Érdekes film volt. Nekem a mai viszonyok közt nem tűnt fel annyira, hogy Judit és családja, barátai egy letűnt világ alakjai lettek volna. Meglehet, hogy akkoriban nagyobb volt a kontraszt, mint amit ma érzünk.
A film elején azt gondoltam, hogy a fiatal birónak nem lett volna szabad elvállalnia a pert, illetve vissza kellett volna adnia időben, mert a vádlott sofőrnő a szeretője volt. És a férfi meg is próbálta, beszélt az idős mentorával, ami azt mondta, csak fejezze be, amit elkezdett.

Aztán menet közben döbbentem rá, hogy a nő csőbe húzta. Bendicsné Huszthy Judit Legéndy, a "monsigneaure" szeretője volt, aki eléggé a kénye-kedve szerint huzigálta őt. Ez a pasi 1954 december 14-én fogadott a klubbban (vivóklub), hogy Judit egy telefonhivására rohan hozzá. A tét egy üveg Chinzano volt. És igy is lett, a nő jött.
Útközben, a szeretőjéhez való sietésben egy kis Topolinó előzése közben elgázolt egy gyalogos nőt, aki később a kórházban meghalt.

És itt jött a machináció. Judit a vivóklubban futólag már megismerkedett Csanádival, a biróval és innentől szorosabbra fűzte a szálakat. December 17-én egy zeneakadémiai koncertre mentek és a nő késett. A késést azzal magyarázta, hogy idefelé siettében elgázolt egy nőt. Feldúltnak tűnt és a biró segitségét kérte, tüntesse el a dossziéját. A biró erre nem volt hajlandó. A nő meg tovább fűzte. Még aznap este lefeküdt vele, szerelmet hazudott neki. Meghivta egy karácsonyi vacsorára, a szülei és közeli barátai körébe (megjegyzem, mindenkinek y-ra végződött a neve). A vacsorához egy üveg Chinzanót is felszolgáltak.

Amikor a per megkezdődött, a tanuk kihallgatása is megkezdődött. A gépkocsi műszaki állapotán kivül a nő muka- és életkörülményeit próbálták felderiteni. Judit tanúi igyekeztek a nő kifogástalan magatartását igazolni. Eleinte a garázsmester Danka is mellette vallott, igazolva, hogy a taxi kifogástalan műszaki állapotban volt.
Aztán a gázolás szemtanúját, a magától meg nem jelent Ágh nevű szinészt vezették elő, aki a noteszából megnézte, mit is csinált december 14-én. Kiderült, hogy aznap este épp a Zeneakadémián volt fellépése. Ő állitotta, hogy a taxi gyorsan hajtott és a gyalogos nem hibázott az átkelésnél.
A biró meglepődött Ágh vallomásán, hisz ő az emlékei szerinta gázolás napján egy komolyzenei előadáson volt, nem operetten. Elővette a zsebéből a zeneakadémiai jegyeket, amire Judit ráirta, hogy aznap este gázolt. A dátum december 17 volt. Ebből rájött, hogy a nő kezdettől hazudott neki.

A későbbi vallomásában Danka Lajos, a taxivállalat garázsmestere, vagy a TMK vezetője (?) úgy nyilatkozott, hogy Judit taxija még nem volt egészen rendben, mert a fék nem fogott eléggé, valamit még állitani kellett volna rajta, mielőtt a forgalomba kiengedi. De hiába szaladt utána, a nő kihatott a garázsból.
Ezt követően már lelkifurdalás nélkül elitélte a nőt 3 év 8 hónapra.

Amit itt időrendben leirtam, csak menet közben, utólag derült ki, sem mi,
a nézők, sem a biró számára nem volt világos, minden csak utólag kapott értelmet.

A film végén elgondolkodtam, hogy mi is akart lenni ez a történet. Hogy ilyenek a reakciós elemek?
megkisértik a nép tisztességes biráit a saját érdekükben? Fúj!
De hát egy ilyen eset bárhol, bárkivel megtörténhetett volna. És meg is történik. Hogy figyelmetlenségből, sietségből, stb. balesetet okoznak. És az is megtörténik, hogy az illető megriadva az akaratlan tettétől elmenekül, cserbenhagyva az áldozatát. Ehhez nem kell az ún. "reakciós"osztályból származnia. Mintha a munkásosztály öntudatos tagja ne kerülhetett volna hasonló helyzetbe? Ja, persze hogy nem, hisz 1954-ben nekik nem volt autójuk, igy egy gázolás sem igen jöhetett volna szóba. Hacsak nem taxisofőrök ők is, mint itt a főszereplőnő.

Persze, ha így volt, akkor ebben igazad van, most nem tudom, valami nyilatkozata rémlik, amiben feltették neki a kérdést, de felesleges leírnom, mert már nem emlékszem pontosan, és nem akarok valótlant állítani. Máshol ilyet írnak: A PAJTÁSKODÁSON OLYKOR ERŐSEN TÚLSZALADVA ENGEDI MAGÁT ÉVEKIG „RAJONGANI”. Évekig tartó rajongásról van szó.
Ha valakit nem szeretünk, és látjuk, hogy labilis idegrendszerű, akkor nem kéne biztatni, talán csak ennyi az emberségesebb bánásmódról.
De valóban igaz, hogy nem volt kötelessége az érzelmeket viszonozni, mert éppen Básti Lajoshoz készült hozzámenni. Soós Imrének meg valószínűleg életvezetési problémái voltak, amit meg nem egy nő köteles megoldani, viszont nagymértékben hozzájárulhat a megoldáshoz.

A leírtak alapján nem látom az összefüggést, miért nyilván nem véletlen, hogy 56-ban elsőként hagyta el az országot? Mert szerinted szép volt, vagy mert pimasz, vagy mert távol állt tőle a tekintély tisztelet?
A szépség megítélése szubjektív, amin sok értelme nincs vitatkozni, szerintem tök átlagos volt és vaskos, nekem nagyon nem tetszett sem a megjelenése, sem a modora és viselkedése, sem az emigrálása, sem az, ahogyan pl. a labilis idegrendszerű Sós Imrét magára hagyta, lehetett volna kiméletesebb is. Sem emberileg, sem nőként, sem színésznőként nem tartom sokra. Nekem ez a véleményem Ferrari Violettáról. Ettől még másnak lehet szimpatikus.

Ferrari Violetta kissé szokatlan jelenség volt a múlt század ötvenes éveiben, Rákosi-korszak ugyebár.
A kollégák és kortársak szerint pimasz volt, érzéki és távol állt tőle a tekintélytisztelet.
Nagyon is vonzó nő volt, 19 éves korában ment férjhez a majd 20 évvel idősebb Básti Lajoshoz, aki férfiszépségnek (ha van ilyen) számított.
Nyilván nem véletlen, hogy 1956-ban elsők között hagyta el az országot.

A színészi játék briliáns, akármelyiket vesszük.

Ez a film még ma is megállná a helyét mint történet, sőt sok ilyet kéne csinálni. Ma már hiánycikk az erkölcsi érzék, az emberek nagy részéből kihalt. Az akkori filmek mindig valami tanulsággal is szolgáltak. Ezérr szeretem a régi filmeket.Ma ott tartunk, hogy a bűnösből csinálnak hőst, az erkölcstelen a példakép, és az a " kirekesztő" aki nem elég toleráns ezekkel.

De sok nagyon jó színészt sikerült ebbe a filmbe belezsúfolni, és mindegyik annyira másként szerethető. Csak hogy elkezdjem a sort valahol, mondjuk Rajz Jánossal, ahogy szegénykém a kis éthordót markolássza a kezével, olyan ártatlanul, mint egy kisgyerek. Valahogy nekem ő mindig ezt a kedves kis ártatlant öreget jeleníti meg, akit csak szeretni lehet.
Szirtes Ádám-a kulcsfigura a darabban, az erős láncszem-és annyira örülök, hogy volt e között a sok romlott, kétszínű, álnok sznob között egy tisztességes, becsületes egyszerű ember, aki gyakorlatilag néhány szóval, és nem kevés férfias becsülettel a helyére fordította az igazság kerekét, és másra már nem is volt szükség. Valahogy azt éreztem ebből, hogy a megfellebbezhetetlen igazságnak mindenki megadja magát, ha nem is mindig, de legalább néha. Mint ebben a filmben.
Somogyvári Rudolf-ahogy ott telefonált a bárban, tiszta Jávor Pál jellege volt, a fizimiskája és a hangja alapján, még el is gondolkodtam azon, hogy nem voltak e rokonok.
Sulyok Máriának valóban jobban állnak a komolyabb szerepek, viszont sokoldalúságát mi sem fémjelzi jobban, hogy már másodszor játszik úri sznobot, a Mágnás Miskában is jól csinálta, és itt is.
Rátonyit ki nem állhattam soha-dehát ez egy dolog.
Az az érzésem, hogy Ferrari Violetta sem a szépsége miatt kellett erre a szerepre, mint inkább vérmérséklete, és nem feltétlenül kellemes emberi imázsa miatt, de nagyon jó választás volt, mert lehetett utálni, és ugye ez volt a feladat. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy ennyi férfi mind éppen pont az ő varázslatos vonzásának hálójába ragadt bele-beleértve az elég jó megjelenésű bíró sporttársat is-egy kis vaskos, töpszli, rövid hajú, enyhén slampos nő-és úgy látom a képeken, hogy ez rá jellemző is volt. Szeleczkyről jobban el tudtam volna ezt hinni, csak neki meg a bájos lénye nem lett volna jó erre a karakterre.
És hát Darvas Iván, aki a színészi mesterségnek minden kis részletét, az arc, a hang színeváltozásának teljes skáláját ismerte, és jól ismerte. Itt most visszafogottabbak voltak a színészi eszközök, amiket azonban más filmekben oly zseniálisan alkalmazott mindig is. A mókamester. :)
Szóval tetszett, értékes, színvonalasan megcsinált és elgondolkodtató film volt ez, különösen az a gondolat, amit Szirtes Ádámnak mondtak, mondjuk ebben volt nem kevés komcsi ideológia is, de attól még igaz:
"Zavaros, szennyes, ellentmondásokkal teli világ az, ahonnan a vádlott a gépkocsi volánja mellé érkezett. És aki ebbe a világba téved, mint Danka Lajos, az örüljön, ha nem teszik tönkre, ha nem lopják meg az eszét, és a becsületét. "
Komcsi világ ide, vagy oda, ez ma is igaz, és örök érvényűen aktuális idea. Egy egyszerű ember mindig hamarabb lesz becsületes, talán tudatlanságból, talán félelemből, megfélemlítettségből, mint egy tanult, dörzsölt figura.
Persze hangsúlyozom, hogy tisztelet a kivételnek.
10/8.

Remélem, ezt viccnek szántad...

A filmbeli Bendics elmondása szerint pertut ivott Rudival, a dzsesszdobossal.
Ebbõl a motívumból született a Multimilliomos dzsesszdobos c. dal?

Hát, ezt kár, hogy abbahagytad, olvastam volna még tovább is. :DD

Úgy olvastam ennek a filmnek a címét, hogy Gázórás?
Értitek ugye, nem Gázolás, hanem Gázórás:)
Ez mennyire mókásan LOL

Darvas közmondásosan kiváló alakítása mellett elsõsorban a kis szerepekben tündöklõkre, Rajz Jánosra, Szirtes Ádámra, Sütõ Irénre (milyen kevés szerepben látni), a doktornõt alakító színésznõre gondoltam.

A film még most is idõszerû témát vet föl, a bíró dilemmája bármely rendszerben helyénvaló lehet. Azt hiszem alapban egy jogállamban lehetõsége van egy bírónak visszaadni ügyet, ha érintettnek érzi magát(az lehet a probléma, nem akar-e mégis a barátnõjének kedvezni, ha már nagyon tisztességes, akkor igenis visszaadhatja az ügyet – úgy gondolom).
Elsõ ostoba, abszurd pártosság a cselekményben, hogy „bár nem vagy kommunista, azért végig kell vinned”.
A második az nem egyetlen momentum, hanem az a szellem, amit áraszt az egész: Aki Cinzanot iszik, az jó ember nem lehet(ez olyan szerepet játszik, mint késõbb a Coca-cola), az emögött húzódó álszent és máig ható világnézet(ne tévedjünk, a visszataszító ügyészrõl azonnal PoltPéterre éa körére asszociáltam. Szóval, persze nem szép dolog a (tiszta) szerelmet nõcsábászattal, különbözõ nyegle fogadásokkal piszkolni, s aztán az ilyen piszkos érzelem miatt bûnösen sietni s elgázolni valakit, csak ez az egész annyira gyermekdeden csinált, õszintétlen s hazug!
Valószínúlg korszakalkotó újdonság lehetett benne, hogy elhamgzik a "zsidó" szó, emlékszm, az szinte tabu volt.

Ennek a filmnek csak a címére emlékeztem, a régi szinészek nagynevei rám is hatással vannak. Úgy rémlett ebben a filmben Ruttkai játszik, õk Ferrarival valahogy „páros csillag” voltak, Ferrari 56-ban disszidált, vajon, ha Ruttkait látam volna viszont, vele is lett volna ilyen avittas érzésem? Mert nem értek egyet az egyik elõttem szólóval, rémesek a sminkek, a divat, leginkább a hölgyek tyukeszra emlékeztetnek, Sulyok Mária megdöbbentett a személyisége nekem ismeretlen lágyságával – talán a keményég jobban állt neki?!

Minden rosszban van valami jó: nincs elég pénz a tévében, ezért elõvesznek minden régi filmet, amit le lehet adni, amivel úgy nézem, elég jól járunk. Micsoda alakítások vannak ebben filmben is!

Egyébként a korabeli ámerikai filmekben is voltak hasonlóan sematikus megoldások szerintem, csak azok "kapitalisták" voltak... :-)

Mindenki füstöl, mint a gyárkémény... Ferrari Violetta ajka nem szilikontól szép... És az ötvenes évek Pestje...
Micsoda színészek!!! a kis szerepekben is. A téma nem rossz, a forgatókönyvíró a kiváló Szász Péter volt, aki azonban nem nagyon bújhatott ki, térhetett el a korszak szocialista- höhö... moralizáló ideológiájának nyomása alól, mint ahogy Gertler Viktor sem, ergo a sematizmus jellegzetes fordulatai megjelennek a filmben.
Viszont - amit már régóta figyelek a korabeli filmekben - miközben folyvást azt olvasni, hogy milyen elmaradott volt pl. a ruházkodás, a bútorok a nyugathoz képest, _nekem_ az jön át, hogy ez nem voltigaz (bár elvileg az lehetséges, hogy "a" filmekhez összeszedtek jobb cuccokat a színészeknek...), mert az utcai háttérképeken sem látszik az embereken.
/Ó, a fiatal Bárdy és szegény Somogyváry.../

Nahát... fogalmam sem volt, hogy létezett ilyen Közlekedési Bíróság!

Ha a történeted elejét olvasom ,akkor a Halálos tavasz ugrik be,de a késõbbiek nem stimmelnek.

Ez nem pihent ,mert úgy rémlik elõször a belvárosban láttam egy bomba által lerombolt ház grundján a tûzfalra vetitve nyáron.

Zseniális film, a zseniális Ferrari Violettával!
Az ötvenes években is lehetett nagyot alkotni, ha valaki elég tehetséges és tisztességes volt!
Lásd még:
http://www.magyar.film.hu/filmtortenet/filmelemzesek/gazolas-1955-filmtortenet-elemzes.html