Programkereső

Téma: Két félidõ a pokolban

Spoiler
Sz. Péter 2022 júl. 31. - 10:03:40 Előzmény walida
(47/47)
Meg pont erről szól a
Hajrá, fegyencváros! (The Longest Yard) 1974
meg a
Gépállat SC (Mean Machine) 2001
meg a
Csontdaráló (The Longest Yard) 2005.
Válasz
walida 2022 júl. 31. - 09:52:53
(46/47)
Menekülés a győzelembe
(Victory)
amerikai kalandfilm, 116 perc, 1981.
Ez a film is pont erről szól, csak Párizs lakóinak akarnak szórakozás adni ,és a büntetőtábor lakói a francia ellenállókkal összefogva szökésre akarják felhasználni a focimeccs keltette felbolydulást. Ha meg nézitek mindkét filmet tök egyformák ,csak a helyszin más. A meccet pedig a régi MTK stadionban játszoták.
hát ennyi.
Válasz
10/10
Cacopoulos 2022 febr. 04. - 09:10:34 10/10
(45/47)
Kiváló film és nagyon tanulságos!
Válasz
10/10
dave555 2020 máj. 17. - 16:39:37 10/10 Előzmény primusztr
(44/47)
Ja és tulajdonképpen a zsidók voltak a hibásak, hogy elvitték őket a haláltáborokba ugye? Csak még ezt nem sikerült leírnod.
Válasz
10/10
dave555 2020 máj. 17. - 16:37:08 10/10 Előzmény Viharmadár76
(43/47)
Azért nem készülnek filmek a kommunisták rémtetteiről, mert tíz éve "nemzeti" kormányunk van. Kapaszkodj meg, semmilyen magyar történelmi film nem készül manapság, ez nem fontos. Az átkosban pedig rengeteg magyar történelmi film készült, és még a magyar futball is jó volt. Pedig egy oroszok által megszállt ország voltunk. Akkor melyik rendszer is volt itt a "nemzeti"?
Válasz
10/10
kesztió 2020 máj. 14. - 13:24:38 10/10 Előzmény primusztr
(42/47)
Nem tetszik, mert a főszereplő kommunista. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő hitlerista. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő sztálinista. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő fasiszta. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő kádárista. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő sorosista. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő orbánista. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő aktivista. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő traktorista. 1 pont
Nem tetszik, mert a főszereplő Pista. 1 pont

Csak összejön a 10 pont valahogy…
Válasz
filoszemitabéluska 2020 máj. 14. - 00:17:11
(41/47)
Még, hogy a labdarúgás nem veszélyes sport!
Válasz
10/10
kesztió 2020 máj. 13. - 23:59:17 10/10
(40/47)
Ez 10 pont, sokat nincs mit hozzáfűzni. A filmművészet –szerencsére – kortalan és rendszerfüggetlen.
Válasz
vino-et-veritas 2019 nov. 23. - 14:06:40
(39/47)
1. Sőt, a muszosok maguk kérték, hogy bevonulhassanak, "lógósként" aknát szedjenek, a legnehezebb munkákat végezhessék, stb. és közben minél többen pusztulhassanak el másodrangú "állampolgárként". Sajnos Radnóti, Szerb Antal vagy Rejtő, sok ezer hasonló társával egyetemben, már nem tudta elmondani utólag, milyen "rendesek" is voltak velük a keretlegények. Ettől még lehettek - sőt, néha voltak is - "humánusabbak" közöttük is, csakhogy a veszteséglisták számai nem a tömeges "jótettekre" utalnak...
2. Egy diktatórikus korszakban készült filmnél számon kérni, hogy miért nem megy szembe a rendszerrel, értelmetlen kérdés. De lehet azt is mondani, hogy a film minden diktatúra embertelensége ellen is szól (a "vörösök" és a "barnák" kb. ugyanazokat a módszereket használták).
3. Történelemhamisítás? A mai napig egyetlen rendszer sem kezelte (akarja kezelni) valóban objektíven, bármi is történt a korábbi évtizedekben. Csak azt hajlandó elfogadni, ami számára előnyös és politikailag hasznos.
4. Kommunizmus? Még a kommunisták sem hívták így a rendszerüket. V.ö.: "létező szocializmus", stb.
Válasz
7/10
5i 2019 nov. 23. - 10:58:05 7/10 Előzmény primusztr
(38/47)
Egyetértek! Kár, hogy egyesek ezt félre-, vagy nem értik.
Válasz
bigbit 2018 jún. 16. - 11:41:59 Előzmény primusztr
(37/47)
Döbbenet. Mindjárt kiderül, hogy a munkaszolgálat csak üdülés volt. A katonák csak az ellátás javítása miatt voltak jelen. És a muszosok ezt nem becsülték. Ejnye!! Szégyen, hogy valaki ennyire nem rud gondolkodni.
Válasz
utuhegal 2018 jún. 15. - 22:19:57
(36/47)
Öt évvel később az üllő és a kalapács helyet cserélt, ha megérte.
Válasz
1/10
primusztr 2018 febr. 13. - 14:32:55 1/10
(35/47)
Nagyszerû színészek, alkotók végtelenül rossz ügyben jártak el. Történelemhamisítás az, hogy a magyar királyi honvédség tagjai között csak egy jóakaratú becsületes embert találunk, a németek között egyet sem, míg a másik oldal csupa hófehér figura. Görbe János alakítása volt hiteles, õ rettentõen visszataszítóan, valósághûen ábrázolta a lumpen kommunista elemeket. Kár volt a túlságosan sarkított történetért, lehetett volna ez egy nagyon jó film is. Így viszont katasztrófa és fõleg az, hogy még most is adják és ezt a szemetet digitalizálták. Egyszer véget kellene már vetni a kommunizmusnak!
Válasz
vino-et-veritas 2014 febr. 24. - 13:01:31
(34/47)
OFF

Valószínûleg a többség így van a "mûvészeti alkotások" (film, irodalom, képzõmûvészet, zene, fotó, stb) jó részével.

Fiatalon könnyû valamire rámondani, hogy unalmas vagy hülyeség.

Az, hogy késõbb sem tetszik, más kérdés.

De ennél még rosszabb, ha valakit idõsebb korában sem érdekel egyáltalán a "kultúra"...
Válasz
vino-et-veritas 2014 febr. 11. - 12:19:46
(33/47)
OFF

Ó, hát ez is az egyik "darázsfészke" a mai filmkészítésnek.
Amúgy az irodalmi alapanyag önmagában kevés. Pont a felsorolás mutatja, hogy mennyire nem sikerült a legtöbb újabb keletû feldolgozás (pl. a Szabó féle Rokonok sem az nekem, a többirõl nem is beszélve).

Ebben benne van az is, hogy az 50-es, 60-as és még a 70-es években ott voltak azok a színészek, rendezõk, "régi filmesek", dramaturgok, színházi emberek, sõt nézõk is, akik a korább "ántivilágot" is ismerték, éltek benne (századfordulótól a 40-es évekig). Az általuk is képviselt társadalmi normák annak ellenére is tovább éltek, hogy "szocializmusra váltottunk". A családok többsége nem lett más, élte azt az életet - a lehetõségek szerint -, amit az azt megelõzõ évtizedekben is élt.

A nagyobb váltás inkább a 70-es évektõl indul meg, amikor a korábbi hagyományos közösségek gyorsabban erodálódnak, rombolódnak, elsõsorban a modernizáció és a "városiasodás" (lakótelepek elszaporodása!) miatt. A korábbi generáció "kihalásával" eltûnt az a híd is, ami összekötötte ezt a két "rendszert" És ennek látjuk most az óriási hiányát, mind társadalmi, mind politikai értelemben. A múltat "végképp eltörölni" és történelemkönyvbõl múltat építeni nem lehet, meg újra csak ideológiai alapon kiválogatni, "központilag" megmondani, hogy kit "szeretünk" és kit nem (ezt már végigjátszottuk a korábbi 40 év alatt). Ami idõtálló, az akkor is az marad Janus Pannoniustól Adyig vagy Jókaitól Örkényig. Sokakról meg hiába bizonygatjuk mekkora szerzõ volt..., de ezt inkább hagyjuk.
Válasz
10/10
olahmiki1959 2014 febr. 11. - 10:59:58 10/10
(32/47)
Irodalmi alapanyagok...
Jó, hogy ezt megemlítetted.
Azon gondolkodtam el, hogy talán irodalmi alapanyagokból lehet igazán jó filmeket csinálni, valószínûleg az alapmû színvonala miatt, a bennük lévõ mélyrétegû emberábrázolás miatt, a szövegek életszerûsége miatt...
Pacsirta, Rokonok (a régi, 50-es években készült változat, nem a mostani, Szabó István-féle), Árvácska, Hannibál tanár úr, Isten hozta, õrnagy úr, (a Tóték-ból), Budapesti tavasz, A tizedes, meg a többiek, (Dobozy Imre kisregényébõl), A Pál-utcai fiúk, (a régi, nem ez a mostani borzalom), aztán Várkonyi Zoltán kitûnõ Jókai-filmjei, a Krúdy mûvébõl forgatott, csodálatos, máig felülmúlhatatlan Szindbád, és a sor még hosszan folytatható.
Nem véletlen, hogy napjainkban nem készülnek igazán jó magyar filmek, - egy-két, nagyon ritka kivétellel, - bár azt hiszem, ez nem csak a jó, irodalmi alapanyagból készül forgatókönyvek hiánya miatt van így, hanem rengeteg egyéb szempont is szerepet játszik benne.
(Megkérdõjelezhetõ rendezõi tehetség, a nagy színészegyéniségek, a régi, "nagy nemzedék" hiánya, súlytalan forgatókönyvek, torzsalkodás, politikai megosztottság a filmes szakmán belül, anyagi nehézségek, stb...)
Én a legjobban azt sajnálom, hogy az a bizonyos "aranykor", ami a magyar filmgyártásra jellemzõ volt az 50-es, a 60-as, és talán még a korai 70-es években is, - amikor komoly szerepet játszottunk még a világ filmgyártásában is, ott voltunk, jegyeztek bennünket, a magyar filmnek súlya, és jelentõsége volt, - valószínûleg már soha nem jön vissza.
Válasz
vino-et-veritas 2014 febr. 11. - 09:04:57
(31/47)
Nekem is hasonló jutott eszembe, de nem akartam Jancsót idekeverni. Mondjuk a 60-as években forgatott filmjei vannak igazán rendben (formabontók, új képi világ, stb), aztán jött a kialakított klisék ismételgetése, a végén meg a blõdlik...

Fábri helye viszont nehezen lenne vitatható.
Érdekes, hogy alig van saját korában játszódó filmje.
Hogy túl sokat foglalkozott a múlttal? Valószínûleg õt jobban érdekelte a múlttal való szembenézés, mint a kortárs társadalmi problémák feszegetése. És minden bizonnyal az aktuálpolitikába sem akart nagyon belekeveredni...
Ráadásul az irodalmi "alapanyagokkal" is jól bánt (lásd Édes Anna, Hannibál tanár úr, A Pál utcai fiúk, stb).
Válasz
vino-et-veritas 2014 febr. 11. - 06:40:06
(30/47)
Alfonzó?

Az igaz, hogy õ is megjárta Ukrajnát és sok filmben szerepelt, de ebben éppen nem...
Válasz
LajtaJ 2014 febr. 10. - 23:16:34
(29/47)
A német ezredest a zseniális Alfonso (Markstein József) alakította, aki származása révén ugyan valóban nem lehetett volna annak idején Wehrmacht tiszt, viszont olyan hatalmas mûvész volt, hogy még ma is csak kellõ tisztelettel lehet beszélni róla.
Válasz
10/10
olahmiki1959 2014 febr. 10. - 23:15:49 10/10
(28/47)
Most, amikor Jancsó Miklós meghalt, Tarr Béla azt nyilatkozta róla, hogy "meghalt a legnagyobb magyar rendezõ"
Nos, minden tiszteletem Jancsó Miklósé, de igazából, ha egészen õszinte vagyok, a valóban zseniális, filmtörténeti jelentõségû Szegénylegényeken túl, a többi filmjei nekem nem tartoznak a kedvenceim közé. (Oké, az Oldás és kötés szintén nagyon jó, elsõsorban a szereplõk színészi játéka miatt).

Ellenben Fábri Zoltán szinte ontotta magából a remekmûveket, - Körhinta, Édes Anna, Hannibál tanár úr, Dúvad, Két félidõ a pokolban, A Pál utcai fiúk, Isten hozta, õrnagy úr, Az ötödik pecsét, - úgyhogy nekem, (teljesen szubjektív vélemény, természetesen,) Fábri Zoltán minden idõk legnagyobb magyar filmrendezõje.
Válasz