Silány, gagyi, szemét film.

4/10



SPOILER!!!



Ez ilyen hallmarkos időutazós film volt. Semmi extra nem volt benne, Cuba-t is láttuk már sokkal jobb filmekben. Nem veszítettem volna semmit, ha nem nézem meg.

Szerintem is lehetett volna jobb, ez egy sci-fi. A jó sci-fi drága mûfaj, ez viszont videokamerával, TV filmnek volt leforgatva, gagyi effektekkel. Valószínû, az állandó éjszakai jeleneteket is nappal forgatták, csak ráeresztettek a képre egy szûrõt. Ennyit a látványról. A tartalom egy sörrel elmegy, de aki sokat akar rajta gondolkozni, megtalálja a hibákat.

2011. jan. 20. 01:26 | 8/40
"...majd biztos megveszik a vetítési jogát és leadják párszor 5 év múlva."

Pont most adta le a Film+, hajszálpontosan 5 évvel késõbb. :)

A spoilerhez: ja, ja. Errõl beszélek. Koitálják a tudományt.

Pedig lehetett VOLNA egy jobb film is ebbõl. Persze ehhez el kell tekinteni a fizika elsõ törvényétõl (ti. hogy a fizikát nem lehet megb....). De ha már Emmett dokinak elnéztük ezt a fajtalan hozzáállást, nézzük el, hogy sajnos évrõl évre újra feltalálja Hollywood az idõgépet.
Így aztán 2011-ben többek között Kuba Gooding b... meg a fizikát a színünk elõtt.
Nem volt jó.
Nyálas is volt, logikátlan is volt, céltalan szétesõ is volt, csak valamivel volt jobb, mint a reklámok, amik megszakították.

hát nem is tudom eldönteni, h tetszett-e vagy sem a film.
Az ötlet tetszett, tetszett az egyszerû sorozatgyilkosság, majd a film 3/4 részétõl kibontakozó fordulat is. Aki azt mondja ez kiszámítható volt annak rendesen meg fog nõni az orra.

De a színészi játék, könyörgöm /ugyanazok a gondolatok fordultak meg a fejemben mint az elõttem szólónak/. Én nem tudom mi történt Cuba-val de h semmi mimika semmi ami megkülönböztetné, a kétségbeesett arcot a mérgestõl, a vidámtól a Heuréka felfedeztem a spanyolviaszt arctól.

Ami még lehúzott a filmbõl az a mindig mindenhol sötét van.
Hát amíg néztem nekem semmi nem juttatta eszembe a Hetediket illetve a bárányok hallgatnak sem. Semmi hasonlóság azonkívül, h embereket öltek, de akkor viszont hasonlít a Gyilkos sorokra is. nekem inkább a Frequency jutott az eszembe.

Wolfeinstein22 a 8. hozzászólásban milyen pontosan megjósolta az 5 évet. :)

Spoiler

sokan elégedetlenkednek, h de ugyanúgy zanza lesz a gyerek hisz az anyja neveli fel. igen, anyja neveli fel ezért 30 év múlva újra visszajön és ismételten megöli az anyját, majd az ügyésznõt, de szerencsére a drága cuba már csak a családjának él, így nem ismerkedik meg az ügyésznõvel így nem is fog belekeveredni ebbe az egészbe így a zsaruknak nagy valószínûséggel lesz pár lezáratlan ügye.

Akár egész jó film is lehetett volna, de a fõszereplõ enyhén szólva nincs a helyzet magaslatán. Mintha nem tudná eldönteni, hogy egy vígjátékban ugrabugrál, vagy egy trillerben szerepel. Ez, amellett, hogy Cuba Gooding nem egy színészfenomén (enyhén szólva), a csapnivaló színész-vezetésnek köszönhetõ. A jeleneteket összevissza veszik fel, és a rendezõ dolga, hogy elmesélje, most éppen hol tartunk, mit is kellene hoznia a figurának, kb. Pl: éjszaka kibelezik a barátnõjét (ez még rögtön az elején van, nem spoiler)de reggel már vidáman röhögcsél a gyerekével. Na ne hülyéskedjünk már!

***SPOILER***
Nemtom mit ugrálnak itt egyesek. A film a háromnegyedéig egy sima oknyomozós film, ahol a gyilkos bemártja a nyomozót, és mindenki azt hiszi, hogy csak kitalálta az egészet, és mindent õ tett. Már ez is kellõen fordulatos egy jó filmhez. De ez a fordulat, ami erre még rájön az idõutazással... Aki azt mondja, hogy tudta elõre, hazudik. Teljesen meglepõ és érdekes fordulatot vett a film. Volt benne pár logikai baki, de a rendezõ nem akarta ezeket feloldani, és ez nem is baj. Ez egy thriller-dráma, nem sci-fi.

*** Spoiler ***
Imádom az idõutazásos filmeket, de azt nem szeretem, amikor olyan forgatókönyvíró használja ezt az eszközt, aki vagy a nézõt nézi hülyének, vagy maga sem érti a mûfaj klasszikusainak megoldásait. Ez a film egyszerûen úgy kezeli a dolgot, hogy ne is törjük a fejünket az idõparadoxon feloldásán, mert nem az volt a cél, hogy mi itt gondolkodjunk. Mert igen, a paradoxon csúnyán megvan, de aki azt állítja, hogy idõutazásos film nem képzelhetõ el logikai bukfenc nélkül, az téved. Számos jó példát találni, és számos majdnem jót is, ahol gyanúm szerint a rendezõ rakott bele egy-egy logikai hibát az átgondolt sztoriba a látványosabb megoldás érdekében. Itt viszont elve nyoma sem volt a logikus történetre való törekvésnek. Idézem, amit egy másik idõutazós filmhez írtam, aztán elemzem a konkrét esetre:

"Ha eltekintünk attól, hogy maga az idõutazás egy paradoxon (és olyan elvi lehetõségek vannak benne, amik megint csak paradoxonhoz vezethetnek), és ehelyett csak a sztoriban rejlõ ellentmondásokról beszélünk, akkor a dolognak háromféle feloldását is meg lehet találni különbözõ klasszikus alkotások között:
a.) Amikor arra megy ki a dolog, hogy végül mégsem változtatnak meg semmit. Ld. pl. A végsõ visszaszámlálás-t, ahol végül nem avatkoznak be a 2. világháborúba.
b.) Amikor idõhurokra építenek. Ld. pl. a Terminátort, ahol John Connor visszaküldi az apját az idõben, hogy az összejöhessen az anyjával, mert tudta, hogy az apja a jövõbõl jött, így ha nem küldi vissza, õ sem születhetne meg, és nem tudná visszaküldeni az apját stb. Ez már kicsit paradoxon szagú, de legalább egy szellemes feloldást ad, hogy minden esemény következik valamibõl, csak annyi a furcsa, hogy önmagából is.
c.) Amikor alternatív jövõkben gondolkoznak (visszamegyek, változtatok, és onnantól nem annak a jövõnek az irányába megy az idõ, ahonnan jöttem). Ld. pl. a Vissza a jövõbe filmeket."

A Vissza a jövõbe is tartalmazott persze egy hibát, ahol kilépett a saját logikus rendszerébõl: az elhalványuló fényképet.

A jelen film kísérletet sem tesz a logikára. Az a. és b. megoldás eleve kiesik, akkor tehát lássuk, hogy is nézett volna ki a sztori a sokak által említett idõparadoxonok nélkül (a paradoxonra egyébként a gyilkos már ott is rájöhetett volna, hogy ha visszautazáskor a saját múltját megváltoztathatná, akkor már nem akarna visszautazni változtatni). Kicsit dramatizálva íme egy paradoxon nélküli szinopszis a filmhez:

Srác felnõ, feltalálja az idõgépet (persze nem a fõhõs sugallatára, hisz vele nem találkozott). Visszajön, kinyírni az anyját (ebben az esetben nem a saját életének jobbítására, hanem a gyerek énjének megsegítésére), majd a jövõbe távozik. Ezzel egy másik jövõt hoz létre, ami egy másik jövõbeli énjének nem tetszik. Ebben a jövõben most két felnõtt Keene van, az egyik az, aki az anyjával nõtt fel, akit visszautazva megölt, a másik, aki a nevelõszülõvel senyvedve nõtt fel (õ csecsemõ volt, amikor "valaki" megölte az anyját). Utóbbi énje megöli az anyja gyilkosát (a másik énjét), majd visszautazik, nevelõszülõt öl, amivel újabb alternatív jövõ jön létre, abban két is Keenevel. Ezek közül valaki ismét visszajön, és miatta öli meg magát a srác. De ennek eredménye csupán annyi, hogy elindul egy újabb jövõ, amiben a srác már nem nõ fel, de a másik jövõbõl visszautazott énje ettõl még nem tûnik el. Itt mondjuk dramaturgiai fordulat lehet, hogy a gyilkos magába száll, látván, hogy nem javíthat meg semmit, újra elutazik a jövõbe, ahol most már nem talál másik Keene-t, hisz a srác itt nem nõtt fel, és õ meg többé nem utazgat. Ebben az esetben - mivel a film jelenénél korábban történt a két idõelágazás - jelenbõl is három van. Ezek közül kettõben él a srác (az egyikben az anyjával, a másikban nevelõknél), de a fõhõs soha nem is találkozik vele. A film azonban a harmadikról szól, amelyben a srác meghalt, és a gyilkos eltûnt, viszont a csaj tanúsíthatja, hogy nem a fõhõsünk volt a tettes. Itt persze még jönne valami kötelezõ Hollywood-i csattanó, mondjuk hogy a gyilkos meg akarta könnyíteni a srác életét, és visszahozta neki a jövõ heti lottószámokat, de azok most már másé lesznek... The End
:-)

***SPOILER***
Az idõutazó több helyen nem akarta megváltoztatni a múltat, csak megbüntetni azokat akik ellene vétettek, példa erre az állatvédõ tanár esete.
***SPOILER VÉGE***
Tetszik az alkotásban, hogy thrillerként kezdõdik, majd más irányba megy el a cselekményvezetés, végre nem egy szokványos kategória film. Viszont az egész kidolgozása sajnos több helyen sántít, itt most kifejezetten a nyomozók hanyag munkájára gondolok.

nekem tetszett

Nekem bejött a film,igaz,hogy miután végignéztem,át kellett gondolni,hogy mi is történt és hogyan..de nekem tetszett :)

50 percig bírtam, logikátlan zagyvaság. Horrorisztikus képbevágásokkal igyekszik pótolni a dramaturgia teljes hiányát. Ha már zagyvaság, legalább ijesztgessen - de nem tud, mert ahhoz is kéne némi tehetség. Ezt a filmet egy beteg ember rendezte. (Bevallom, a Kockákat se tudtam végignézni.)

10 perce azon merengek -teljes értetlenségben-, hogy mit is sikerült valójában megnéznem ... O.o
és csak egy mondat lebeg elõttem, amit filmnézés elõtt olvastam a film leírásnál miszerint is: "A bárányok hallgatnak és a Hetedik stílusában feszes, félelmetes és fordulatos pszichothriller készült."
A Hetedikhez max annyi köze van, hogy itt is van színesbõrû meg ott is, feszes meg max annyiban, hogy Cuba G. Junior fiatalabb ezért feszesebb. Félelmem meg akkor volt miközben épp elaludni készültem és majdnem beleFordultam a pattogatott kukoricás tálba.
Vontatott, unalmas, lapos. Ejjejj pedig úgy bizakodtam, hogy kapunk vmi igazit.
Egyetlen másodperc szépsége volt ennek a filmnek, ***spoiler*** amikor Cuba meg akarja ölni a kis Jamest, de nem tudja, és sírva leül az ágyára. Itt amikor elfordítja a fejét, a beszûrõdõ fénynél az arca nem is, viszont a könnycseppei ahogy potyognak látszik a levegõben. ****** Ez viszont minden kétséget kizáróan brilliáns látvány volt. Nem is emlékszem még hasonlóra sem.
Hát gyereke maybe next time ... ez most nem nyert.

Szerintem is borzasztó rossz volt. Kezdve a képi világtól ami valahogy fura nyomasztó. A színek, a fényképezés valami szürreális álomszerû benyomást keltett bennem. Tényleg idegesítõen kiszámítható a film. A jó öreg Jr. fényévekkel jobb filmekben szerepelt, csalódás volt. Gyenge.

Szerintem is idõpocsékolás. Egy alapvetõen jó sci-fi történet lehetne belõle (az elején persze egy vérmes thrillernek indul). De sem ennek, sem annak nem jó. Még ha a logikai bukfenceket nem nézzük (vagyis ha a saját gondolkodásmódunk által jónak gondolt logikai menettõl eltérõ történetvezetést nem nézzük), akkor is elmondható, hogy ez egy fércmû. Mondjuk 200 Ft-os sci-fi könyvekben lehetne ilyet olvasni. A filmnek nulla hangulata van (ez a rendezõt "dicséri"), aminek még jól meg is ágyaz a pocsék filmzene.
Majd pár év múlva a TV2 levetíti, a promóban persze jól kihangsúlyozva az Oscar-díjas Cuba Gooding Jr-t, ezzel nézõk ezreit ejti majd pofára.
Végülis csak végigültem, de elvesztegettem 100 percet. 3/10.

Szerintem nem idõpocsékolás. Nagyon is érdekes témát feszeget, amivel kapcsolatban még a nagyokosoknak is számtalan elképzelése van. 10/8.

"ha lelöki meghal a gyerek, és így õ ott sem lehetne a tetõn, a gyerek mindenképp meghal, akkor a felnõtt sohasem létezett volna, és néger fõhõsünk feleslegesen szüttyögött volna nekünk 108 percet. ha meg nem hal meg, és mondjuk fõhõsünk hatott pszichoszomatikus erejével a gyerek jellemfejlõdése érdekében, akkor a felnõtt gyilkos önmaga sohasem létezett volna. Paradoxon az egész."

Igen, egészen pontosan idõparadoxonnak nevezik ezt, és már René Barjavel sci-fi író is foglalkozott vele. Hogy van-e feloldása, arról a mai napig vitatkoznak.

Én azokkal értek egyet,akik azt mondják :nem is olyan rossz ez a film,nekem érdekes és olykor olykor izgalmas is volt,egy szép 8-ast megért szerintem.