Na igen, ezzel lényegében én is egyetértek. Mikor megjelent a film, több ismerõsömet is rávettem, hogy nézzük meg együtt - ha már az olvasásra nem lehet rávenni õket. De még elõtte gyanús volt, hogy egy ilyen árnyalt intellektuell humorú, cselekményekben tobzódó könyvet hogy is lehet filmre vinni?
A választ megkaptuk: sehogy. Én, aki olvastam is, csak kapkodtam a fejemet: a film végén pedig nem gyõztem magyarázkodni :-(

Mondjuk tipikusan az a könyv, ahol ha olvasod kialakul a saját képi világod és mint tudjuk az emberi képzelet végtelen.
Aztán lehet, hogy találkozol ezzel a filmmel és nem passzol össze a te értékítéleteddel.
Másra gondoltál másképpen nézett ki stb. így aztán csalódtál.
Ennek ellenére azt mondom jó kis film ez.
Ja és imádom az itt "guberáló" kritikai érzékkel
megáldott embereket.:)

szuper könyv (8/10), szemétre való film (1/10).

100! :D

Lehet csak nem bírja õket :D

Osztom a diagnózist, Vogon verseket neki! ;-D
Amúgy a BBC csinált anno egy 6 részes sorozatot a könyvbõl, az (szerintem) jobban sikerült, de ezt is szeretem! :o)

Mert hol olvastad a könyben hogy fehér, arab, sárga vagy akármi?

Azért érdemes volt regisztrálni, hogy minden filmhez benyögj valami nagyon intellektuális fikázást :)

A hszeid alapján te egy tahó paraszt vagy :D

Úgy láttam a filmet, hogy elõtte nem is olvastam a könyvet. De nekem így is nagyon tetszett! Egyszerûen imádom az egész képi világát, humorát, a szereplõket! Ma este tuti megnézem.Nem tudjátok lesz folytatása?
10/10

Látott már valaki olyan filmet, amely teljes mértékben vissza adta az alapjául szolgáló könyv hangulatát, vagy mélyreható részletességgel követte az írott változatot? Mert én még nem, és szerintem nem is fogok. A legzseniálisabb rendezõt,és legtehetségesebb színészeket felvonultató filmmûvéseti alkotás sem képes erre. De a filmszalagnak is megvannak az elõnyei a könyvel szemben. Mint például a remek vágások, képi ábrázolások, színészi alakítások, stb.

A könyv magasan a legminõségibb olvasmányok között van, szinte filozófiai szintre emelkedett. A film nézhetõ, humoros, de csak részleteiben adja vissza a könyvek hangulatát. Igazából ez-az mintha teljesen szükségtelen lenne benne. Szerencsére a humora még így is kellemes, de a könyvek ismerete nélkül gyakorlatilag értelmezhetetlen. Szerencsére nem Hollywoodban készült, így némi értelem is maradt benne.

Meg a Katasztrófa Súlytotta Terület! (ja, bocs, ez a fantasztikusan muzikális együttes csak a könyvekben van)

Ha jót akarsz magadnak, sürgõsen szerezd be a könyv(ek)et. :)


Elõszó


"Messze kinn a Galaxis Nyugati Spirálkarjának soha fel nem térképezett, isten háta mögötti zugában található egy sehol sem jegyzett sárga nap.
Durván kilencvenmillió mérföldre tõle kering egy tökéletesen jelentéktelen, kékeszöld bolygócska, melynek majomtól eredõ civilizációja oly döbbenetesen primitív, hogy a kvarcórát még mindig pompás dolognak tartja.
Ez a bolygó a következõ problémával küzd vagy inkább küzdött: az ott élõk többsége ideje nagy részében boldogtalan volt. Számos megoldást javasoltak a probléma gyógyítására, ezek azonban többnyire zöld és piros hasú papírok mozgásához kapcsolódtak, ami meglepõ, hiszen végül is nem a színes papírok voltak boldogtalanok.
Így hát fennmaradt a probléma: jókora tömegek voltak elkeseredve, és sokan közülük nyomorúságosan érezték magukat, még azok is, akiknek volt kvarcórájuk.
Többen mindinkább úgy vélték, hogy kár volt lejönni a fáról. Mások egyenesen azt állították, hogy felmenni is kár volt rá, jobb lett volna, ha ki se bújnak az óceánból.
Ám egy csütörtöki napon, csaknem kétezer évvel azután, hogy valakit felszögeztek a fára, mert azt mondta, milyen remek is lenne, ha az emberek a változatosság kedvéért kedvesek volnának egymáshoz, egy Rickmansdorfi kávéházban magányosan üldögélõ lány rájött, hol volt kezdettõl fogva a hiba, és hogyan lehetne a világot kellemessé és széppé tenni. A megoldás ezúttal helyes volt, bevált volna, és még csak föl se szögeztek volna senkit sehová.
Bármily szomorú is, a leány nem jutott el a telefonig, hogy beszámolhasson valakinek a felfedezésrõl, mert egy szörnyen ostoba katasztrófa meggátolta benne, a megoldás így mindörökre elveszett.
Ez a történet nem a leányról szól.
Ez a történet a szörnyen ostoba katasztrófáról és egynémely következményérõl szól.
Ez a történet emellett egy könyvrõl is szól, melynek címe: GALAXIS Útikalauz Stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyû katasztrófát megelõzõen egyetlen földlakó se látta
vagy hallott róla.
A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó.
Valószínûleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási
kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekrõl se hallottak.
Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztõen sikeres is: Népszerûbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére címû illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseibõl, és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán?
A Galaxis Külsõ Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már
kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség
tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltõen pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elõdjét.
Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következõ szavak láthatók, szép nagy betûkkel
szedve: NE ESS PÁNIKBA!
Ez a történet, mely a szörnyen ostoba csütörtökrõl és rendkívüli következményeirõl, valamint arról a
szövevényes kapcsolatról szól, mely e következményeket összefûzi e figyelemreméltó könyvvel,
egyszerûen kezdõdik.
Ez a történet egy házzal kezdõdik."

A könyvet sajnos nem olvastam,de a film nekem nagyon tetszett.
Nagyon jól megcsinálták és az angol színészek is jót tettek a filmnek.

a könyvet (még) nem olvastam, de ez a film nem kicsit beteg :)
10/10

a könyvbõl:

"A GALAXIS Útikalauz érdekes dolgokat közöl a törülközõkrõl. A törülközõ, írja az Útikalauz, a lehetõ
leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati
értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Laglan-Béta hideg
holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a
sûrû tengeri levegõt; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth
folyón, takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk,
megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában, fejûnkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk
a mérges gõzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának
pillantását (észvesztõen ostoba állat, azt hiszi, ha õ nem lát téged, te se látod õt - annyi esze van,
mint egy cipõtalpnak, de nagyon-nagyon mohó), veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és
természetesen bele törölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá.
Másrészt, és ez a fontosabb, a törülközõnek roppant pszichológiai jelentõsége van. Miért, miért nem,
ha a strag stoppos észreveszi, hogy a stopposnak van törülközõje, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje,
arctörlõje, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytûje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója,
esõkabátja, ûrruhája stb. is van. Sõt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy
egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül "elvesztett". A strag úgy gondolkodik,
hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen
nehézségekkel néz farkasszemet, és gyõz, és még azt is tudja, hogy hol a törülközõje - az igazán
olyan valaki, akit komolyan kell venni.
Innen ered a kifejezés, mely a stoppos szlengbe is átkerült már:
- Hej, helltél már azzal a klufi Ford Prefecttel? Az aztán a sahár, mindig tudja, hol a törülközõje!"

"...az agyam egy része nyilván nem mûködik megfelelõen.
Olyan az egész, mintha tudtomon kívül valaki más használná az agyamat, hogy jó ötletei legyenek. Ebbõl következik az a lehetõség, hogy valaki elzárja elõlem az agyam egy részét, hogy ne tudjam használni."

"Ide hallgasson - mondta Zaphod. - Eddig vagyok nyugalommal, érti?! Olyan hihetetlenül jeges
bennem a nyugalom, hogy mélyhûtött árut lehetne tartani a hasamban. Lazább vagyok a kloffolt
lazacnál! Most pedig, ha volna olyan kedves megmozdulni, mielõtt a nagy nyugalomtól felrobbanok..."

"Zaphod Beeblebrox asztalához nagy, tõgyes állat közelített. Jó húsú négylábú volt, a
szarvasmarhafélék családjából, jókora vizenyõs szemekkel, kicsiny tülkökkel. Az ajkai olyanféle
fintorba húzódtak, amit kis híján megnyerõ mosolynak lehetett volna mondani.
- Jó estét - zökkent le nehézkesen a tomporára. - Én vagyok a konyhamester ajánlata. Felajánlhatom
önöknek a testrészeimet?
Rövid kérõdzés után kényelmesebb pozitúrába rendezte a hátsó fertályát, majd békésen végignézett
rajtuk.
Az állat jámbor tekintete a hitetlenkedõ meghökkenés pillantásaival találkozott Arthur és Trillian
részérõl, lemondó vállrándítással Ford Prefectérõl és a leplezetlen étvágy kifejezésével Zaphod
Beeblebroxéról.
- Talán egy szelet hátszínt? - javasolta az állat. - Fehérboros mártásban dinsztelve?
- Ööö... mármint hogy az ön... a magá... ebbõl a hátból itt? - suttogta Arthur szörnyülködve.
- Hát persze hogy az enyémbõl, uram - bõdült el az állat készségesen. - Ki másét tudnám felajánlani?
Zaphod talpra ugrott, és szakértõ módon lapogatta-tapogatta az állat hátát.
- És nagyon jó a felsálam is -, dünnyögte az állat. - Nagy súlyt helyeztem az izomfejlesztõ
gyakorlatokra, és rengeteg szemestakarmányt fogyasztottam ennek érdekében. - Diszkrét nyögéssel
felböfögött egy takarmánycsomót, kérõdzött rajta egy kicsit, majd ismét lenyelte."

persze ennél jóval több tetszett, de akkor is az elsõ két rész a legjobb, a harmadik kevésbé tetszett, a 4.-et még olvasom, s az 5.-et is el kell még olvasnom.
_________________________________________________________________________________________

DON'T PANIC!

Hmm, most olvastam a kritikát, ahol azt állítják, Adams '98-ban hunyt el. Azért megadhatták volna neki még azt a három évet...

Tetszett a film, de ez valószínûleg annak köszönhetõ, hogy olvastam a könyvet (két barátom is látta, akik nem ismerték az eredetit, és inkább meghökkentek a dolgon). Lehet, hogy nem követi a történetet - egyébként Adams maga is több változatot írt belõle, a rádiójáték nem mindenhol fedi a könyvet és vice versa -, viszont, ami szerintem a legfontosabb, remekül visszaadja a hangulatát, és a technikai megvalósítása is igényes és eredeti. Az új ötletek pedig jól illeszkednek az eredeti sztorihoz, egyáltalán nem rínak ki. Az egyetlen problémám a magyar szinkronnal van, ami elég gyengére sikeredett, és néhol agyoncsapja a hangulatot.