Elképesztõen tartalmas volt a giccs meghatározása. Viszont ez a film is, mint ahogyan a hollywoodi filmtermés szinte összessége, igenis LEEGYSZERÛSÍTVE ábrázolja a problémákat, azok megoldását, általában az életet. És a happy-hangulat, a felszínesség igenis bántóan érzõdik a filmbõl.

most h alaposan megismerhettük a giccs fogalmát és természetrajzát, várhatjuk a folytatást.
amennyiben itt a giccs kerül terítékre, akkor egyre kevésbé esik szó a filmrõl és annak sokrétû üzenetérõl. ez lehet az olyanok célja, akik eddig sem foglalkoztak a filmmel érdemben.
kissé komikus h ez a film ilyen megvilágításba került de a humorizálgatás persze nem árt senkinek, pláne egy jó filmnek. csak éppen üres szócséplés. (:

Forrás: Wikipédia

Az imént próbálam behatárolni a giccs fogalmát. Nos, a kiemelt mondatok miatt kikérem magamnak, hogy ezt a filmet a giccs kategóriába sorold. Viszont Molnár Ferenccel egy társaságba kerülni azért nem olyan nagy gond.

A giccs terjedésében lényegesen nagyobb szerepe van a társadalmi körülményeknek, a befogadó közegnek, mint a mûvészeti alkotások esetében. Amíg a mûvészet a kulturális fejlõdés irányába hat, és ennélfogva úttörõ szerepe sokszor csak egy szûk elitréteg ízlésvilágán keresztül nyilvánul meg, addig A GICCS, MINT ÁRU, A KULTURÁLATLANSÁG MINDENKOR JELENLEVÕ TALAJÁN ÁRULJA ÖNMAGÁT. A giccs áru akar lenni, devalválódik, ezzel szemben a mûvészet a kultúra hozadéka és értéket teremt, amelybõl a társadalom egésze profitál. (A valódi érték nem devalválódik.)

A mûvészet is lehet áru, de ha nem lenne az, attól még a mûalkotás mû lenne. A giccs, ha nem lenne áru, éppen a lényegét veszítené el.

A BEFOGADÓ nem a kultúrára fogékony, önálló, egyéniséggel bíró szubjektív egyén, hanem a „GICCSEMBER”. „A giccsember EGYÉNISÉGÉBEN szinte KÓDOLVA VAN A RAJONGÁS a giccs, a bulvár, A SEMMITMONDÁS IRÁNT. Megragad a szemlélet fokán, csak a látszattöredékek felfogására képes, a hangzatos demagóg szavakra és gondolatokra fogékony, jellemzõ rá a gondolati mélység hiánya, intellektuális lustaság, a készen kapott »érzelmek« , »értékek« kritikátlan átvétele.” (Hermann István) (Ebben és ebben a helyzetben így és így illik érezni).

A mûvészet autentikus, a giccs a tömeges fogyasztói igények kielégítésére szakosodott iparág, amely nincs meg tömegek nélkül. Amíg a mûvész önmagának is alkot, addig a giccs készítõje a giccsemberek igényeit és elvárásait elégíti ki, teljesíti be, nélkülük nem létezik.

Giccstárgyak esetében többnyire olcsó anyagokból, tömeggyártásban készülõ esztétikai, mûvészi igényt kielégíteni célzó termékek, általában egyszerû érzelmi, gondolati sablonokat közvetítenek, a konzumkultúra részei, a közhelyesség, sztereotípiák halmozása, túlzás, szinesztézia (hatás többféle érzékre), az elvárásoknak való megfelelés eszközeivel.
De: használati tárgyak, bár nagy tömegben, a divatigényeknek megfelelõen tömeggyártásban készülnek, pl. lakberendezési tárgyak, bár mûvészeti igényt is kielégítenek (iparmûvészet), giccs pl. akkor, ha a funkcióján tulmutató „jópofa”, de hosszú távon unalmas közhely, (süninek álcázott wc-pucoló) vagy környezetidegen (pl. mûvi álrokokó a panellakásban).
egyszerû érzelmi, gondolati sablonok, klisék, sémák túlzott használata. Ezek eszközök érzelmi kiszolgáltatottságunk kihasználására; céljuk a konzumigények kielégítése. pl. emléktárgy-ipar, zeneipar, vásárold meg, vidd haza, a cél az üzleti siker a gyártónak, forgalmazónak. Hamisítványok, másolatok többnyire gyatra minõségben.
De: A szentimentalizmus nagy korszakának (1700-as évek vége, 1800-as évek eleje) megvolt a maga jelentõsége, pl. az érzelmek felszabadítása, felvezetés az egyéni szabadság, az individualizmus eszméihez, ami a romantika, késõbb a realizmus, naturalizmus kialakulását segítette. Ha társadalmi szerepét már betöltötte, csak a külsõségek maradnak: megható történetek, felszínes hatásvadász elemekkel, érzések és érzelmek leegyszerûsítéseivel. Legyenek ezek a történetek bármilyen jól megírva (pl. Ifj. Alexandre Dumas: Kaméliás hölgy, Herczeg Ferenc színmûveinek többsége, sõt Molnár Ferenc egyes darabjai bõségesen merítenek a giccselemekbõl) a giccs hatásmechanizmusán alapulnak. (Néha olyan jó elsírni magunkat, nosztalgiázni.)
Egyszerû, könnyen emészthetõ, felszínes gondolatok idealizált ábrázolása, az eredetiség és különösség hiánya a tartalomban (Szobrok, festészet,irodalom, költészet, film: Az életszerûségnek ellentmondó idealizált ábrázolások)
A hatalom saját ideológiájának céljaira használhatja fel, pl. korai szocreál alkotások, megalomániás építkezések, mítoszteremtés
Közhelyesség, sztereotípiák halmozása, túlzás, szinesztézia (hatás többféle érzékre), az elvárásoknak való megfelelés (pl. a precíz németek, a kimért angolok, léha franciák, gulyás-csikós magyar, szegény gépírónõ-gazdag bankár szerelme)
Valós problémák „jótékony” leplezése, felülírása hazug idillekkel, társadalmi problémák életszerûtlen megoldásai. A gonosz meghasonul önmagával, énekléssel-tánccal a problémák megoldhatók, a szerelem mindent legyõz, a plátói szerelem, idillikus helyzetekben felülemelkedik a testiségen. (pl. film: A muzsika hangja)
A giccs lehet jópofáskodó, a poén olcsó, a mondanivaló közhely.
(pl. elsõ millióm zsákocska, poénos pólók, kiragasztott jelmondatok, tízparancsolatok, a borivás szabályai)

Leértékelt eszmények kiárusítása, értékdevalváció, értékkiárusítás, szuvenírbiznisz, másolatok, emléktárgyak
Átváltozások a mélyebb tartalomból a felszínesség felé:
Érzelem → érzelgõsség
Értelem → közhely
Érzékenység → kényeskedés
Szenvedés → szenvelgés
Eredetiség, szellem → poénkodás, szellemes paradoxonok erõszakolt gyártása, ripacskodás
Különösség → egzotikum, figyelemfelhívó külsõ
Emlékezés → nosztalgia
Álság, „szebbet hazudni!” pótlék, megjátszás, amennyiben a giccstermék nem, mint szellemi kaland, hanem, mint elvárásaink megtestesítõje, igazolása, vágyainkat jeleníti meg a valóság helyett.

Nem merõ, csak javarészt.

Annyira berögzült az álláspontod, hogy "mondhat" bárki bármit, akkor is elsiklasz amelett, hogy ma más élet van, nem 1959 (wiki szerint) vagy '89 vagy amikor a regény született. Manapság minenhol gyilkosságba, öngyilkosságba és hasonló emberi idiotizmusba "botlik" az ember. Ezért érzed erõltetettnek, túlzásnak.
Legközelebb próbálj meg elrugaszkodni a mától és próbáld ki milyen, ha kicsit empatikusabban állsz hozzá dolgokhoz. ;)

egyébként nem hülyeség, hogy célszerû elõször a könyvet elolvasni

Tiszteletben tartom a véleményedet, de az enyém ettõl eltér. De gustibus non est disputandum.

Én is a T. Moderátorban bíztam. Lám bejött.

teljesen egyetértek veled.
és ebben a filmben annyi minden van a tragédián kívül. élet egy iskola falain belül, szülõk nélkül. a diákjai szemét felnyitni akaró tanár kálváriája. véleménykülönbségek tanár-tanár és diák-diák között. a drákói nevelés csõdje. a fiatalok alapvetõen lázadó szelleme. és mindenek elõtt 'Carpe diem'!! errõl szól igazán a film, ezért szeretik a filmet a 'rajongók' akik ugyanolyan árnyaltan képesek véleményt formálni, mint az 'anti-rajongók'.

Azt, hogy milyen választása maradt, arra értettem, hogy egy kamasz fiú kilátástalannak látja a jövõjét. Van egy nagy vágya, hogy mit kezdjen az életével, de egyszer csak szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy mindezt nem valósíthatja meg, mert hiába próbál bizonyítani, az apja nem érti meg. Abban az idõben, egy kamaszfiú fejével kellene gondolkodnunk, hogy ezt megértsük.
Bár hozzáteszem, manapság még az is elõfordul, hogy tinik lesznek öngyilkosok egy rossz bizonyítvány miatt, mivel nem tudtak megfelelni a szülõk elvárásának. Ez szerintem hasonló eset. Ilyen esetre csak nem mondod, hogy hatásvadászat?
Persze, hogy lenne más lehetõsége, ezt mi tudjuk, de õ ettõl még érezheti az ellenkezõjét. Hogy nem ez lenne a megoldás, ezzel teljesen egyetértek, de simán megtörténhet, sõt megtörténik hasonló eset.