Iszonyat nagy hülyeség az egész fil, attól kezdve hogy teljesen irreális. Primitív klisékkel végigkísért együgyû alkotás az egész.

Nem szeretem a drámát, inkább a vígjátékot, ami pozitív, az életben úgyis annyi negatív dologgal találkozni...

De ezt a filmet most láttam a film+-on (és "nem tudtam abbahagyni" annyira lekötött) azt kell mondjam nagyon nagy film. Nem is csodálom, hogy ennyi díjat nyert.

Aki szerint meg egy "gagyi film" hát annak az értelmi szintjérõl is van elképzelésem hol lehet...(A szar avatart biztos "überkirály" -nak gondolja.)

10*/10*

Kedvenc 10/10

Egy generáción belül sokkal több zseninek kéne lennie. Az a baj, hogy az oktatási rendszer hibái és az életkörülmények megakadályozzák kibontakozásukat. Ha nem is a zsenialitás, de még az a kis tehetség is rejtve marad.
Milyen kár!

„Az Élet sok mindent tartogat, de a lényeg mégis az, hogy ne toporogjunk egy helyben, ha csapás ér bennünket. A továbblépés egy újabb próba, s e próbák sorozata maga az Élet. „

Ezt nagyon jól megfogalmaztad. Lehet idézni foglak. :)

Te csak tudod.

Akkor nézzél Valóvilágot, ha már helyesen sem tudsz írni.

Ótvar egy gagyi film. Ráadásúl ilyen nincsen.

Tulajdonképpen általában írtam,a hsz-eket olvasva, de a válaszra kattintottam,és már nem lehet törölni..Nem csak Neked,hanem csak úgy elgondolkozva írtam ezt a pár szót.. Nagyon jó a film,zseniálisak a szinészek,a dramaturgia, a képi világ..tán a pszichológussal való történéseket egy kicsit kurtítottam volna.. nekem sok volt. Rég láttam,de ez volt ami hibádzott nálam valamiért..

Talán egyszerre túl sok a jó? De külön boncolgatva a párhuzamos történéseket,elég sok a buktató,és a nehézség, a küzdés,szembesülés, változni akarás, és a csökönyös maradiság.. És a vége film-csak egy állomás, a film pereg tovább..

Ilyen alkotásokból elnéznék még egy párat. Habár nem születik mindenki zseninek a XXI. Században, az életpálya választás dilemmái ugyanúgy jelen vannak társadalmunkban, akár a filmben. Csupán az nem természetes, hogy az emberek ennyire segítõkészek lennének egymással, mint mondjuk a srác barátai a filmben. És sajnos ilyen klassz csajokat is ritkán találni:P

10/10*

a film valóban ragyogó, de tényleg képtelen történet.
ha minden így mûködne, jó lenne.

Már nagyon rég meg akartam nézni ezt a filmet, és most végre sikerült. Sokkal jobb volt, mint amire számítottam, gyönyörû film nagyon jó szövegekkel és fantasztikus színészi alakításokkal. Igazi 10 pontos!

Csodálatos film valódi emberekrõl, akik sikereik ellenére mégis mindannyian küzdenek valami kudarccal. Mint az életben: semmi sem tökéletes, és ha viszonylag kielégít is, amit napról napra teszünk, dolgozunk, lehet, hogy ez csak egy holtpont, amin nem merünk, nem akarunk túllépni. Elégedettek vagyunk, de nem boldogok. Valamiért jó egy helyben toporogni, nem merünk magunkba nézni, tovább látni.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, és ettõl a - legalábbis számomra - mondanivalótól zseniális a történet: biztos akkor járunk jól, ha azt csináljuk, amihez tehetségünk van? A haverokkal el lehet lógni, de ettõl nem valósulnak meg a feleségrõl, gyerekrõl dédelgetett álmok. A matematikus nagy ember a szakmájában, szeretik a diákjai, mégsem képes egy ponton túljutni, nem kapja meg az áhított hírnevet, de közben élvezi a baromi - olykor álságos - értelmiségi életszínvonalat. A pszichológus a szakmájában jobb, mint sok kollégája, de tanárnak pocsék. Ezzel együtt senki nem várhatja el, hogy önnön kútba esett álmait más által segítse megvalósításra. Csakis önmagunkon segíthetünk, ami persze nem mindig megye egyedül, ha rendelkezünk elég önkritikával, bátorsággal és éleslátással ahhoz, hogy felismerjük az õszinte segítõket és hagyjuk õket segíteni rajtunk.

"Kevin Smith-elõtanulmányaim" után már jobban képben vagyok a sítlusát illetõen, igaz, csak producerként jegyzi, de két állandó partnere, Affleck és Damon ott van a filmben és a szeren is. Lenyûgözõ, hogy fiatal korukra mennyire bölcsen állnak a élethez, és ezért lehet õket szeretni. Affleck ugyan nem minden filmjében nyújt meggyõzõ alakítást, nem egy sokarcú figura, mégis hihetõ, amit, ahogy játszik. Irigylem ezeket a srácokat, hogy fiatalon ugyanabban a filmgruppan azt tehetik, amit szeretnek, amihez értenek: gondolatokat közvetíteni a közönségnek. Kevés az olyan amerikai mozi, amiben ennyire hétköznapi eszközökkel tudnak súlyos mondanivaló(ka)t feszegetni, mint ebben a filmben. Bár van benne egy-két amerikanizmus, valahogy mégsem érzem klisének õket: a trágár beszéd, az idõvel veszekedésbe torkolló kapcsolat a szereplõk között - ettõl inkább emberinek, mint "amerikainak" érzem õket.

Számomra különösen kedves a sok mûvészeti témájú utalás, valamint, hogy sokoldalúnak mutatja be a tudósokat is: a matematikus is elismeri, csodálja a humán tudományokat, de ismeri a nagy tudósok életrajzátm hátterét is - ez az, ami iskoláinkból (é: oktatás) hiányzik. Csak az eredmények, amiket az asztalra tettek - de hol marad az EMBER mind e mögött? A pszichológus sem csupán a szakmájából adódóan foglalkozik mûvészettel, sõt, történelemmel.

Zsenialitásában Tarantino Ponyvaregényéhez tudnám hasonlítani: rengetegféleképpen értelmezhetõ, mindenkinek más részlet ragadja meg a figyelmét, ami más irányba mozdítja számára az egész mondanivalóját. Ugyan végül Will (is) elindul valamilyen irányba, de hogy mi történik vele, nem derül ki. De ez nem is fontos. Az Élet sok mindent tartogat, de a lényeg mégis az, hogy ne toporogjunk egy helyben, ha csapás ér bennünket. A továbblépés egy újabb próba, s e próbák sorozata maga az Élet.

ó, kérem... maga a történet annyira képtelenség, hogy már az alapvetõ élvezeti értékek csámcspgásáig sem jut el a néõ.

Igyekszem!

Sajnos Õ ilyen! Ez még alapból nem lenne baj, ám a probléma ott van, hogy szívós, kitartó munkával MÉG ILYENEBBÉ edzi magát!

Szégyen, gyalázat, sajnos nem!

Kérlek, vedd még hozzá a "Garp szerint a világ"-ot is!

Rossz film, hazug forgatókönyv.