Hozzászólásom SPOILER-t és OFF-ot tartalmazhat.

OFF.
Csoda történt. Sikerült megnézni érte a filmet.
Köszönet érte a Puskin mozinak és a Mephisto teremnek; aminek köszönhetõen egy teljesen új élményben volt részem.
15 fõs moziterem. Hmmm. Majdnem családias hangulat volt, mindössze 4-en voltunk; közülük az egyik egy mozigépész, akinek elvileg el kellett volna indítania a filmet. Ehelyett beült, végignézte; egyik széket megfordítva kényelembe helyezte magát; szinte végig tornázott, és legyezte magát. Már elnézést, de ekkora... Inkább nem fejezem be a mondatot. Még egy kissé zavaró egyén volt, aki késett vagy 10-15 percet, de nem elsõsorban emiatt volt zavaró. Mindegy.
ON.

Az imént leírt zavaró tényezõk sem akadályoztak/nak meg abban, hogy 10/10-et adjak a filmre.
Itt leszögezném, hogy nem a film miatt ültem be a filmre; hanem Noomi Rapace miatt.
S valahogy meg is tudom érteni azokat, akik RM miatt tették ugyanezt; hogy lehúzták a filmet.
Ugyanis el kell keserítsem õket. Rachel McAdams nem volt más ebben a filmben, mint egy egyszerû statiszta ebben a filmben Noomi mellett - hiába kapott egy statisztánál több szerepet -; egy amolyan másodlovas. Kellett egy kavaró ribanc ebbe a filmbe, erre a szerepre õt találták a legalkalmasabbnak. Szerepét be is töltötte, úgy ahogy. Ennyi.
Szóval inkább úgy fogalmaznék, hogy RM rajongóinak tényleg nem érdemes megnézni a filmet; nekik tényleg nem.

Egyébként RM neve bár ismerõs volt; ez idáig nem jelentett túl sokat számomra; s valószínûleg ez után sem fog. Hisz ha már a filmográfiáját kellett elõvennem ahhoz, hogy megnézzem, milyen filmekben láttam eddig...
No comment. Számomra Õ igazán semmi különös, semmi extra. Leginkább agyatlan paródiákban tudom elképzelni, vagy hasonló stílusú filmekben. Illetve persze még a kavarógép szerep illik rá. Talán azért is gondolom ezt, mert eddig a Tökös csaj és a Bajos csajok címû filmekben láttam; s eme filmeket sem elsõsorban miatt néztem meg. Tudom, hogy 2 szerepébõl nem lehet általánosítani, így nem szeretném ezt a hibát elkövetni. De... Nem keltette fel az érdeklõdésem.

Ez a film egyszerûen Noomi Rapace-ra volt szabva. Erre még visszatérek.

Egyébként érdekes volt ez a film.
Valahogy nem azt hozta, amire számítottam; viszont azt hozta, amit vártam. (Pont ezért lett jó.)
Azt hittem, hogy 2 csaj céges rivalizálásáról fog szólni a film - nem túl sok jelentõséget tulajdonítottam a cím elsõ szavának -; s kíváncsi voltam, hogy mit fog hozni Noomi ebben a szerepben. Aztán kiderült, hogy mégsem teljesen arról szólt.

Annyira kiszámítható volt ez a film számomra... hogy szinte sosem teljesen az történt, amire számítottam, hanem mindig volt egy apró csavar.

Azoknak tényleg nem szól semmirõl a film, s azoknak valószínûleg tényleg nem tetszik; akik nem értik.
S még mielõtt valaki megsértõdne; ezzel nem az iménti személyek intelligenciájára akartam utalni, hanem...
Inkább úgy fogalmaznék; hogy azoknak valószínûleg nem jön be a film; akik nem tudnak ráhangolódni Noomi Rapace-ra és a filmjeire. S aki látta a Babycall címû filmet; s bele tudta élni magát, s talán még tetszett is neki; az érti, hogy mirõl beszélek. Ugyanis az is egy hasonló alkotás volt. S ezért írtam azt, hogy kb. azt kaptam, amit vártam.

Egyébként nemrég többen azt mondták egy filmre, hogy Hitchcockot idézi; bár nekem nem jutott Hitchcock eszembe róla. (Elég nehezen jutott eszembe a címe - ahogy a fõszereplõnõ neve is, rá kellett keresnem. -> Mellékhatások, Rooney Mara ... Szóval nem voltam tõle elragadtatva. Nagyon nem.)
Na most nem olyan rég láttam egy filmet; aminek majdnem ugyanaz volt a vége - szóval nem teljesen -, mint a Gyilkos vágyaknak. Akkor ezek szerint ez a film is Hitchcockot idézi?

Egy közös momentum mégis van a korábban említett filmben; s a Gyilkos vágyakban.
Mind a két filmben megfelelõ "alibit" biztosítanak a nyugtató pirulák. Csak... Amíg a Mellékhatásoknál szinte az egész film a gyógyszerekre voltak kihegyezve; a Gyilkos vágyakban nem volt akkora szerepük.

Még egy közös pont van a 2 filmben. Mind a 2 filmet egy-egy "tetovált lány" próbálta eladni; illetve Velük próbálták eladatni.
A bökkenõ csak az, hogy a Gyilkos vágyak elvileg elõbb készült. Tehát lehet, hogy a Mellékhatásokban egy ötletlopásnak lehettünk szemtanúi? Ki tudja.
Viszont ez már csak azért is lenne érdekes, mert a Gyilkos vágyak eleve egy remake. - Most leltem rá erre az információra; s az eredeti a kissé furcsa Szerelmi bûnök címet viseli. - Azon kevés 'nem vígjáték'-remake-kek egyike, ami tényleg jól sikerült. Kíváncsi is lettem az eredetire; már csak azért is, mert abban is számomra szimpatikus színésznõ, Ludivine Sagnier játssza Isabelle szerepét.

Mindenesetre nálam Noomi kontra Rooney -> 2:0

S részben ebbõl kiindulva már csak ezért sem értem; miért nem Noomi kapta a Rémálom az Elm utcában-remakeben Nancy szerepét; hisz Õ lassacskán az ilyen álmodozós, képzelgõs filmekre lett specializálva. Unikum lett volna az a film vele; s valószínûleg már meg is néztem volna.
Maximum az szólhatott Rooney mellett, hogy 6 évvel fiatalabb; s még ez sem szól feltétlenül mellette.

Visszatérve a Gyilkos vágyakra.
Nekem nem volt különösebb gondom a színészi alakításokkal. S volt egy kedvenc momentumom a filmben.
Amikor egy céges parti; egyes vezetõk és alkalmazottak úgymond 'kihágásaira', õrjöngéseire lett kihegyezve; de elsõsorban Isabelle megalázására. (Hopp itt találtam még egy közös momentumot a Gyilkos vágyakban és a Mellékhatásokban, minõ meglepetés.) S ebben a helyzetben kénytelen volt egy kényszeredett nevetést az arcára varázsolni; de volt ebben a nevetésben valami más is. Ilyen ronda nevetést szerintem még nem láttam; mégis valahogy ez volt az egyik legjobb momentum a filmben; hisz itt fordult meg valami. Egyébként arra döbbentem rá, hogy Noomit szerintem ezelõtt még nem igazán láttam nevetni.

Kaptam még egy bónuszt ettõl a filmtõl. Karoline Herfurth-ot. Valamiért nem figyeltem fel a nevére a port-os listában; vagy ha mégis, kiment a fejembõl. Viszont a film kezdetekor egybõl feltûnt a neve. Az elsõ pillanatban még nem tudtam beazonosítani, de hamar sikerült. A Csajok a csúcson 2 részében láttam elõször és mostanáig utoljára. Olyan rút kiskacsának tûnt, mégis hamar elnyerte a szimpátiám. Ezért is döbbentem meg azon, hogy legalább egy tucat filmben játszott. Lesz mit bepótolni.
Jól játszotta a kis szürke titkárnõt, Danit; én sokáig azt hittem, hogy Isabelle-lel mondhatni barátnõk is egyben. Hmmm.

Még egy dologra döbbentem rá, hogy Noomi Rapace és Rachel McAdams nem most játszottak elõször együtt egy filmben. Ez már megtörtént a Sherlock Holmes 2. részében, az Árnyjátékban is. Csak abban 2 olyan színészt választottak Sherlock és Watson szerepére, akiket kifejezetten gyûlölök. Viszont most már kíváncsi lettem rá; s talán megnézem az elsõt is.

Nem tudom, mit írhatnék összegzésképp azon túl, hogy talán kiderült, nálam Noomi Rapace a number 1.

Nem nevezném ezt a filmet kifejezetten közönségkedvenc filmnek. Nem lepõdnék meg, ha keveseknek nyerné el a tetszését.
Ez inkább ínyenceknek való. Aki nem tucatfilmeken, blockbustereken nevelkedett. Aki képes befogadni valami mást. Valami elvontat.

S amint már írtam. Akinek bejött ez a film, az valószínûleg élvezni fogja a Babycallt is; illetve fordítva.
Ha viszont valakinek nem jött be e 2 közül az egyik film; annak nem ajánlom a másikat sem; hisz teljesen fölösleges megnéznie; csak bosszankodás lenne a vége.

Egyébként lehet, hogy ha pár évvel ezelõtt láttam volna ezt a filmet; s valaki más tálalásában; akkor lehet, hogy én is azt mondtam volna rá; hogy húúú de gáz, enyhén szólva. Már csak ezért is vagyok kíváncsi az eredetire.