A sztori adott, jól össze lett rakva belőle a film. Nincs benne a hasonló filmekben szokásos pörgés és feszültség, szépen csordogál a történet. Örülök, hogy nem színezték ki ezzel-azzal, szerelmi szállal, felesleges kitalált öldöklésekkel. De így is elég ütős, tárgyilagos, szórakoztató és hiteles. Egy erős hetest megérdemel és ajánlott film.

ez komoly? nagy magasságban(mondjuk 15-20km?) 800al repülhetett de 830nél már szétesik? (ha jolértem) 800 alatt meg átesik?

Sok jó Spielberg film van,ezt valahogy mégis untam. Pedig a téma érdekes és valós hidegháborús esemény,de a tálalás nem elég feszes,túl dagályos.Annak ellenére,hogy Tom Hanks a szerepében hozza a tőle megszokott magas nívót,összeségében ez a film csalódás volt.
Közel sem rossz,de csak kicsit jobb a nagy átlagnál.

A drámainak szánt részek nagyon spilbergesek. Zongora és hegedű. A filmben semmi feszültséget nem éreztem. Ilyen lehet egy uncsi törióra. De a jelmezek, díszletek igényesek, korhűnek érződik. Az idős orosz kém magyar hangja Scherer Péter, ami annyira nem illik hozzá, hogy állandóan kizökkentett. A szinkron egyéb szempontból is gyenge. (azt a pár német mondatot felmondhatta volna a szinkronhang. Mert így több szereplőnél is váltakozik a beszédhang) A filmet elég volt egyszer látni. (6-7 pont között)

Nem tudom, kinek jutott eszébe - a rendezőnek v. a forg.k.írónak - ekkora blöff, hogy a pilótákat a legbonyolultabb bevetés előtt ismertetik meg a szuper titkos repülőgéppel, óvodás módszerrel. Azon se csodálkozzunk, hogy az ismertetett adatok is "légből kapottak" - hogy stílszerű legyek -, mintha 5 éve még említeni sem lett volna szabad.

Valójában az átképzés 4 évvel korábban megtörtént; és ami egyébként is ritka a modern repülés történetében, hogy egy ennyire sajátságos tulajdonságokkal rendelkező légi járműhöz nem készült oktató (kétkormányos) változat. Aki átesett a képzésen, az gyakorlatilag berepülte a típust.

Hogy miért is kellett különleges képesség hozzá, arra legyen példa a következő. (Csak az olvassa el, akit a fizika nem rémiszt el.)

OFF

Minél jobban eltávolodunk a földfelszíntől (tengerszinttől), annál ritkább a levegő, azaz a benne lévő gázmolekulák annál nagyobb távolságra vannak egymástól. Ahhoz, hogy egy repülő szerkezet fenn maradjon, ugyanannyi levegő részecskének kell részt vennie a felhajtóerő létrehozásában nagyobb magasságon, mint földközelben, azaz valójában nagyobb sebességgel kell hogy repüljön (a földfelszínhez képest). Így kétféle sebességről beszélhetünk: aerodinamikai (ez hozza létre a szükséges felhajtóerőt, ami a levegőben maradáshoz és a manőverezéshez szükséges), illetve navigációs (vagy tényleges) sebességről, ami többnyire arányos a megtett távolsággal.
Az aerodinamikai sebességnek van néhány korlátozó értéke; a legfontosabb a minimális vagy átesési sebesség, amely értéknél a felhajtóerő kevesebb, mint a súlyerő, és a repülőgép intenzíven és korlátozott manőverezhetőséggel süllyed.
A másik a szilárdsági megfontolásból számított maximális sebesség, ennél a repülőgép és tartozékai még nem szenvednek sérülést vagy deformációt.

Van egy harmadik (és a nagyobb sebességű gépek esetében ugyanilyen fontos korlátozás), ez a Mach szám, azaz a hangsebességhez viszonyított legnagyobb sebesség. Ez leginkább a hangsebesség alatti (azt megközelítő) légi járműveket érinti, és elsősorban a levegő hőmérsékletétől függ..

Az U-2 20 km fölött repül, ahol a levegő meglehetősen ritka, a repüléshez (azaz a súllyal megegyező felhajtóerő létrehozásához) ezért jóval nagyobb sebességre van szüksége, mint földközelben. Ugyanígy a minimális (vagy átesési) sebessége is jóval nagyobb, mondhatni extrém nagy, 800 km/ó (tényleges) felett van, míg a legnagyobb M szám (aminek a túllépése még az átesési sebességnél is veszélyesebb) pedig alig 20 km/ó-val nagyobb. Ez az a sebesség tartomány, amelyben a pilóta manőverezhet. Némileg segít a robotpilóta, de azért az 50-es évek technológiájától ne várjunk csodát. A robotot is a sebességmérő adója vezérelte (nem volt GPS).

Másik apróság, hogy leszállásnál a kilátás eléggé korlátozott volt, így azt kísérő jármű segítségével hajtották végre, ami lehetett repülőgép (hasonlóan a Challengerhez) vagy az U-2-t követő autó, amelyből rádión súgták a pozíciót és a magasságot. A földet érés csak kis túlterheléssel és vízszintes szárnyakkal történhetett, mert a 32 m-es fesztávolság miatt a szárnyak könnyen belenghettek és a földnek csapódhattak.

További érdekesség, hogy a kabinjában csak részleges túlnyomás volt, ezért szkafanderben repülték. Hogy ki ne alakulhasson keszonbetegség emelkedés közben, felszállás előtt egy órával tiszta oxigént lélegeztettek a pácienssel egészen leszállásig, hogy kihajtsa a véréből a nitrogént.

Nekem a Ryan közlegény végén volt olyan érzésem, hogy túladagolták a cukorszirup-generátort. Lehet hogy finom a krémes, de ha megeszel tizet, be fogsz okádni. Kitünő film is lehetett volna (Ryan közlegény...), ha nincs a végén az amerikai zászló és könnyorgia. A pátosz nem zavar, de a hamis pátosz igen. A Kémek Hídja esetében -én így éreztem- kicsit visszavettek a cukorból, de így is benne van a ‘Amerika a világ morális iránytűje’ tanmese. Mint írtam, Spielberg inkább egy iparos, mint egy művész, de önmagához képest ez szerintem nem volt rossz. Ha már itt marad Spielberg velünk, akkor inkább ilyeneket, mint a ‘Ready Player One’. :)

Az álomgyárban Steven és Tom összedugta buksiját.
- Akkor hozzuk a szokásost, rendben?
- Persze, kisujjamból kirázom.
És kirázta!
A hangulat néhol feszült (húúú), néhol vicces (haha), néhol ijesztő (hőőő), de aztán persze jön a jól megérdemelt cukorszirup (nyami-nyami).
- Tudjátok gyerekek vannak a rosszak, és vagyunk mi, amerikaiak. Na most halljam, mik vagyunk mi?
- JÓÓÓÓK!
Köszönjük Steven! Maradt egy kis popcorn a doboz alján, kéred?

Spielberg érdekes alakja a filmes kultúrának. Ha kizárólag a szakmunkás oldaláról nézzük a filmkészítést, akkor egy zseni. Sajnos nem egy túl jó ízléssel megáldott zseni, akinek általában nincsen mondanivalója. Ezért meglepetés volt ez a darab tőle. Klasszikus történetmesélés. Van benne egy-két kiszámítható fordulat és közhely, de alapvetően egy szerethető film.

A klasszikus 7 pontos, de nagyon minőségi érett, korhű film. Van pár szövegi, és esemenybeli kiszámítható klisé (fogolycsere pl.) de nagyon jól megcsinálták a történelmi részeket benne. Tom Hanks jó, nagyon jó.

Zsenialis film. Kulonosen a forgatokonyv tetszett, mert maga a tortenet hordozott feszultseget. 10/10

Szuper film mar tobbszor is meg neztem es nem hiaba mert jo film szuper a szineszi alakitas a parbeszdek a story mibden ez igen en ertekelem 8.7 csk is ajanlani tudom de persze aki ertekelni is tudja de annak is aki nem mindegy jo szorakozast

A téma komolysága ellenére volt picike humora is a filmnek... amikor Donovan felhívja családját Berlinből (?) beszélne a gyerekeivel (3 van) de a felesége nem tudja adni őket, pici szünet után Donovan: "...van valaki aki ráér? ..... Egyáltalán észrevették hogy elutaztam? " hát ezen jót nevettem :-) Jó lett volna egészben látni a filmet, de csak részeket sikerült, ezért meg fogom nézni majd neten is. Tom Hanks szerintem remekül alakította az ügyvédet, de a többiek játéka is tetszett, odafigyelős, izgalmas jó film. Érdemes megnézni.

ízések és pofonok, mondhatnám, ha elmúltál volna 25 éves akkor bizony ciki ilyen szirupos giccsért lelkendezni, de te tudod.
a szinkron meg nagyon nem mindegy. te hogy láttad? eredeti hanggal, vagy a kontár magyar szinkronnal? Schererrel?

Remek film. Nemcsak hidegháborúról, kémekről és tárgyalásokról szól, de a hatalom és a konform tömeg nyomásával szembemenni tudó egyéni felelősség szerepéről is.

Valahogy Spielbergtõl nem ezt vártam. Több látványt, több akciót, több drámát. Meglepetések nélküli mederben csordogált az egész film, de ennek ellenére nem mondanám rossznak. Tom Hanks és Abel ezredes külön-külön és együtt is kiemeli a középszerbõl. (Valódi, dokumentumfilm szaga van.)

Velünk élõ történelem, non-fiction/dokumentarista filmbe öntve. Mi még tanultuk történelemórán, "persze" csak az egyik felét: azt, ami a hidegháborús USA-ról szólt, akik kémrepülõt küldtek a SzU fölé, de a szovjet légvédelem lelõtte, pilótáját foglyul ejtette. Ebbõl a filmbõl a történet másik fele (az Abel-saga) is kiderül és az is, hogy a sztorinak van-volt egy harmadik "lába", a Frederic Pryor-ügy is.

Helyenként bennem is a kacagtató hitchcocki naivitást idézte fel (Szakadt függöny?), de ez sokkal többet nyújtott (bár itt nem beszéltek magyarul a repülõn :)). Tom Hanks és Mark Rylance jelenetei remekek voltak, kiváló jellemábrázolások. A többiekre sincs panaszom. Eredeti hanggal néztem - utólag kiderült, hogy jó döntés volt. Egyáltalán nem hiányzott az akció, az autós száguldozást is túlzásnak tartottam.

Szuper film volt 10/10

Szerintem szuper jó film volt. Nagyon tetszik Tom Hanks alakítása.
http://filmsztar.com/filmek/kemek-hidja/
http://film-pont.com/item/kemek-hidja