik ki a mentõkabinból, illetve hogy mi lesz a verekedés után elfeledett Cruise-klónnal, az orosz színészhölgy szerintem az elmúlt évtized legrosszabb színésze A+ kategóriás filmekben, nincs egy hihetõ érzelem az arcán, még modellnek is gyenge...

A film vége rossz vicc, mintha Cruise látta volna még az ûrkaland elõtt a Függetlenség napja címû filmet, így tudja, hogy kell a szuperintelligens idegeneket hidegre tenni. Szkenneli a komplett ûrhajót, de valahogy az 10000 atombombának megfelelõ robbanószert nem észleli... vicces, megérdemli a halált aki ilyen hülye.

Nekem a film elején már agyérgörcsöt okoztak a következõk:
-A felhõk fölött, 10000 méter magasban lévõ házakat ki építette?
-Hogy tudtak fürdõzni ott, amikor olyan magasságban kevés az oxigén, illetve -60 fok van?
-Miért volt szükség a klónokra, a droidok emberek nélkül készültek, de javítani csak rágóval lehet õket?
-Az emberek saját maguk pusztították el a Földet atombombákkal, amikor a Cruise klónok megjelentek?

Zavaros és fantáziátlan film, összeszedegetve más filmek jó ötleteit, talán 5 pontot ér, de 7.2-õt biztosan nem...

Noha elmerengtem az elõzõ hozzászólásban jelzett rövid - esetleges, alternatívát felajánló - jellemrajzon, annyit azért hozzáfûznék, hogy Horatius idézet gyönyörû, de ettõl még se a film, se a mondanivalója nem lesz mûvészibb. Fenntartom az elõzõekben írt véleményemet, miszerint ez a film egy jól megcsinált semmitmondó történet. De miért lennénk azonos ízlésûek? Én úgy gondolom, nem vagyunk egyformák, hogy szellemes legyek, és virtuózan fogalmazzak, kinek ez, kinek az.

Nagyon jó film. Meglehet, hogy egyes részeket más filmekbõl ollóztak össze, de kit érdekel a végeredmény a lényeg és az parádés szerintem. A végén a Horatius-idézet és filmzene kombo-nál mindig elszorul a torkom (" S halál mi volna szebb, mint hullajtani vért, Istenei templomáért és õsei hamvaiért") csodálatos képsor, pedig semmilyen vallási szektára nem vagyok nyitott, egyszerûen csak szép, aki ezt nem értékeli az vagy hülye vagy nincs szíve....ennyi. Mindenki meghal, de jól kell meghalni áhhh ez a mondat is de jó.

Nem szép dolog egy film kommentjei között egy másik filmet agyonreklámozni, ráadásul csak szubjektív vélemények alapján, ez az egyik, a másik pedig, hogy volt szerencsétlenségem az említett filmhez, ami egy nagy átverés, mert izginek állítja be magát, miközben egy merõ zagyva dögunalom, gagyi dialógusokkal, maszkokkal és CGI-vel megtámogatva. Jobban bealudtam rajta mint a 2001 ûrodûsszeián, ez azért teljesítmény, kb. fél óra múlva ki is kapcsoltam. Lesse meg akit érdekel, de én szóltam. Ez a film se egy korszakos mû, de sokkal inkább megnézhetõ, persze ez nem nagy teljesítmény.

Szinte hihetetlen. Ebbõl a "megmentem a földet és közben szerelmemet, de tudok egy ideillõ idézetet" jellegû történetbõl ekkora költségvetéssel filmet csinálni, abszolút kommersz, bocsánat együ... izé egyszerû történettel, lassan le kell szoknom bizonyos patentek nyomán készült filmek nézésérõl. A kép gyönyörû, a zene jó, a fõszereplõk - hadd ne. Különösen a hölgyeket hadd ne. Részletesen is meg tudom indokolni, de nem éri meg az áramfogyasztást. Biztos sokan lesznek, akinek tetszik, semmi baj velük, egészségükre.

Teljesen egyetértek... Plussz csak annyi, hogy egy-két logikai baki volt benne, de ennyi minden filmben akad.

Nem sok filmet láthattál, ha ezt 1-esre értékelted...:P

Jó film,
azoknak:
akik nem utálják Tom Cruise-t,
akiknek semmi bajuk a szcientológiával,
akik nem utálják az amerikai filmeket,
akiket nem érdekel hogy a film tele van klisével, és máshol már látott ötletekkel, mert tudják hogy a filmek már csak ilyenek,
akik még nem láttak hasonló témájú filmet,
akiknek a szórakoztató sci-fi film nem töménytelen és általában agyatlan akciólövöldözést jelenti,
akiknek magasabb az IQ-ja 100-nál, és megértik azt amit elmondanak, de nem tudják 23 perc után, hogy mi lesz a vége (mint pl. szegény koboll1983 nevû hozzászóló),
akik elnéznek néhány apróbb logikai hibát, amit kénytelenek a készítõk beépíteni ahhoz hogy a jók nyerhessenek,
és akik nem utálnak mindent alapból.


ui:
nem tudom hány "A" kategóriás film létezik azok szerint akiknek ez a "B2 kategória, de a tippem hogy úgy kb. 10 és 20 között lehet. Sajnálom õket mert így nem igazán sok film van ami nekik tetszhet.

ui2:
nem értem azt az embert aki 1-esre értékel egy filmet, és kétszer nézi meg, mint jozsi86. Nálam az az 1-es amit egyszer sem tudok végignézni. Akkor az olyan nála hány pont az 1-tõl 10-ig terjedõ skálán?
csak kérdezem.

Aki jó sci-fit akar látni:
Halhatatlanok
Az utóbbi évek egyik legérdekesebb sci-fijét a francia képregényírók gyöngyszeme, Enki Bilal rendezte.

E különös nevû rajzoló 1951-ben született, Belgrádban. Családjával kilenc éves korában költözött Párizsba és 14 évesen, René Goscinny, az "Asterix" alkotója hatására indult el a pályán. A "Halhatatlanok" Bilal harmadik mozifilmje (korábbiak: "Bunker Palace Hotel" - 1989, "Tykho Moon" - 1996), egyik legjelentõsebb képregény-sorozatának, a nálunk valószínûleg alig ismert "Nikopol-trilógiá"-nak ("The Carnival of Immortals" - 1980, "The Woman Trap" - 1986, "Equator Cold" - 1992) feldolgozása. Benne a Bilal munkáira jellemzõ képi és tartalmi jegyek érvényesülnek. Az utópiába oltott teremtésmítosz egy fakókék és hideg színekben vibráló, jövõbéli metropoliszban játszódik, melyet dekadens uralkodók, cyborgok, amnéziás fõhõsök és egyéb csodabogarak népesítenek be.

XXIII. század, háromszintes New York. A várost az idegen fajokkal való keresztezõdések, a genetika és kibernetika alig emberi, szintetikus és idegen szövetekbõl összetákolt teremtményei lakják. Egy "Nikopol szelleme" nevû földalatti mozgalom holografikus üzenetekkel uszít a legfõbb genetikai óriáscég ellen. Ráadásul (még a különös városlakók számára is meglepõ módon) az égen megjelenik egy hatalmas piramis, melyben Istenek monopoliznak, a fûtõanyag meg kifogyott.

Enki Bilal - Serge Lehman, sci-fi író segítségével - a film forgatókönyvét a "Nikopol-trilógia" három legfontosabb karakterére alapozta. Fõhõsei: Jill Bioskop, a titokzatos amnéziás szûz, Hórusz, a sólyomfejû isten, a piramis egyik lakója, és Alcide Nikopol, a hajdani politikai fogoly, akit harminc éve hibernáltak és ûrbörtönbe számûztek, mert túl sokat tudott a hatalmon lévõkrõl. Hórusznak Nikopolra van szüksége a megtestesüléshez és Jillre halhatatlan lelkének tovább örökítéséhez. De nem õ az egyetlen, aki rájuk vadászik. Az örök életre vágyakozó uralkodó család és azok vérengzõ szimatszörnyei is õket akarják, és akkor még nem is említettük fekete Jánost az ûrbõl?

Az animációs elemekben bõvelkedõ sci-fi teljes egészében digitális háttérrel, de animált (digitális vagy maszkkal elváltoztatott) és valódi színészek együttes bevetésével készült. Az egy hónapos forgatást évekig tartó utómunkák követték, s a költségvetés elérte a 23 millió eurót (vagyis fele annyiba se került, mint az európai csúcsdöntõ "Ötödik elem"). A film kuriózum jellegét fokozza a sztármentes, mégis izgalmas és emlékezetes szereposztás. A nõi fõszerepben egy éteri szépség, Linda Hardy. A "Halhatatlanok" a fiatal francia színésznõ, az 1992-es Miss France harmadik filmszerepe. A férfi fõszerepet a német Thomas Kretschmann (1962) játssza, akire ráfért már egy Baudelaire verseket szavaló, angyallelkületû fõhõs, hiszen eddig kevés része volt effélében, náci tiszteket alakított többek között a "Sztálingrád"-ban és "A zongoristá"-ban is.

Enki Bilal a másik híres francia képregény-rajzolóhoz, Moebiushoz hasonlóan (nemcsak "Az ötödik elem", de a "Nyolcadik utas: a Halál", a "Dûne", vagy a "Szárnyas fejvadász" és "Az idõ urai" is Moebius látványtervei alapján készült) az apokaliptikus víziók mestere. Bilal mûveit a francia képregény- és filmutópiák legjelentõsebb darabjai közé sorolják, bár saját állítása szerint Japánban elismertebb, mint Franciaországban. A legérdekesebb francia utópiák között érdemes megemlíteni Jeunet és Caro szürreális film-apokaliptikáit ("Delicatessen", "Az elveszett gyerekek városa"), a Schuiten-Peeters szerzõpáros "Rejtett városok" címû, képzeletbeli városokat bemutató képregénysorozatát, vagy Adamov és Cothias "Halott hold vizei" címû, túlélok és mutánsok társadalmában játszódó képregénysorozatát is.

A "Halhatatlanok" a sci-fi rajongók számára az év meglepetésének ígérkezik, amit látni kell és újra és újra megnézni. Olyan, mint egy csodálatos, mágikus erejû látomás, mely gyenge pontjaitól függetlenül is (a forgatókönyv helyenként kidolgozatlannak tûnik) rendkívül vonzó darab. A film számos vonásában emlékeztet Besson "Az ötödik elem"-ére. A kettejük közötti különbség mégis meghatározóbb, s a "Halhatatlanok" felejthetetlen és azonnal rabul ejtõ hangulatában, finomságaiban, különös, apokaliptikus költõi világának apró részletekig életre keltett voltában keresendõ. Egy különleges sci-fivel van dolgunk, mely megannyi elõdéhez hasonlóan le sem tagadhatná "Brazil"-os és "Metropolis"-os beütéseit, de felmenõi közt olyan filmet is joggal emlegethet, mint Tarkovszkij "Nosztalgiá"-ja.

Ez egy B kategóriás film lett sajnos. Pedig sokan sokat vártak tõle.
A CGI, a látvány nem rossz, de ezt ma már egy reklámklipben is megcsinálják.
A sztori jó lenne, és b@szott jó sci-fit lehetne kihozni belõle, de a rendezés, a színészi játék, a dramaturgia - és fõleg, még egyszer, a rendezés katasztrófa...
Az a baj, hogy - ahogy a kommentelõk többségének hozzászólásaiból is látszik - ma már óvodásoknak kell belõni egy ilyen filmet.
Kedves kommentelõk: tessék több filmet nézni, hogy legyen összehasonlítási alapjuk!
Gyerekek meg ne írogassanak be számítógépes játékok, meg TV sorozatok összehasonlításával!

Jézus mária: 7,3 ??????

Hová tart ez a világ?

A hülyék birodalma?

(ps.: Pedig Tom Cruise, a hibbant scientológus a Trópusi viharban például megmutatta, hogy még mindig tud jól játszani és jó fej lenni)

Egyike a legjobb sci-fi -nek amit láttam!!! Elképesztõen jó történet és a nõk is nagyon ott voltak :-) A vége felé a jelenetet megnéztem vagy 10 -szer!
SPOILER
"Mindenki meghal Sally, de jól kell meghalni!!!" Zseniális a zene közben és a Horatiusi legenda is, amit elmesél közben. Sally erre: "Én teremtettem magát Jack, én vagyok az Istene!" Közben a feszültségteremtõ zene megy! :-)
Ilyet csak a The Fountain (A forrás) címû filmben láttam, szintén a vége felé Clint Mansel zenéjére, ami szintén zseniális!

A film elsõ felén jobban röhögtem, mint az Elrabolva 2-õn. Pedig ott aztán tényleg voltak elcsépelt, kínos mondatok és rengeteg klisé. Na, itt ebbõl talán még több is van. A második fele már egy tényleg nagyon jó film, de az elsõ fele miatt így is csak jóindulattal tudok 5 pontot adni.

Fõleg a Star Trek: Csillagösvény és a Hold címû filmek lehettek a fõ inspirálói a sztorinak, aminek az elsõ másfél órája kicsit lassacskán pereg, az utolsó fél óra, mikor a mozaikdarabkák lassan a helyükre kerülnek, az mozgalmas, épp ezért, hisz akkor már tudni mi és ki hogy és miért van. Jó pont, hogy Cruise önreklámja most csak minimálisan van jelen a filmben, nyilván a dramaturgia miatt is, hisz most nem nagyon van kinek billegetnie magát. Amúgy szép látványos, de mindezzel együtt ez is egy egyszeri patronos film.

Kicsit kiszámítható volt ugyan de egy jó kis sci-fi film volt. Nem az a megváltó film, de egynek megtette.


7/10

Nemigazán tudott megfogni a film semmivel. Jó volt végignézni, de valahogy nem volt ez az igazi :-)

Összességében nem volt olyan rossz film,bár többet vártam tõle.
Ahogy mások is írták volt benne pár érdekes koppintás,én még a Terminátor-Megváltásból is észleltem egy keveset a végén.
****SPOILER***

A teremtett elmegy a teremtõjéhez,kicsi dumcsi,aztán bumm,láttuk már...
Az egész látványból szerintem a völgyben lévõ ház volt a vállalható,az valóban nem volt rossz.
A történet végül is nem rossz,de maradt bennem hiányérzet.

Némi jóindulattal 6 pontot adnék rá.