Ne kínozzátok magatokat ezzel a sz.rral!

Emily Watson valami hatalmasat alakított! Csodálatos szinésznő! Simán járt volna az Oscar díj ezért az alakításért, Nagyon hatásos film. 10/10

Köszönjük, hogy kibaszott felsőbbrendűségedben megmondod nekünk, kinek lehet, és nem lehet "megváltástudata", egy kis Biblia-olvasás talán segítene.(Újszövetség)

Egyház, vallásgyalázás? Miről beszélsz?

Ez a film az egyik legjobb, amit valaha láttam. Nem annyira Jan perverz örülete miatt, hanem Emily Watson zseniális alakítása miatt. Sohasem hittem, hogy az ember képes Istennel társalogni, de Emily Watson után elhiszem. Nem az a szinésznö, aki üresjáratban van - és ma már mélyen meg vagyok gyözödve, hogy ez a párbeszéd lehetséges, söt olykor elkerülhetetlen. Abban hinni, aki szükségképpen mögöttem áll, nem lehet hétköznapi körülmények között... ehhez az kell, hogy a saját esetlegességemet egy katasztrófa árnyékában lássam, meg kell kettözödnöm ahhoz, hogy egy lehessek. Talán azért kellett látnom a filmet, hogy ezt az igazságot belássam.

Hasonló a témája egy Dogme95 filmnek a Hogy szeretsz? - nek. Itt Bess nem kicsit „zümi”, ezért elfogadhatjuk a viselkedését, ott viszont Cecilie túlontúl érzelmesen talán még Bessnél is bolondabban cselekszik. Triernek szerintem nem ez a legjobb filmje, de le sem tagadhatná, annyi jellegzetesen Trieri vonással rendelkezik: fejezetekre osztott, naturalista, enyhén egyházellenes, kísérleti, dokumentarista és felkavaró témájú. Eredetileg hatosra akartam értékelni, de Emily Watson egészen rendkívüli ebben a filmben és a zene – mint Triernél általában – most is remek.

Na erre még Ingmar Bergmann is rácsodálkozna. Ő is sok perverz, nyomasztó művészfilmet csinált, de ennyi perverzitásra, egyház, vallás gyalázásra neki sem volt fantáziája. Az, hogy Emily Watson eszelősen nagyot játszik az egy dolog , de egyben önfényező is volt. A szinkronhangja (Györgyi Anna) egyébként jó volt. A skandinávok évtizedek óta szinte csak ilyen típusú, stílusú, témájú filmeket csinálnak. Túl sok a sötétség és kevés a napsütés ezekben az országokban és ez láthatóan kihat a művésztükre.

Különös és különleges film egy végletekig érzékeny, gyermeklelkű lány és egy számomra kiismerhetetlen férfi kapcsolatáról.
Ez a kapcsolat sodorja Bess-t helyzetekbe, döntésekbe, önmaga legyőzésébe és megsemmisítésébe. Hogy az áldozatnak lett-e értelme, ez csak a film végén derül ki.
Hogy Ian életében a változást az áldozatok sora hozza-e el, ezt nekünk kell eldöntenünk.
Hogy Ian célja egyfajta perverzitás megélése vagy Bess továbbindítása egy másik férfi felé, számomra nyitott kérdés maradt.
Hogy Bess végzetét a fizikai megpróbáltatások vagy a csalódás hozza-e el, ezt is nekünk kell eldöntenünk.
Nagyon izgalmas Bess társadalmi háttere, a kis közösség, ahol a "törvényt szeretik", ahol a nők nem szólalhatnak fel a templomban, nem mehetnek temetésre. Ahol a gyerekek kővel dobálnak embert, és a pap felsegítés helyett félrenéz. Ahol a holtat az egyházi temetésen a pokolba küldik...
Megrázó, nehezen elengedhető film Lars von Trier drámája,
a Hullámtörés.
.
8.5. a port.hu-n: https://port.hu/adatlap/film/tv/hullamtores-breaking-the-waves/movie-1113
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=SHqZh-9AiCs
teljes film: https://videa.hu/videok/film-animacio/lars-von-trier-hullamtores-1996-BgICvJdyjuD9xbFN

Mi a pediget nyomul itten , aki nem vágja ? :€

Értek én mindent. Azt is, hogy jószándékúan próbálsz rávezetni arra az esszenciára, amivel ez az istenmajma rendező még az értelmes kultúrnépek értékítéletét is sikeresen megdolgozta.
De attól, hogy valamit ért az ember, még nem adott, hogy éljenezze is azt.
Végtelenül cinikus ez a megváltás -sztori.
Ki van hagyva ugyanis a lényeg:
egy gyengeelméjűnek és vagy agymosottnak nincs megváltástudata.
ő csak áldozat.
áldozat a karakter filmvásznon;
de bizony áldozat maga a színésznő, hogy ilyen szabadon szárnyalt, nagyon koppant aztán s nekiment a falnak Arany után szabadon,
no meg a közönség, amely hajlandó volt magát megmérgeztetni.
A megváltás -történetek felemelnek és megtisztítanak.
A katarzis mibenléte és minősége a lényeg.
és itt még katarzis sincs.

Nagyjából akkora itt a különbség ezen helyzet meg egy valódi megváltás -történet között, mint egy liliomkert és egy mindenjóban fortyogó, meg.. de csak lepetésekkel tröttyöző pöcegödör között. vagy barátok közt.

Érdemes beleolvasni, 2006-2009 között a többség itt jobban értette...Megváltástörténet, témája az egyik legnagyobb, legkomolyabb fogalom az életben, pont ezért nagyon próbára teszi a nézőt, de ez hozzátartozik, nekünk is meg kell szenvednünk vele.

mocsok. egy kártékony, beteg ürge rendezésében.

Nagyon nagy filmje ez Lars von Triernek, /az egy dolog hogy teljesen félremagyarázzák néhányan, és semmit sem értenek belőle./ Egy darabig nekem sem volt világos hogy pontosan mit akar, aztán akkorát üt, amilyet kevés ilyen alkotás tud,- persze nagyon kemény, megrázó, de mégis nagyon felemelő. Számomra benne van a legnagyobb hatású filmek között, amiket láttam.

Hát nem tudom....sokallom a 8.6-ot. Sok hozzászólást elolvastam, és úgy látom, eléggé megoszlanak a vélemények. Azt is gondolom, hogy Chuchk Norris és eme film között -ami a két véglet- azért létezik egy szépséges középút is, ami a normális filmek világát jelenti. És előre is elnézést, de a kommentem nem lesz barátságos színezetű.

SPOILER------------------------------
-ezt gyorsan kiteszem, mert tartalomról nem beszélni szinte lehetetlen ez esetben.

Én ezt a filmet egyszer megnéztem már pár éve, és nem maradt meg bennem a történet -azért ez is jelent valamit. Inkább érzetek maradtak meg, emlékfoszlányok, és két szó-gusztustalan és nyomasztó.
Aztán, amikor most újra megnéztem, tudtam már, hogy miért emlékszem így. Adott ez a gusztustalan, behemót, skandináv ürge, ahogyan lógatja a lógóját a néző arcába, és egyáltalán, egy taszító, primitív személyiség. Semmi olyan tulajdonsággal nem rendelkezik, amiért érdemes ekkora áldozatot hozni.
Bemutatja azt a közönséges férfitípust, akinek a lógója jelenti az életet, és amennyiben már nem lóg, akkor már nem is érdemes élni-szánalmas, mintha más érték nem is létezne. Végülis mégsem a fejét vagy a tüdejét vesztette el.

És a másik oldalon adott egy szerencsétlen, lelkileg, agyilag agyonmanipulált, infantilizmusban szenvedő, és a végtelenségig idegesítő mimikájú leányzó, aki tudatlanságában elalél az első férfitól, akihez közel kerül, és misztifikálja, piedesztálra emeli azt, ami egyáltalán nem oda való. Aztán rá is farag természetesen, mert felfedezi azt, amit eddig elfojtott, és nem tudja normálisan megélni. Az orvos meg mit gondolkodik a diagnózison? Jóság? Hülyeség-"az infantilizmus fejlődésbeli elmaradottság: a gyermekkort jellemző egyes testi v. szellemi tulajdonságok visszamaradása a felnőtt korra."
Szinte elkerülhetetlen, hogy egy ilyen beállítottságú teremtést ne használjanak ki a férfiak, mert ezzel az egész attitűddel elsőfokú céltábla.
A harangoknál a végén pedig nagyobb giccset már régen láttam. Szóval nem. Ne misztifikáljuk ezt a filmet, mert sajnos gyengécske. Szokatlannak , és szokatlanul naturalistának mondanám inkább, valóban hiányzik belőle a szokásos filmes cukormáz, de nem is kellemes nézni. Drámának dráma, de nem igazán életszerű dráma. Az egyház hülyeségét és képmutatását valóban bemutatja, ez a fajta vallásosság többet árt, mint használ. Azért vakon ne higyjünk már el mindent, amit fekete szoknyás férfiak mondanak. Kell, hogy legyen egy egészséges életösztön, ami megvéd minket az elhülyüléstől. Az ember biológiai lény, nem fojthatja el a testi lételemeit, mert akkor egy idő után megállíthatatlanul borul a bili. A természet törvényei ugyanis sokkal nagyobbak, mint az egyháziak.

Érdekes koncepció, hogy itt az egyik kommentelő szerint egy női Krisztust látunk. Nem tudom. Tényleg? Annyiból azért más, hogy Krisztus nem volt naív és butácska, nem volt ideggyenge, és nem csinált égbekiáltó hülyeségeket. Nem volt hisztérikus. Nem volt nevetséges. A legundorítóbb dolog, hogy az Ő tanítása mögé bújva, és az Ő nevében különböző emberek és csoportok kábítják az ártatlan embereket.

Azonkívül Jézus Krisztus magára vette az emberiség bűneit, és ártatlanul meghalt, mert ez volt a küldetése. Nagy felelősség bárkit is hozzá hasonlítgatni.

Kicsit más, és kicsit nagyobb dolog, mint hülyén és felelőtlenül meghalni egy perverz -bocsánat a szóért-pöcs-miatt.

SPOILER vége -----------------------------

Egyetértek :) Üres érzés lehet a puszta felszínt látni csak... Ugyanakkor az is lehet, hogy nem általános érzéketlenségrõl van szó, hanem talán van valamilyen momentum a filmben, amire érzékeny az illetõ, és emiatt elkezd hárítani.
No de ez nem a film hibája.

Valóban, vannak olyanok (RDoo, Éluah, Segítõ Béka), akiknek elfecsérelt idõ volt megnézniük ezt a mûalkotást, nekik feltétlenül ajánlanám mondjuk a cizellált lelkû Chuck Norris kifinomult mimikával eljátszott, finom ívû, intellektuális kamaradrámáit, bizonyára nem fognak csalódni.

Azokat, akik magasra értékelték a filmet, illetve a közeljövõben szándékoznak megnézni, emlékeztetném, hogy itt egy nõi Krisztust látunk legalább fél tucat analógiával, amelyet nem részleteznék: Júdás árulása, megkövezés, a fõpapok ítélete, a tanítványok elfordulása, kereszthalál és megdicsõülés.

És hogy eredményezhet-e gyógyulást a lelki és érzelmi kapcsolat, akár a nyugatinak mondott orvoslással szemben, az ma már nem kérdés, és legkevésbé csoda. Természetesen nem mindenki számára, mint hogy nem mindenki képes irányítani a belsõ fiziológiai folyamatait.

********spoiler*******

egy végtelenül nyomasztó és unalmas film, amiben a megnyomorodott férj ráveszi a feleségét, hogy mással k*féljen, és mesélje el neki. az elmebajos nõ hiszi, hogy a férje azért marad életben mert õ ezt megteszi.
elõtte nyálas esküvõ, semmitmondó párbeszédek, szüzesség elvétel a mosdóban, telefonszex, gusztustalan mûtétek. mindez 2 és fél órásra nyújtva...

*******spoiler******

Nekem is nagyon tetszett. A környezet hozzáállása hátborzongató. Az egyházat ennél rosszabb színben már nehezebb lett volna feltüntetni, hozzáteszem nem minden alap nélkül.

Én a befejezõ képsorról beszéltem.


SPOILER

Tehát a harangról az égben. Ekkora baromságot...

SPOILER VÉGE

Üdv! Spoileres lesz...Tegnap este néztem meg a filmet, azóta is a fejemben jár... Ez pár napig így lesz, az biztos. Az is biztos, hogy megnézem majd még néhányszor. A történet megható, letaglózó, idõnként könny szökött a szemembe. A film zenéje csodás, és az is jó, hogy Trier hagy idõt arra, hogy hallgassuk, miközben a festményszépségû képsorokat nézzük, a "fejezetek" elején. Emily Watson nagyon meggyõzõ volt számomra, és csodáltam, hogy egy filmen belül hogy tud ennyire szép, és csúnya is lenni, ahogy a pillanat kívánja éppen. Nekem a vége is tetszett, a mennybéli harangzúgás azt bizonyította szerintem, hogy Bess elérte, hogy bekövetkezzen a csoda, melyre annyira vágyott, nem volt hiábavaló az áldozathozatala, megnyugodhat, a szó jó értelmében véve.