FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

III.RICHÁRD---ifj.Vidnyánszky Attila---Gyulai Várszínház---Shabespeare Fesztivál

Kissé félrehajtott fejjel sokáig szembenéz a közönséggel, majd lassan tagolja a hírhedt kezdõmondatokat. Dermesztõ szuggesztió, azonnal kiderül, hogy kikerült a kiabálós brand-galilei hullámvölgybõl, ez a régi Trill Zsolt, a Gyilkosság a székesegyházban, a Tóték, a Dekameron, a Szarvassá változott fiú legendás hõse, akinek fojtott pianisszimója úgy hasít, mint ama woyzecki borotva a véres alkonyi égen ."Gazember leszek helyett "gazembert játszom"
szól, Vecsei Miklós Hasi alaposan megdolgozta a textust, húzott, törölt, ám új szituációkat, szövegeket is alkotott, szikrázó nyelvi leleménnyel, erõltetett aktualizálás nélkül, sikerrel tette újszerûen maivá a shakespeare-i csodát. Áttekinthetõvé vált a negyven szereplõbõl redukált együttes, a Rózsák Háborúja végkifejletének hektikus káosza.
Atomvillanás: tizenkét dalia robban be a színre, dobszólóra villantják fantasztikus koreográfiájukat, energiabombájuk lökéshullámain tempózik Richard az áhított korona felé. Nem szmokingos gentleman õ, mozgása kacskán araszol, púpját kezében hordó, borostás torz-alak. A sudár kamaszok és a jámborságot mímelõ karrierista kemény kontrasztjának erõte-
rében tûnnek fel a királyi udvar nagyjai. Szûcs Nelli Margit-ja rövidített formában is átütõ erõvel szórja biblikus átkait, Erzsébet-
ként Eszenyi Enikõ hermelinpalástos gyönyörûség, de adós marad az alulról jött bestia kisszerû hitványságával, elhalványul a világfi udvaroncok körében. Nem csoda, hiszen olyanok alkotják, mint a délceg kiállású Kovács Tamás, a hetykén intellektuális Krausz Gergõ, a lelkiatya, ám késõbb fényes sisakot öltõ Berettyán Sándor, nem is beszélve a nyeglén arisztokratikus, könnyed köpönyegforgató Buckigham-Catesby párosról, az egy tömbbõl faragott Dóra Béla és a simulékony Patkós Márton elõvezetésében.
A bámulatos ötletességen túl, ifj.Vidnyánszky Attila rendezésének unikális értéke, hogy a veretes szöveg mozzanatai képileg, gesztusban, látványban, térbeli mozgásban hatványozódnak. Pengeéles az értelmezés, ütnek a csavaros poénok, a merészen kijátszott jelenetek nem fékezik a cselekmény iramát. Egyénített a legkisebb szereplõ is, egy félmondat is erõs hangsúlyt kap. Berettyán Nándor londoni polgára értetlenül téblábol a gyakori királyváltások dzsungelében, Bordás Roland Brakenbury-je mintha a nagyranõtt KisAtti lenne, a szárnyas szavú Vecsei Miklós Hasi maga az arany középút józan tisztasága.
Richard fondor hódító szavainak Trokán Nóra nem tud ellentartani, Trill Zsolt ezerarcú mimikával hitelesíti abszurd sikerét, majdand égkék plasztikzubbonyban, elementáris break-dance szólóval teszi divatossá púpos árnyékát.
A trónörökös Böröndi Bence Michelin-pufókan szakítja meg /wittenbergi?/ tanulmányait, egybõl térdre kényszeríti az udvarnépet, kisöccsével, Szabó Sebestyén László-val nem is
sejtik a várárokba hulló végzetet. Csak a fürgén figyelõ, tüzes szeme villanásával mindenre figyelõ gyereklány, a tüneményes színpadi jelenlétû Barta Ágnes ússza meg, hitvesi odaadással öltözteti páncélba végsõ csatába induló nagybátyját, vadonatúj férjét.
Az egymást erõsítõ jelenségek mámorító vonulatában váratlan csúcs a ionescoi bérgyilkosok felbukkanása. A tébolyító humorú Gyöngyösi Zoltán és a méla magasban szekundáló Lestyán Attila zseniális duója a leendõ áldozat füle hallatára fontolgatja a gyilkosság esélyeit, George herceg megpróbálja leszerelni õket, - gyors halálát leples átváltozás követi, Hegedûs D.Géza Edwárd király, angol királyként folytatja színpadi életét. "György, Edwárd,
Richárd, elásva a csatabárd! "- összebékíti az ellenfeleket, némi, pontos átélést hitelesítõ pedagógiával instruálva a vonakodókat. Hirtelen kimúlása után, immár harmadik alakjában takarítja el Tyrel gyiloknokként a trónhoz vezetõ útból a kis hercegeket. Parádés metamorfózis-triász!
Az ördöngõs utánpótlás-válogatott rappelõ tombolása a belviszályok, a gyûlölködõ megosztottság, az öngyilkos ellenségeskedés hisztérikus elemzése, szinte andalító Richard király-kampánya a nézõk közé furakodó manipulátorokkal. Trill Zsolt zsolozsmázva ájtatoskodik, álszent panasza az égre suttog: "nem szeretnek...", végül csak-csak a trón magasába jut.
Póznamászó vasakkal/!!!/ hág a totemoszlop tetejére, miközben az árulók már ezüst szigszalagból szaggatnak harci páncélzatot magukra. Vészjóslón leng a fényes korona hitchcocki ingája, gigászi küzdelemben teljesedik be a sokszoros gyilkos sorsa.
Félelmetesen sokrétû, fehérizzású alkotás, egy sokszor látott mû újjászületése. A Gyulai Várszínház produkciója, a fenomenális együttessel, ifj.Vidnyánszky Attila rendezésében az Év Elõadása!!!

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

ROMEÓ ÉS JÚLIA---ifj.Vidnyánszky Attila---Kaposvári III-os Uray Péter-osztály---Gyulai Várszínház

Dühöng a viharthozó déli szél, mélyen a vár alatt, vonul egy kis csapat, ott lopja kincsét a harmadéves színmûvész-növendék kaposváriak Uray Péter-osztálya. A Nemzeti parkjában, festõmûhelyében, szabadtéri színház-árkában már bemutatott mûvet bepróbálták itt a várban, ám a zord idõjárás miatt ifj. Vidnyánszky Attila bravúros leleménnyel adaptálta a Mûvelõdési Ház színpadára. Bejátszva a nézõtéri oldallépcsõket, nyíló-záródó függönnyel, néhány reflektorral új minõségben, egyenértékûen érvényesült a pompás produkció, igazolva az ismertetõben meghirdetett "helyszínfüggetlenség" merész célkitûzését.
Mindenki Romeó és mindenki Júlia, sûrû szerepváltásokkal cserélõdnek a két szomszédvár ifjai, szülõk és gyermekek. A vörös kalapban tündöklõ Capuletné, Kónya Renáta késõbb az apjával bátran szembeszálló leány, Horváth Julianna szigorú asszonyságát viszont, elõször a báli jelenet szerelemre nyíló Júliájaként láthatjuk. Az elsõ jelenet 11 éves gyereklánya és az ifjú ara, kinek sziporka élete csillagszóróként tetszhalálba hamvad: Varga Bori. Kivételként csak a spárgában akrobatizáló délceg Paris, Dunai Csenge játssza egymaga végig szintén tragikus szerepét.
A Romeók sorát a még Rózáért epedõ Helvaci Ersan Dávid nyitja, Ámor újabb nyila már Nagy Márk-ot találja el a bálban, akitõl aztán az angyalszárnyú Lõrinc Barát monológját is halljuk. A prológban a nézõket instruáló Herczegh Péter káprázatos beugrással hozta a távollevõ Dajka figuráját, hatásosan igenelve a nemi esélyegyenlõség kérdését. Õt látjuk
a poétikus erkélyjelenetben Dér Máriá-val párban, a véget érni nem tudó, többszörös búcsúzás a finoman beúszó, egyre hangosabb beatlesi Michelle dallamára szárnyal fel a katarzis mennyei magasába.
ifj. Vidnyánszky Attila ezerszálú rendezése máskor is él az ismétlõdõ elemekbõl épülõ fokozás lehetõségével, gyönyörûséges példája ennek a nagy vívójelenet. A bálban ördögálarcban még Romeót gyomrozó Tybalt, a hiszteroid energiájú Benedek Dániel most Mercutioként lép a pástra, ellenfele a pazar Mab-monológ pórázon vonszolt kutyafia, a Capulet-báty Nagy Balázs. Amit õk ketten mûvelnek, az a Színpadi Vívás Aranykönyvébe kívánkozik! Ki-be rohangálós, tizenkét menetes, körkörös csörtéjük döntetlenre áll, amikor a
békéltetõ Mészáros Martin közbelépése gyilkossá teszi Tybaltot és ezzel önmagát is.
Ticz András dühöngõ férjbõl válik megtörten gyászoló apává, Szép Domán, mint Benvolio kézen járva élcelõdik, a végzetes párbajba kétségbeesetten próbál beavatkozni, Lõrinc barátként életeket mentene, a végkifejletben pedig fenséges orgánummal búcsúztatja az örökéletû szerelmeseket.
Osztályvizsgának készült, elementáris szuggesztiójú elõadássá érett. Ebben a színpadi formában bárhol eljátszható, megérdemli a produkció és megérdemli a Nagyközönség, hogy minél több helyen látható legyen. ifj. Vidnyánszky Attila rendezése és a lenyûgözõ lendületû, szikrázóan tehetséges Uray-osztály produkciója a Gyulai Várszínház Shakespeare Fesztiváljának, egyben az egész évadnak kiemelkedõ élménye.
...és akinek ennyi jó kevés: az elbûvölõ csapat utána tomboló sikerû koncertet-et is ad!!!