Téma: Hetedik

hmjt 2009 dec. 16. - 22:09:46 Előzmény egycsipetbors
(320/620)
ennyit rólad.
6/10
Charles Foster Kane 2009 dec. 16. - 16:29:00 6/10
(319/620)
Alapvetõen elbeszélõ szerkezetû filmekrõl beszéltem. De persze, a természetfilm is FILM. És még csak szereplõk sincsenek.
Na részemrõl ennyi.

Over and out.
wim 2009 dec. 16. - 14:53:06
(318/620)
Igen, lehet, hogy a szó értelmezésével volt a gond. De nekem azért a Tavaly Marienbadban is film. Sõt, Az andalúziai kutya is. A jellemábrázolás egyiknél sem releváns.
Túltárgyaltuk.
10/10
Swarm1 2009 dec. 16. - 12:35:42 10/10
(317/620)
Lehet, hogy valóban nem a jellemfejlõdés az ideális szó, ugyanis azt itt nem nagyon találsz, a film mégis élvezetes, a karakterek pedig egyáltalán nem "sterilek"!Valamiféle változás mégis történik, ugyanis a tragédia hatására mindkét nyomozónak megváltozik az addig élete, sorsa.
Mellesleg vannak alternatív befejezései is a filmnek:SPOILER---Az egyikben pl Somerset lövi le Doe-t, nem pedig Mills!Ezen az eshetõségen is el lehet gondolkodni!---SPOILER VÉGE
6/10
Charles Foster Kane 2009 dec. 16. - 12:14:36 6/10 Előzmény wim
(316/620)
Úgy látom, sikerült addig eljutnunk, hogy a filmbe azért illõ, hogy történjen valami. Szerinted nem fontos, hogy a szereplõkkel történjen. Akkor mégis kivel? Mivel? Ez érdekelne.

Az a baj, hogy a "jellemfejlõdés" talán nem a legjobb szó, mivel ezt sokan - úgy veszem észre, te is - azonosítják azokkal az ovodás jellemjavító tanmesékkel, amit lenyomnak az ember torkán. Nem errõl van szó. Hanem arról, hogy a ha van egy film, az nyilván szól valamirõl, ez a valami a SZEREPLÕVEL történik, és ha valami történik vele, az megváltoztatja, befolyásolja. Még akkor is, ha látszólag a végén ugyanaz lesz, mint volt. A szereplõnek mindenképp el kell jutnia A-ból B-be, akkor is, ha B-rõl bebizonyosodik, hogy az A (vagy inkább A'). Mert nem mindegy, hogy Budapesten maradsz, vagy megkerülöd a földet és utána Budapestre érkezel újból. Nem lépsz kétszer ugyanabba a patakba - igen, közhely.

***SPOILER***

A Koccanásnál nem kell jobb példa. Az elsõ és az utolsó jelenet gyakorlatilag megegyezik. Azt látjuk, hogy a szereplõk nem jutottak sehová. De ennek az egésznek nem lenne olyan hatása, ha a két jelenet között nem indult volna meg egy VÁLTOZÁS. Az, hogy a változás végére ugyanoda jutotottak, az nem jelenti azt, hogy az semmissé teszi a változást, sõt.

***SPOILER***

Remélem most valóban sikerült érthetõvé tennem magam.
wim 2009 dec. 15. - 20:47:54 Előzmény Charles Foster Kane
(315/620)
A változáshoz nem kell feltétlen jellemfejlõdés. Pl.a hagyományos nyomozós krimikben az viszi elõre a történetet, hogy kiderülnek múltbéli események, feltárulnak bizonyos összefüggések. Így is összeállhat érdekfeszítõ sztori, és senki nem változik egy jottányit sem. A Hetedik mondjuk nem egy Columbo, de azt már tisztáztuk, hogy mégiscsak krimi.
8/10
tam-tam 2009 dec. 15. - 17:56:55 8/10
(314/620)
Nekem tetszett a film. FIncher mindig is jól tudta fokozni a feszültséget, és most magával ragadott fõleg a végén.

SPOILER

Habár sejthetõ volt h a nõ van a dobozban én azt hittem h a magzatját vágta Ki a csávesz.:P, de ez már csak az én morbidságom. Somersetnek sztem nem fért volna bele a jellemfejlõdésébe h a végén kaszaboljon mivel tiszta fejû higgadt ember volt és csak 1szer durrant el az agya, ami nem jelenti azt h ezáltal 1 teljes pál fordulatnak kell beállnia a jellemében(habár õszintén bevallom kicsit nem volt számámomra tisztázott, h miért borult ki.) A végén amikor Mills feltette a kérdést h : Az õrült tudja e magáról h õrült sztem telibe trafált ezzel kérdéssel, és nagyon a helyén volt:)
9/10
musu77 2009 dec. 15. - 15:09:07 9/10
(313/620)
Nekem nagyon tetszett. Amolyan filozofikus jellegû a film.
A végén, amikor mentek a kocsival az úton a negatív szereplõnek is olyan elgondolkodtató gondolatai voltak..
Ezt a filmet szerintem (igazán) csak egyszer érdemes megnézni, és persze úgy, hogy az ember nem olvassa el a hozzászólásokat (Én így tettem), mert csak így értheti/értékelheti magában.
Volt egy-két jelenet amikor majdnem elaludtam.
9/10
6/10
Charles Foster Kane 2009 dec. 15. - 14:54:09 6/10
(312/620)
Jó, nyilván akkor kell, ha akarsz szólni valamirõl, vagy simán csak el akarsz jutni valahonnan valahová. A semmirõl ugyanis nem sok értelme van dollármilliókért összeállítani valamit, amit levetítenek két órában.

A film moz-gó-ké-pes médium, szóval a kulcsa a változás. És mivel szereplõkön keresztül látjuk a történetet, ez a változás többnyire bennük zajlik. Egyszóval, ha szól valamirõl a történet, a film, akkor változik a karakter a környezetéhez, vagy önmagához képest.

Egyébként itt is változik a nyomozó, csak nem túl jól kitapintható, és megint abba a csapdába sikerült esni, hogy dialógokban akarják eladni a tartalmat, ahelyett, hogy a karakterfejlõdésben mutatnák be, ami erre hivatott - ebben a "mûfajban".
wim 2009 dec. 15. - 14:04:31 Előzmény Charles Foster Kane
(311/620)
"Minden filmbe KELL jellemfejlõdés"...azért ez durva. Vigyázz az ilyen általános érvényû kijelentésekkel!
perry 2009 dec. 14. - 19:03:45 Előzmény Charles Foster Kane
(310/620)
OFF

Csak halkan jegyzem meg ízlésrõl és látásmódról kár vitatkozni.
ReignMan 2009 dec. 14. - 12:11:19
(309/620)
Miért van az az érzésem, hogy önálló gondolataid nem nagyon vannak, csak próbálod a könyvekben és folyóiratokban olvasott kliséket ráerõltetni filmekre? Én nem olvastam könyveket a témában, de az igazi és kimerítõ jellemfejlõdés szerintem ritka filmekben és nem is annyira izgalmas, a nyomozó ebben az esetben összetett jellem, a rendezõ apránként mutatja meg a karakterét, élete történetét, életszemléletét. És meglátásom szerint nem utálja a világot, vagy az embereket, ezért harcol a bûn ellen, az emberekért. Mills az ebben a filmben, aki öntörvényû, hirtelenharagú, magabiztos figura, de sejthetõ, hogy a film befejezésének hatására jelleme nagyban változni fog, talán pont Somersethez fog mindinkább hasonlítani. Nem szól semmirõl a film? Uramisten, ember, a Zombieland-ért pedig odáig vagy?
6/10
offtopic
Charles Foster Kane 2009 dec. 14. - 11:10:58 6/10
(308/620)
Olvasd el a Screenplay: The Foundations of Screenwriting irományt, vagy ha az angol gondot okoz, akkor elég a Drámaírás mûvészetét átnyálazni (azért nem ezt akartam elsõre felhozni, mert úgyis itt csapkodnál a válaszban, hogy "de ez nem is dráma!!!". Csak, hogy megelõzzek, minden mûfaj alapja ez, másrészt a hollywoodi forgatókönyvírók bibliája volt, amíg nem írták meg a fenti könyvet.)

De a két olvasmány tanulságát levonhatom, ha nekem is elhiszed, akkor nem szükséges elolvasni. Minden filmbe KELL jellemfejlõdés (ez nem azt jelenti, hogy jobb ember lesz, ebben is megelõzlek). Hiszed vagy sem. Igen, tudom, hogy neked csak az "életrajzi filmekben" szükségesek árnyalt szereplõk, meg jellemfejlõdés. De el kell szomorítsalak, ezek minden jó forgatókönyv alapjai.
Igen, azt is tudom, hogy most kétségbeesetten kutatsz egy film után, ami jó és nincs benne jellemfejlõdés. Nézd meg az Adaptációt. Kaufman zseniális és talán a legeredetibb, legegyedibb forgatókönyvíró manapság. Az Adaptáció címû filmben (ahol Cage Õt magát alakítja), dacosan olyan filmet akar készíteni, amiben nincs jellemfejlõdés, mert azt gondolja, hogy nem kell mindenkinek ugyanolyan filmeket gyártania. De rájön, hogyha nincs jellemfejlõdés, ha nem változik meg valamiben a karaktere, akkor feleslegesen csinált filmet. Mert nem szól semmirõl. Egy alkotó meg nyilván szólni akar valamirõl. Szóval, ha szólni akarsz valamirõl, a karakterednek SZÜKSÉGSZERÛEN valamilyen módon meg kell változnia.
Én nem éreztem azt, hogy Freeman megváltozott volna. Mondjuk nem is igazán szól bármirõl is a film.
ReignMan 2009 dec. 14. - 10:20:58 Előzmény Charles Foster Kane
(307/620)
Jellemfejlõdés, apám..., nem minden film életrajzi regény! Ha neked csak annyi jött le a Freeman karakterbõl, hogy egy töketlen, aki utálja a világot?
Teljesen értelmetlen dolgokat írsz, csavarokról beszélsz, amiknek semmi értelme, nincs realitása, nem egyeznek a karakterekkel, nem adnának hozzá a sztorihoz.
Arról nem is beszélve, hogy a forgatókönyv számos díjat kapott, persze te jó szokásodhoz híven feljavítanád...
6/10
Charles Foster Kane 2009 dec. 13. - 21:59:56 6/10
(306/620)
***SPOILER***

Errõl beszélek. Amikor már dühödten a falba/táblába dobálta a késeket, igazán elvárt volna valami igazi cselekvést az ember. Nem feltétlenül azt, hogy Õ kövesse el a tetteket. De, ha kiderült volna, hogy a fogolyszállítást úgy rendezte, hogy szabadon engedje Spacey-t... az bõven belefért volna a jellemébe. És amikor a társa megtudja, hogy a fickó megölte a feleségét, "jobb híján" megölte volna Freemant (a harag jegyében?). Pláne, ha megtudja, hogy kavart a feleségével. Ez lényegesen drámaibb befejezés lett volna, nem beszélve arról, hogy Freeman jellemfejlõdésen ment volna keresztül (olyan emberbõl, aki csak simán utálja a világot, olyan emberbe, aki valóban cselekszik is ennek szellemében). Hozzáteszem így valóban lett volna csavar.

De hát ezeknek úgysincs "jelentõsége". Minek egy filmbe jellemfejlõdés, dráma, csavar. Elég, ha van egy lezárás, ami "elfogadható".
9/10
Dhalia 2009 dec. 13. - 20:58:59 9/10
(305/620)
**SPOILER**

ez viszont tényleg érdekes (már elnézést hogy beleszólok ebbe a kis "vitába" :) ), de nekem is az ötlött fel a film kb közepénél, hogy mi van ha Somerset a tettes? és PONT azért, mert Somerset ennyire csalódott és összetört, én benne is ott éreztem a tettvágyat, hogy tegyen valamit ez ellen az elfajzott város(világ?) ellen. már csak ezért is lett volna számomra logikus, hogy betelik nála a pohár és vártam valami "meghökkentõt" a végén. de a lány halála sztem is kiszámítható volt.
kisbogáncs 2009 dec. 13. - 19:35:33
(304/620)
Már többször megnéztem ezt a filmet, talán épp azért, mert nekem nem az akciókon vagy a cselekményen van a hangsúly, hanem a finom jellemábrázoláson, a drámaiságon, a hangulaton. A David Fincher rendezte filmek közül én ezt a második helyre raknám a Harcosok klubja után. Mert itt is a film végén továbbgondoltam a történetet. Mi lett volna, ha..?

SPOILER

Tetszenek benne az üresjáratok, a szavak mögötti csendek, amiket a finoman elejtett párbeszédek sejtetnek. Végig érezhetõ valami elfojtott feszültség bennük és a képekben. Egyébként nem tudom, ki hogy van vele, de én párhuzamot vélek felfedezni Somerset és a John között. Mind a ketten magányosak, maguknak valók, érzelmeikben közönyösek, de okosak, és elméleti síkon gondolkodnak. Míg Mills az ellenpólus, õ az ösztönember, aki az érzelmeire hallgat és azonnal cselekszik, gondolkodás nélkül. Az volt az érzésem, hogy talán Somerset a végefelé, amikor már az autóban ültek, még egyet is értett egy pici idõre John-nal, amikor érvelt, mert Somerset azt érezte, hogy valahol maga is "bûnös". És hogy John miért az irigység nevében ölt? Talán azért, mert John tudta, hogy õ sosem lehet olyan ártatlan, tiszta és jóságos, s mivel gonoszsága határtalan volt, ezt Millsnek sem akarta megadni. S talán kihasználta a két nyomozó közötti jellembeli különbséget, és inkább a könnyebb utat választotta. Azon gondolkodtam a végén,h vajon Somerset feleségét - ha lett volna - is ugyanúgy megölte volna?

SPOILER VÉGE.

Szóval, szerintem 10/10 :)
wim 2009 dec. 13. - 18:14:53
(303/620)
Akár bele is szerethetett, nincs jelentõsége, a fickó már olyan mértékben kiábrándult, hogy könnyen elnyomja magában az efféle fellobbanást. Hiszen már fiatalabb korában is gyakorolta a lemondást, pedig akkor még lett volna értelme felvállalnia dolgokat (lásd: gyerek). El tudom fogadni ezt a karaktert, hihetõ. Hiteltelen lett volna részérõl bármilyen pálfordulás; szerintem a történet teljesen rendben van,csak a részletekbe tudnék belekötni.
6/10
Charles Foster Kane 2009 dec. 13. - 17:57:39 6/10
(302/620)
Igazad van, a film alaphangulata mindenképpen negatív. Ennek a szócsöve Freeman. Ezért meglepõ, hogy ez nem torkollik akcióba. Egyébkén, így hogy mondod, hogy a nõ testesítette meg a tisztaságot ebben a mocskos világban (van benne valami, bár nézés közben ez nekem nem tûnt fel), akkor nem lett volna kézenfekvõ, hogy a nyomozó beleszeret? Hiszen annyira hiányolta ezt ebbõl a csúnya nagy világból....
wim 2009 dec. 13. - 16:01:14
(301/620)
De, a film egésze sulykolja, Freeman pedig a szánkba rágja. A film egészét úgy értem pl. hogy a nyomasztó képi világ: állandó esõ, a külsõ felvételeken a barnás-szürkés színek dominanciája, lepusztult, hangsúlyozottan fényhiányos belsõ terek, ilyesmi. Másrészt a feleség is csupa lehangoló tapasztalatot fogalmaz meg. És ha a filmben feltûnõ szereplõk összességét nézzük, közöttük is nehéz lenne találni akár egy "igaz embert", a már említett feleségen kívül. Egyszóval minden szinten a negativitást érzékelem ebben a filmben, a nõ pedig szemben áll ezzel a negativitással.