Belenéztem ebbe a topikba h ezmiez má'? Azt látom h ebben a "parkban" bizonyos kétlábúakat máris sikerült feltámasztani...fordított evolúció lenne? Elõször a kétlábúak, kiegyenesedve s'akkó most jöhetnek a négylábúak...de jaj, inkább neee :o/

A Festetics család birtokán lótenyésztésre, juhtenyésztésre, méhészetre és növénytermesztési, növényhonosítási kísérletekre vonatkozó törzskönyvi nyilvántartásokat a 19. század eleje óta vezettek. A családi hagyományokat folytatva 1803-tól õ is juhtenyésztésbe fogott egy kis merinó nyájjal.

15 évnyi szigorú beltenyésztési program után elérte,
hogy nem tudott jobb tenyészállatokat vásárolni a sajátjainál és az eredményeire mások is felfigyeltek.

A Pethe Ferenc által szerkesztett Nemzeti Gazda címû lap 1815-ben, még Bécsben kiadott március 7-i számában megjelent cikkében magyar nyelven tette közzé felhívását „A juhtenyésztés’ jobbítását és pallérozását óhajtó Hazafiakhoz” címmel, a „Juhtenyésztést Tökéletesítõ Társaság” felállítására, a „Brünn Fõ-Városban össze gyûlõ Juhos Társaság” mintájára, tíz hónappal annak megalakulását követõen. A „Vasi Juhtenyésztõ Társaság” (1815–1820) a kontinens második állatnemesítõ szervezete volt.

A Festetics család birtokain már a 19. század elsõ felétõl európai színvonalú törzskönyvi nyilvántartásokat vezettek. 1819-ben Brünnben tette közzé közleményét a természet genetikai törvényszerûségeirõl. Ebben a következõ fontos dolgokat ismerte fel:

Az erõteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják (örökítik) jellegzetes tulajdonságaikat.
"""" A nagyszülõk azon tulajdonságai, amelyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következõ nemzedékben."""""

Azok közé az állatok közé, amelyek több nemzedéken keresztül birtokában voltak a nekik megfelelõ sajátosságoknak, olyan utódok is kerülhetnek, amelyeknek eltérõ jellegzetességei vannak. Ezek változatok (variánsok), a természet játékai; ezek a továbbszaporításra alkalmatlanok akkor, ha a cél adott jellemzõk átörökítése.
A beltenyészetnél feltétel a törzsállatok lehetõ leggyorsabb kiválasztása. Csak azok az állatok jótékony hatásúak a beltenyésztésben, amelyek döntõ mértékben hordozzák a szükséges jellegeket. Ha egy adott tulajdonságot meg akarunk tartani, az utódokban továbbörökíteni és állandósítani, akkor ajánlatos a gondosan vezetett beltenyésztési napló, és el kell kerülni annak veszélyét, hogy a szervezet legyengülése a szükségszerû következménye legyen.


Johann Gregor Mendel
szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes, a brünni Ágoston-rendi monostor apátja, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója. Õ állapította meg az ivarosan szaporodó populációkban a gének természetes átörökítésének törvényszerûségeit. Gyakran nevezik õt „a genetika atyjának” is, mert a munkásságának újrafelfedezése alapozta meg az örökléstant.
Õ maga is szerette a természetet. Nem annyira a növények érdekelték , mint inkább a FAJTÁK, a változatok és a fajok képzõdése, az evolúció jelenségei.
Fõleg borsókon végzett gondos és elõre eltervezett keresztezési kísérleteiben elõször is elõállította a „tiszta származéksorú”............
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gregor_Mendel

Kedves valaki benfektes magyarázza el miért kellett emberek nem extrém hozzászólásait kitörölni.
Ha nem lehet véleményt nyilvánítani akkor nem mûködik a demokrácia. Itt úgy látszik ez van.

....és akkor.... Te miben hiszel?

"Minden õsi civilizációnak a megjelenése után egyfajta tudása, fejlettségi szintje alakult ki ami elõször felemelkedéshez, fejlõdéshez vezetett de végül mind mind bukásra lett ítélve, amiben nagy szerepe van a túlnépesedésnek is. De vajon ez véletlen? Nem, ez nem véletlen és már a mi, mostani fejlettnek mondott civilizációnkon is megfigyelhetõ. ( a fosszilis anyagok ész nélküli kitermelése mára már olyan méreteket ölt és annyira függünk tõle hogy milliók, sõt milliárdok életét veszélyezteti. Ez nem mehet már sokáig mert tarthatatlan, bukásra ítélheti a civilizációnkat). Bizonyos õsi civilizációk jóval fejlettebbek voltak nálunk és nem csak azért mert harmóniában tudtak élni a bolygóval, hanem rendelkeztek olyan csillagászati, orvosi ismeretekkel amiket mi még csak mostanában kezdünk megismerni és megérteni."

Buddhát utazásai során nagyon sokan kritizálták, azzal: „nem veszed észre, hogy senki sem figyel rád, senkit sem érdekel, amit mondasz? Mire jó ez neked?” Az emberek közül sokan gúnyolódtak vele. Erre Buddha mindig csak mosolyogva ennyit felelt: "Azért, mert mások süketek, attól én még nem vagyok néma. Ha ezrekhez szólok, száz lesz, aki meghallja, tíz lesz, aki el is indul, de csak egy lesz, aki nem tévelyedik el. Az az Egy mindent megér!"
Buddhát utazásai során nagyon sokan kritizálták, azzal: „nem veszed észre, hogy senki sem figyel rád, senkit sem érdekel, amit mondasz? Mire jó ez neked?” Az emberek közül sokan gúnyolódtak vele. Erre Buddha mindig csak mosolyogva ennyit felelt: "Azért, mert mások süketek, attól én még nem vagyok néma. Ha ezrekhez szólok, száz lesz, aki meghallja, tíz lesz, aki el is indul, de csak egy lesz, aki nem tévelyedik el. Az az Egy mindent megér!"


Miért lett Hitler vegetáriánus?

„Szilassy Sándor: Berghof titkos naplója alapján” címû írásában bemutatja Hitler napirendjét. A berghofi napirend bizony meglehetõsen szokatlannak tûnik a reggel hétkor kelõ, este tízkor rendszerint ágyba kerülõ nyárspolgár számára. Hitlert a szolgálattevõ adjutáns általában déli tizenkettõkor, vagy még késõbb ébresztette fel. Csupán utazás vagy más rendkívüli alkalom esetén keltették fel fél tizenegykor vagy tizenegykor. Amint más adatokból kiderül, még a normandiai invázió reggelén sem merték korábban felébreszteni. Öltözés után háziorvosával, Morrell professzorral szokott reggelizni Hitler, aki meg volt gyõzõdve arról, hogy életben maradása létfontosságú a német nép számára. Ez a magyarázata vegetáriánus és antialkoholista életmódjának is. Reggelit délután egy óra tájban szolgáltak fel a berghofi villában. Utána harctéri helyzetjelentés és a fõhadiszállás tábornokaival folytatott meglehetõsen egyoldalú megbeszélés következett. A nap további része is hasonló szellemben zajlott.

Hitler, unokahúga Geli Raubal öngyilkossága (1931) után lett vegetáriánus – tudhatjuk meg Kenessey Csaba: aggodalom és reménység címû könyvébõl. Az étkezés átállás számára nem volt problémamentes. 1934-ben ugyan a berlini Westenend Kórházban kivizsgálták és organikus szempontból teljesen egészségesnek találták, azonban állandó jelleggel étkezési panaszai voltak.

Egy biztos aki egy bizonyos "mókuskerékbõl" nem tud kiszállni az õrült!! Legyen az a "mókuskerék" akárhol és bármikor!!

Ez sajna nem így mûködik.
A genetikát nem lehet csak úgy visszacsinálni. Ami újonnan kialakult, az nem tüntethetõ csak úgy el. Legjobb példa a teknõs, ami hol "háziasította" magát a vizi, hol meg a szárazföldi életmódhoz. Sose lett ismét ugyanolyan mint volt.
Ismét felerõsödhetnek ugyan a vad természetben általánosabb tulajdonságok, láttuk a kóbor kutyák elvadulását - de sosem lehet belõlük ismét farkas. Sem belsõleg, sem külsõleg.
Fõleg nem ha nem láttuk az eredetit. Akkor örülhetünk ha a "visszafajzás" hasonlót produkál - de nem lehetünk biztos benne. Az evolúció nem megállítható, nem visszafordítható, a környezet mindig kifejti hatását. Már Darwin is ledöbbent mikor kecskéket vizsgált.

Az õstulok genetikai állománya nem tûnt el véglegesen, hiszen háziasított leszármazottai részben ma is hordozzák azt. Erre alapozva az õsi tulajdonságok ismét megjeleníthetõk fõként szinte kizárólagosan a külalaki formában (a több szász év; külsõ beavatkozásoknak "köszönhetõ" környezeti hatások..., háziasítás, elnyomott, elhagyott, kihalt, kiölt Ösztön, szabad, vad belsõ élõ tulajdonságok eltûnése csak hozzáértõ erõs hozzáértõ kiválasztással, szelekcióval hozható vissza) , hiszen az állattenyésztés gyakorlatában ismert az ún. visszaütés vagy kihasadás, miszerint egy több generációval azelõtti õs tulajdonságai felerõsíthetõek az õsök keresztezésének alkalmazásával stabilan megjelennek a majdan genetikai hordozó utódokban.

A Heck-féle marha Fajta külsõleg formailag az õstulok kicsinyített hasonmása( nagyobbítás; keverni> ??) , de belsõ tulajdonságait illetõen "csak" egy szarvasmarha. Szürke Fajta vagy fekete Fajta mindegy Rasszta marha