Nagyon jó film. Nagyon jó a zenéje is (no nem a homáros komponált zene, hanem az aláfestõ zene). A szereplõk maszkírozása tényleg gagyi, de így pont jó mert felismerhetõek és tudható, hogy például a hajós féregagyú reinkarnálódott a koreai ellenállóba. De a mátrixos smith ügynök sem csak a bérgyilkos hanem szvsz a szadista fõnövér a hotelben.
Hogy több mint 2 órás film? Kit érdekel! Én észre sem vettem, mert nagyon jól összevágják a különbözõ korokat például SPOILER mikor a feka végig fut az árbócgerendán és utána gyors bevágás, hogy a koreaiak futnak a keskeny hídon ugyanúgy. Szóval ezek jó jelenetek - legalábbis nekem azok voltak
10/10

Meghökkentõ alkotás. Az igénytelen gagyi hullám közepén egy érdekes kísérlet. Nehezen kezelhetõ, és befogadható technikával, elõadott komplex gépezet ez a film. A kérdés persze az, hogy most egy zseniális mestermû vagy blöff a javából. Ezt talán mindenki döntse el maga, de a film megnézése semmiképpen nem egy szokvány élmény lesz. A könyv elolvasása is segíthet az orientációban.

Bárhogy is dönt a nézõ, az nehezen vitatható, hogy a sorjázó történet(ek)nek van egy varázslatos szövedéke, egy bonyolult mechanizmusa, mely a filmen nem kizárólag csámcsogni, de elmélkedni, sõt elmerengeni is hajlandó publikumnak kiadós élményt nyújt. Egyszer szinte felesleges is megnézni, pedig nem a rövidségével tüntet.

Thottee, Perry ügyik vagytok!:)

Jó film gyönyörû zenével! Röviden csak ennyi.

Ez meg mi volt??????????
Nekem ez a film egy nagy nulla.
Kár pedig Wachowski-tól sokkal többet vártam.

Nem tetszett annyira, mint vártam. Olyan, mintha mindenrõl szólna(reinkarnáció, pillangóhatás, morális kérdések stb), de közben semmirõl nem szólt.

nem lett ez túlbonyolítva, végig követhetõ/érthetõ sztem, a probléma az, hogy a történetek egyenként iszonyú primitívek, gyakorlatilag mind a legalapvetõbb toposzok, semmiféle újítással. az meg amit itt sokan ünnepelnek, mármint, hogy összekapcsolódva, egymásba fonódva egy új történet kerekedik, ahol az emberek egymásra hatással vannak; reinkarnáció, áramló, vissza-visszatérõ folyam-idõ, egymásra hatás, körforgás, minden mindennel kapcsolatban, hatalmas igazságok és életreszóló tanulságok, érzések - ez a filmben hatalmas bukás. a színészek azonosságának ostoba kapcsolata némiképp egyesíti a történeteket, és vannak jelentõs egymásra utalások a filmben, de az egész annyira semmi, annyira jelentéktelen és buta, hogy ha ez a film legfõbb "ereje" az már régen rossz. nagyon rossz

Nekem sem jött át. Szeretem az elgondolkodtató filmeket, szeretem, mikor a nézõ fantáziára bízzák a történetet, de ez szerintem túl lett bonyolítva a sokszálon futó cselekményével, és a totálisan követhetetlen téridõben való ugrálásával. Erõltetettség, ez a megfelelõ szó rá. Nem beszélve a más filmekbõl lopott elemekrõl, klisékrõl, hadd ne mondjak példát. Ebben a mûfajban sokkal jobb filmek is vannak, fele ennyi nézettséggel.

Gratulálok perry, nagyon szép elemzés......
Joccer valóban van egy-két gondolat a filmben, ami picit talán "sántít", de ettõl ez a film még egy igazi mestermû, az utóbbi idõk legjobbja szerintem...

Minden tiszteletem a tied Perry, ez volt aztán aztán a komoly megfogalmazás :) de teljesen egyetértek veled.

Joccer, azzal a mondattal én sem tudok azonosulni, talán a film szempontjából a kapcsolatokra céloztak vele. Ezt a mûvet amúgy nem a Watchowski tesók írták, õk csak a filmet rendezték.

Az idõ ez a lusta folyam csak rója útját, nem megállva állandó mozgásban van. Mi pedig mint azok a vízcseppek mely a folyamot alkotják egy töredéknyi idõre kiemelkedünk belõle majd visszahullunk belé.
Történeteink szóló áriaként még hallhatóak, majd elhal az ének, de addig vegyül más hangokkal, keresztezik egymást a hangok és életek, emberek és eszmék és ez így is lesz addig míg az ember nevû lény élni fog a bolygón.
Midig lesznek vezetõk és elesettek, rosszak és jók, gyilkosok és áldozatok, mártírok és árulók, emberek akik járják a "táncot" Mammon vagy Ceres körül.
A gondolat, hogy létezik a nagy harmónia egyre bizarrabban hangzik, sokkal inkább a disszonáns hangok kakofóniája az ami mindennapjaink sajátja.
A jó szándék és akarat mely az igazság letisztult képét szeretné felmutatni, mára téveszmék önös érdekek emberi gyarlóság szövevényes halmazává esett szét.
Az ember igazi tragédiája fejlõdése és múltja is egyben az, az örök stigma amit érdek, hatalom, javak, jogok egyenlõségének, hiú és csalóka képének hiszünk, "lepke" mely nem más mint egy ábránd, illúzió, elérhetetlen színes képzelgés.
Önös érdekek mentén közlekedünk melyt hiteink építõkockái köveznek ki, utak elágazóak és összefonódók, végtelenbe vivõek vagy zsákutcába torkollóak.
Igazságaink keresése a zene ami megfoghatatlan és gyönyörû alkotás mely lehet , hogy érdek, de valami tiszta éteri élményt nyújt.
Ezek vagyunk mi a káosz gyermekei, az újra születés letéteményesei.
Érzelmeinkkel, értelmünkkel rójuk századainkat, romboljuk és építjük magunkat, országainkat rajzolva az emberiség Felhõatlaszát.
Értünk is valamit, nem is, akarunk és nem is akarunk érteni.
Közben elillan az élet piramisok lesznek az enyészetté, városok merülnek víz alá, alá és felé rendelt állampolgárok leszünk amíg a "dal" el nem hal.
Nekem ennyi ez a film.

Valóban kicsit hosszúra, elnyújtottra sikerült a film, de nem mondanám hogy unalmas, viszont azt igen hogy fáradtan senki ne álljon neki :) Ennek talán leginkább a fõ oka az hogy a különbözõ történeteket részleteiben mutatja be. Nekem összességébe tetszett a film, és aki azt állítja hogy semmi értelme, az nem értette. Több komolyabb dologról is szól, némelyik nyilvánvalóbb míg mások rejtettebbek. Leírom a véleményem, hogy szerintem mik ezek, ettõl függetlenül mindenki azt von le belõle amit akar.

Lehetséges hogy a következõ sorok SPOILERT is tartalmaznak, bár próbálom ezt kihagyni, inkább csak a lényegére összpontosítani.

Elsõsorban számomra legalapvetõbb mondanivalója a filmnek, ami talán a legnyilvánvalóbb, hogy döntéseink és tetteink következményekkel járnak, mely itt a reinkarnációra is utalva, nem csak a jelenlegi életünkre hatnak ki, ezen kívül befolyásolják az egész emberiség jövõjét, másik emberek v. ha úgy tetszik lelkek fejlõdését. Ez megmutatkozik a történetek közötti kapcsolatokban, ahol az elmebeteg kapzsi emberbõl fokozatosan az életét másokért is feláldozó emberré válik, miután nagy nehezen legyõzi a belsõ démonát, és ezt legfõképp a szerelem hatására teszi. Jól megfigyelhetõ a filmben, ahol különbözõ barátságok, kapcsolatok eredményeképpen térnek rá a szereplõk arra az útra mely az életüket teljessé teszi, míg azok akik egyedül vannak v. éppen amíg egyedül vannak leginkább negatív, elveszett személyiségeket jelenítenek meg. A történetek talán egyik fõ mondanivalója közé tehetõ ez is, hogy szükségünk van kapcsolatokra, mert aki magányosan él, az nehezen v. egyáltalán nem tud leginkább pozitív irányba fejlõdni. A karakterek fejlõdésének megértése végett célszerû nagyjából figyelemmel kísérni hogy a történetek éppen melyik korokban játszódnak, bár Tom Hanks karakterének történetében számomra van egy kisebb baki, az 1973 és 2012es sztorit felcseréltem volna, így a könyvkiadó és Dermot Hoggings történetét játszhatták volna 1973ba.

A második lényeges tanulsága a filmnek, hogy sajnálatos módon az emberiség képes korokon keresztül újra és újra elkövetni ugyanazokat a hibákat. A kapzsiság, hírnév és hatalomvágy miatti pusztítást mindenféle formában a természet és az élõlények, beleértve az emberek ellen is, míg a végén ez vissza fordíthatatlanná válik, és az emberiség nagy része elpusztul. Itt jön képbe Henry Goose, Haskell Moore és a világhírû zeneszerzõ története, az olajlobbi, az energialobbi, mely ma is fennálló probléma, és azokat akik ez ellen tenni akarnak, a hatalom érdekek nem hagyják, elpusztítják õket. Ilyen szereplõ Tom Hanks 1973as tudós szerepe, az újságíró csaj, Sixsmith és Somni-451. Somni-t kivéve mind3an kapcsolatba kerültek egy olyan tervrajzzal, mely egy egészséges, ám az olajlobbit tönkretevõ erõmû létrehozását segítené elõ. Õk és Adam Ewingot beleértve azok akik változást akarnak, a rendszert megdönteni, mert ugye ahogy a filmben is elhangzik, a korlátok forrása a szabályok felállítása, és amíg korlátok közt élünk nincs lehetõségünk semmilyen irányú fejlõdésre. A rendszer és a háttérhatalom megdöntése, az igazság felfedése az emberek számára jelentõs momentum mind3 nagyobb Wachowski filmben.

És itt jön képbe a harmadik igazság, mely a film szintén egyik fõ mondanivalója, ha legalább egy ember ráébred és tudomást szerez róla, elhiszi, hogy mi az ami "igaz igaz", változást szeretne egy jobb jövõért, hajlandó is tenni érte, már megérte, mert ugye "mi is a tenger, ha nem cseppek sokasága" :)

Kicsit hosszúra sikerült az írásom, mint ahogy a film is :), fáradtan nem érdemes nekiállni, de csak ajánlani tudom, remek alkotás. köszönöm akik végigolvasták, és remélem hogy segíthettem átlátni a film mondandóját.

A végén próbálták úgy ahogy egyértelmûsíteni,ez max 7-8 perc volt a filmbõl,de az elõtte lévõ 2h 40p továbbra is emészthetetlen.

nagyon rég volt már hogy egy filmet nem néztem végig még ha rossz is volt kíváncsi voltam a végére ,de ez... 10/0

Nagyon sok filmet megemésztettem már, igazán nehezeket is. De ez kifogott rajtam. Bárcsak érteném...

Többnyire élek-halok az ehhez hasonló filmekért,de õszintén szólva,ez már nekem emészthetetlen volt,túlbonyolították.Szeretek gondolkodni a filmek mondanivalóján,ám itt a közel 3 órából minden percet gondolkodással kell tölteni,hogy felvegyem a fonalat,és az kövessem is.
Nagyon ötletes,részletes,de már túlzottan. Lehetett volna valamennyivel egyszerûbben bemutatni,hogyan hatnak egymásra idõk.

Kifárasztott ez a film.Lehet,hogy már öreg vagyok az ilyen túlbonyolított alkotáshoz,de nem értem miért kellett ennyi szálat összekuszálni,ráadásul ilyen hosszan.Nem elgondolkodtatott,hanem felbosszantott.

Sok hûhó semmiért, a látvány, a költségvetés, ami tényleg rendben volt, de minden más csak utánérzés, az átvezetõ szájba rágó narráció meg tiszta hányás!