Ez egy kifejezetten jó film, erõs mondanivalóval, sok fordulattal és remek szereplõkkel. Szerintem nagyon jól adták át a nyomasztó hangulatot. Konkrétan a végével nekem nem volt különösebb problémám, úgy általánosságban sajnálom, hogy az adott fordulat után összecsapták az egészet.
Úgy gondolták, hogy az addigra már sokadik fordulattól elszédült és a nagy drámákba süppedõ nézõnek már nem fog feltûnni a cselekmények logikátlansága és kidolgozatlansága. Ez elsõ nézésre némileg igaz is, de másodjára már ezek nem hatnak annyira erõsen (fõképp, mert a fordulatok és a végkifejlet már ismertek) és nagyon feltûnnek a sztori hiányosságai.

SPOILER!
Addig tök jó, hogy a számára ismeretlen rossz közegbe kerülõ Amy-t átverik, õ pedig jól improvizál és kihasználja Desi-t. Viszont innentõl kezdve nagyon hanyagul kezelik a sztorit.

Eleve nekem erõsen eltúlzott Desi viselkedése, ugyanis gimis szerelem ide, gimis szerelem oda, ennyire hülye nehezen lehet vki. Konkrétan a tévés jelenetnél már neki is hót világos minden, de azért megy tovább a naiv idióta szerep. Nem az a gond, hogy õ egy kihasznált balek, de ennek tálalását sokkal finomabban is megoldhatták volna.

Aztán a legnagyobb gond, hogy Amy simán elhiteti egy kórházban rögtönzött "kihallgatás" keretében a nyomozókkal a sántító sztoriját és hisznek neki, lezárják az ügyet. Na már most ez eleve nonszensz, hiszen a kihallgatásnak megvannak a maga szabályai, ez nem úgy mûködik, hogy bemegy egy tucat random FBI-os, pár nyomozó egy kórterembe, ahol épp orvosok is vannak, aztán beszélgetnek egyet.
Ráadásul itt Amy egyértelmûen terel, nem válaszol normálisan az amúgy teljesen jogos kérdésekre. De még a nyomozónõt cseszik le, a bent lévõ tucatnyi emberbõl nincs egyetlen másik se, aki átlátna ezen a tök egyértelmû szitán. Elfogadom ami ott történt, de azt már nem, hogy eztán semmi újabb kérdezõsködés, hanem ügylezárás.
Fõképp úgy, hogy a film elsõ 2 órája azzal telik, hogy a rendõrök elég részletesen nyomoznak és utánajárnak mindennek. Két gyilkosság kerül szóba a filmben, az egyik Amy-é, a másik Desi-é. Az elsõnél mindennek utánanéznek, a másodiknál meg elsõ blikkre bevesznek mindent és mehet mindenki haza. Azért ez így nagyon erõs kontraszt és magyarázhatatlan.
Azon meg kiégtem, amikor maga Amy hivatkozik a kamerákra. Mert azon talán nem látszik, amikor Desi-vel megérkeznek a házba? Vagy hogy hogyan élt ott napokig? Pláne hogy látszana az, hogy ütötték-verték, miközben nem történt meg? Nem lenne feltûnõ, hogy nem is az elrablásakor, hanem csak sokkal késõbb tûntek fel a házban? Egyáltalán, Desi nem dolgozott épp az "emberrablás" napján? Vagy bármi egyéb alibije nem volt?

Az a vicc az egészben, hogy elég könnyedén el lehetett volna kerülni ezeket a hibákat. Amy volt annyira dörzsölt, hogy a végén is mindenre figyeljen, mármint a karakterében ez benne lett volna, csak a készítõk elfeledkeztek arról, hogy ezt meg is kéne mutatni. Mondjuk simán törölhette volna a korábbi kamerafelvételeket, vagy az összeset, hiszen azokon szinte csak rá nézve terhelõ bizonyítékok szerepeltek. Most a kis boros színjátékát hagyjuk, mert önmagában az nagyon kevés. Nyilván nem kellett volna szóba hoznia a kamerákat.
Kaphattunk volna jeleneteket, ahol utánanéz annak, hogy Desi mit csinálhatott az eltûnése napján, nem volt-e alibije stb.. Láthattuk volna, hogy a saját "megerõszakolását" és bántalmazását rendszeresen imitálja, hiszen aligha lehet átverni az orvosokat azzal, hogy minden nap megerõszakolták, annak nyilván más nyomai lennének, mint egy egyszeri esetnek. Maga a "kikötözött kézzel elvágom a torkát" ötlet is lehetett volna okosabb.

Ez már csak az én fantáziám és egyedi ízlésem szüleménye, de szerintem egy más típusú Desi-vel sokkal jobban mûködött volna a film. Õt is egy betegebb és számítóbb figurának kellett volna beállítani, aki kiélvezi azt, hogy élete nõje a karmai közé kerül és azon kívül, hogy megkaphatja, de bosszút is állhat.
Anno elvileg õ is bántotta Amy-t, na ez lehetett volna legalább részben igaz. Ez (a szülõi nevelésen túl) kívül indokolta volna a lány hozzáállását a késõbbi párkapcsolataihoz, ill. Desi-nél is jelezte volna, hogy nem ártatlan bárány. Anno a csaj felköpte, most pedig hozzá szaladt segítségért. Mivel a világ halottnak hitte, hisz megrendezte a halálát, így Desi tudta, hogy a markában van, rá van utalva.
Ténylegesen bezárhatta volna a házba, ténylegesen bánhatott volna vele kutyaként, úgy mint a saját tulajdonával. Tényleg tolhattak volna mindennapos kemény szexpartikat, a rabszolgájává tehette volna. Amy meg alájátszhatott volna, provokálhatta volna, szökést imitált volna, így még mostohábban bántak volna vele, tényleg megütötték és megkötözték volna stb.. Így nem kellett volna akkorákat kamuznia és sokkal hitelesebb lett volna az egész sztori.
Az a vicc, hogy ennek a csírái amúgy meg is voltak, hiszen Desi bekamerázta a házat és követte a lány minden mozdulatát, Még mondta is neki, hogy ha kimenne vagy bármit is csinálna, azt látni fogja. Visszaalakíttatta a külsejét, amivel a maga örömén kívül azt is biztosította, hogy a nõnek le legyen álcája a külvilágban. A tévés jelenetnél látványosan ideges lett. Meg amúgy is beteges volt a ragaszkodása. Ezeket a motívumokat kellett volna továbbgondolni kicsit.
Azt meg pláne nem értem, hogy mi értelme volt így meggyilkolni a faszit. Átvágni a nyakát, de miért? Most arról nem is beszélve, hogy ezt kikötözve nehéz kivitelezni. Sokkal hihetõbb és könnyebb lett volna mondjuk megmérgezni, ez amúgy is jobban illett volna az alamuszi karakteréhez. Meg a nõknél amúgy is az egyik legkedveltebb módszer.