Hát, nem tudok mindent begépelni, mert 19 oldalon át írnak a témáról, csak a legérdekesebbeket írom ide:

- Napjaink mérnökei szerint a modern geológia az a tudomány, mely nélkül elképzelhetetlen, hogy megfelelõ alapot készítsenek egy ilyen hatalmas építménynek. Ennek hiányában a legjobb esetben is egyszerûen a föld alá süllyedne. A modern építészetben a mérnökök 15 cm-ben határozzák meg a még elfogadható süllyedés mértékét 100 év távlatában. A több mint 6 millió tonna súlyú Nagy Piramis 5000 év alatt viszont alig több mint 1 cm-t süllyedt.

- Mai viszonylatban hatalmas teljesítmény lenne, ha az építõknek sikerülne egy 230 m-es fal minden oldalát legfeljebb 15 cm-es eltéréssel egyenesben tartani. A Nagy Piramis falai viszont alig több mint fél centivel térnek el a tökéletes egyenestõl.

- A sumér ékírásos táblák egyik fejezetében az egyiptomi piramisokról van szó, ezek a tudomány által ismert legõsibb feljegyzések, feltehetõleg több mint 10 000 évesek, tehát 6 000 évvel idõsebbek, mint az egyiptomiak, akik állítólag a piramisokat építették. Ha a sumér szövegek pontosak, azok már az elsõ fáraó születése elõtt ott álltak.

- A nagy Piramis az emberiség történetének legnagyobb vállalkozása volt. Mégsem találunk egyetlen képet vagy rajzot, egyetlen mûtárgyat, leletet vagy szöveget sem, ami az építkezésrõl szólna. Az egyiptomiak csaknem 3 000 éves írásokat és képes történelem ábrázolásokat hagytak hátra, melyekben gyakorlatilag kultúrájuk minden aspektusát megmutatták. A gyermekek születését, vetést, aratást, az építkezéseket, szövést. De a gízai piramisokra sehol nem történik utalás. Vajon miért nem tesznek említést az egyiptomi írásos emlékek errõl a hatalmas „beruházásról”? Talán azért, mert a piramisok már évezredekkel a fáraók uralkodása elõtt ott álltak a Nílus völgyében. Az uralkodók pedig csak átalakították, felújították, mint a Szfinx-et, felismerték konzerváló hatását, ezért temettették magukat oda.

- A repülõgépek mûszerei nem mûködnek a Nagy Piramis felett.

- Elkészítették a piramisok arányosan kicsinyített mását (az aranymetszés szerint), a modellekbe elhelyezett tárgyak olyan fizikai jelenségeket mutatnak, melyek teljességgel ellentmondanak a természettudományok elfogadott tételeinek. Pl.: a borotvaélezõ hatás, vagy hogy a víz még – 40 fokon sem fagy meg odabent. A kísérleti piramis fölött pedig 2 méter magas és 500 méter széles ionizált légoszlopot mértek és rögzítettek.

- A piramisok építésével kapcsolatban a hagyományos elképzelést Hérodotosz fogalmazta meg, aki Kr. elõtt az V. században Egyiptomba látogatván – legalább 2000 évvel a nagy Piramis megépítését követõen! – számolt be az építésrõl. Elképzeléseit, miszerint 100 000 ember, munkás vagy rabszolga 20 éven át végzett a gigantikus feladattal, azonban már az ókorban kétségbe vonták, mivel becslések szerint az Óbirodalom lakossága 1,5-2 millió volt. Ez azt jelentené, hogy a felnõtt lakosság egyötöde az építkezésen kellett hogy dolgozzon. A IV. dinasztia idején Egyiptom nem volt sem félelmetes katonai hatalom, sem agresszív nemzet, rabszolgákban nem bõvelkedett. Elgondolkodtató, hogyan nélkülözhettek hát annyi munkás kezet, amikor a földmûvelés tartotta el az országot. Nem beszélve arról, hogy 20 év alatt felépíteni a Nagy Piramist azt jelenti, hogy 2,3 millió kõtömbbel számolva minden 5. percben helyére kellett kerüljön egy kõtömb, a nap 24 óráján keresztül. Ez olyan technológiát kíván, amellyel talán napjainkban sem rendelkezünk.

- Kephrén és Kheopsz, akiknek a piramisok építtetését tulajdonítják, gyûlölt uralkodók voltak. Elképzelhetetlen, hogy emberek százezrei hajlandóak lettek volna 20 éven át életüket alárendelni ilyen uralkodók szolgálatában. 100 000 emberre legalább ennyien kellett, hogy vigyázzanak, lázadástól tartva, és akkor felmerül megint a kérdés, kik tartották el Egyiptomot, míg a piramisok épültek? Az egyes ember képes alávetni önmagát oly célok megvalósítása érdekében, amelyek jóval túlmutatnak önmagán, önmaga érdekein. Az azonban szinte elképzelhetetlen, hogy százezrek évtizedekig dolgoztak egyetlen ember, gyûlölt uralkodóik megistenülésének kedvéért.

- Az építésük módjáról két teória van, az is Hérodotosztól származik. Az egyik szerint emelõket használtak. De a kor még nem ismerte a kereket, az igavonó állatot és a fémek közül is csupán a rezet. A másik szerint rámpákat alkalmaztak oly módon, hogy ezt kívülrõl építették, amely egyre meredekebben emelkedett, ahogy a piramis az ég felé nõtt. Ezt az elméletet ma szinte megdönthetetlen tényként fogadja el a tudomány. Ám a rámpa építése nagyobb erõfeszítést igényelt volna, mint felépíteni a Nagy Piramist. Egy olyan lejtõ, ami felér a Nagy Piramis tetejéig, kb 10% lejtést figyelembe véve, 1450 méter hosszú lett volna. Ebben az esetben 8 millió köbméter építési törmelék elszállításáról kellett gondoskodniuk, ami jóval meghaladja a Piramis tömegét. Egy másik elmélet a farönkökön való vonszolás, ami azét valószínûtlen, mert az ókori Egyiptomban az egyetlen fafajta a datolyapálma volt, melyet lévén, jelentõs élelmiszerforrás, nem valószínû, hogy kivágtak volna. Gerendák importálása pedig nagyobb hajózási kapacitást igényelt volna, mint ami az egyiptomiaknak egész történelmük során volt, figyelembe véve a szükséges 25 millió rönköt.

Hát, most ennyit bírtam, sajnos kénytelen voltam kiemelni mondatokat, hogy rövidre tudjam fogni, pedig sokkal érthetõbb, logikusabb, ha mind a 20 oldalt elolvassuk, szépen le van minden vezetve, de hát azt nem vállalom, hogy ide beírom mindet. J

Hogy valójában kik építették, mikor, mi célból és hogyan, azt majd másik alkalommal. J Akit érdekel a téma, ajánlom a Hórusz szeme c. sorozatot, ami a Spektrumon ment már két alkalommal. Azért volt fantasztikus számomra, azon túl, hogy magyarázatot adott erre az egész rejtélyre, mert úgy tálalta a dolgot, mint tényeket. Nem hangzott el benne olyan, hogy „talán”, meg „valószínû”, hanem hogy ez így volt, és kész. És rácsodálkoztam, hogy tényleg, ezt így el tudom fogadni, ennek van értelme, mert logikus, minden „fantasztikuma” ellenére.

oké