Téma: Kim Nam-gil

76 babika 2011 szept. 14. - 19:33:29
(21607/65967)
Szia,mi még nem ismerjük egymást,örülök neki,hogy sikerült,szavaznod,de ma egyszerüen nem vitte átt a linket,csak feketén,de örülök hogy sikerült megtalálni,azt mondják hogy csak napi egyszer lehet,én is ma szavaztam,és tényleg már többször nem engedett.Majd holnap is megpróbálom.
kje 2011 szept. 14. - 19:21:11
(21606/65967)
Egyetértek veled, hiszen eddig itt a Bad Guy elemzése történt meg, a Lovers Vanished-é, most jó darabig eltart még a GS, de közben vagy után jöhetne a Miindó, a No Regret, és a korábbi sorozatai, aztán a Handphone, szóval sokminden van. Ha a többség is más filmeket is meg akar együtt tárgyalni itt, én természetesen benne vagyok, de lehet emiatt a szomszéd fórumokhoz is csatlakozni, ahol folyamatosan több film és sorozat megbeszélése folyik. Boil is így tette, de azért õ itt is van, ott is van. A Sillán most kezdik a Kim So Ro-t, abban is részt lehet venni.Én is nagyon szeretném az összes filmet, sorozatot megnézni, amirõl a szomszéd topikokon beszélnek, csak nincs rá idõm.

De én mindenben benne vagyok, amit akartok.
Danny Wilde 2011 szept. 14. - 19:00:13
(21605/65967)
Lili49 2011 szept. 14. - 18:58:02
(21604/65967)
Renben van a film, éjszaka megnézem.Átraktam a vinyóra, így lehet tovább küldöm a DVD-ét Siorkának.Holnap majd Írok róla.
76 babika 2011 szept. 14. - 14:11:23
(21603/65967)
사랑이란 완전한 사람을 발견하는 것이 아니라, 불완전한 사람을 완전하게 보는 것.
A szerelem nem azt jelenti, hogy találsz egy tökéletes embert, hanem hogy egy tökéletlen embert tökéletesnek látsz.
76 babika 2011 szept. 14. - 14:07:06
(21602/65967)
A harc az akaratok, nem a technikák csatája. Le kell vetkõznöd a félelmet, vagy alulmaradsz. A küzdõ akarat maga az erõ. Soha ne add fel! Soha ne hátrálj meg! Küzdj mindig és minden körülmények között! Ha nincs ellenfél, akitõl megfutamodsz, akkor nincs ellenség, aki erõsebb lenne nálad.

Koreai idézet.
76 babika 2011 szept. 14. - 14:02:23
(21601/65967)
A koreai mûvészetet régebben csupán Kína mûvészetének provinciális változataként tartották számon. Bár a mûvészet Koreában valóban a kínai mûvészetbõl fakad, sajátos vonásokkal és eredeti értékekkel rendelkezik.

A történelem elõtti idõkbõl kõszerszámok, cserépedények kerültek elõ, de ismeretesek dolmenszerû monolit építmények is. A területen a szkíták tárgyai is elõkerültek.

A Kr. e. 1. században az õshonos koreai törzsek közé betelepültek a Han-dinasztia hódítói, magukkal hozva és elterjesztve saját kultúrájukat. A kínai kolóniák idõszaka a 3. századig tartott. Legjelentõsebb emlékei a Lo-lang kolónia területén talált sírok tárgyai és falfestményei.

Buddha szobra Korea nemzeti kincsébõl
A kínai kolóniákat a koreai törzsekbõl alakuló három fejedelemség hódította meg. Ez a Három Fejedelemség kora, a 4-7. század. Ekkor terjedt el a buddhizmus. Jelentõsek a sírleletek, mint az anaki síré, melynek másolatát a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Mûvészeti Múzeum õrzi. A sír festményei a kínai festészet emlékei, de a csarnok oszlopos szerkezete és gerendás boltszerkezete már a koreai mûvészet késõbbi jellegzetessége. Ez az építészeti forma jellemzi a következõ korszakot, a Silla-fejedelemség alatt egyesült birodalom korszakát 668-tól 918-ig. A korszak kivételes emléke Sokkuram buddhista kápolnája, gránit dombormûvekkel, melyeken indiai hatás keveredik az egykorú kínai Tang-kor stílusával. A korban jelentõs volt a bronz kisplasztika is, ezek fõként sírokból kerültek elõ. A pagodák szerkezeti megoldása bonyolultabbá vált.

A Koryo-birodalom (918-1392) ideje alatt Korea is szenvedett a Kínát meghódító mongoloktól. Ekkor terjedt el Koreában a zen-buddhizmus eszméje és mûvészete. Az kínai szerkezetû csarnokok és míves kõpagodák épültek. A szobrászat emléke a Nonsan közelében emelt hatalmas Maitreya-szobor.

1392-ben a Yi-dinasztia meghonosította a konfucianizmust, a félsziget nevét Chosenre változtatta. Uralkodóvá vált a hivatalnokok kultúrája, akik a tusfestést gyakorolták. Ennek korai mesterei Kang Hui-an (1419-65) és T'anun (más néven Yi Chong, 1541-?), akik még a kínai szellemet képviselik. Kyomjae (Chong Son, 1676-1759) már a koreai táj sajátos hangulatát ragadta meg. Jelentõs mesterek még Hewon (Sin Yun-Bok, 1758-1820 k.); Kungjae (Kim Tuk-Sin, 1754-1822); Tanwon (Kim Hong-Do, 1760-1820 k.). Wandang (Kim Chong-Hi, 1786-1856) a kalligráfiából merített ihletet.

A 19. században a koreai mûvészet az elöregedett arisztokrácia dekadens életérzésének kifejezõjévé vált, megújulni képtelen volt. Az építészeti alkotások finom tagolásúak ugyan, de a falfestmények rikítóan tarkák. Ez a dekoratív mûvészetek tökéllyé fejlesztését segítette elõ. Jelentõs alkotások: Toksu-Palota Szöulban, Szöul melletti királysírok, Suwon kõfaragványai, népi jellegû faragott maszkok.

Korea mûvészete a japán megszállás alatt nem fejlõdhetett. A félsziget kettéosztása a mûvészet terén is kényes kérdéseket vet fel. A demokratikus Dél kínai hatásra felélesztette népi hagyományait, megjelentek a kortárs irányzatok. Észak-Koreában a mûvészet a diktatúra céljainak van alárendelv(bizonytalan)
76 babika 2011 szept. 14. - 13:46:41
(21600/65967)
Ko Ün (1933-)
Koreai


Az egyik legjelentõsebb koreai költõnek tartják. Az emberi jogokért, a demokáciáért vívott több évtizedes harcokban is kitûnt, az 1997-ben megválasztott Kim Dedzsung elnök közeli harcostársa. 2000-ben tagja volt annak a dél-koreai delegációnak, amely Kim Dedzsung elnökkel az élen Észak-Koreába látogatott.
A félsziget déli részén, a Sárga-tenger partján fekvõ kisvárosban, Kunszanban született. Csodagyerekként kezdte: kilenc éves korában már klasszikus kínai szövegeket olvasott (mintha nálunk, Magyarországon egy hasonló korú iskolásfiú latin nyelvû mûveket olvasna; a különbség az, hogy a kínai fogalomírás dekódolása jóval nehezebb egy koreai gyerek számára, mint a latin szöveg betûi a magyarnak). A japán gyarmati idõkben (1910-1945) kezdett iskolába járni. Az elemi iskola második osztályában kijelentette, hogy Japán császára szeretne lenni, ennek következtében alig menekült meg a kizárástól (lásd Abe igazgató úr címû versének fordítását). 1945-ben, tizenkét éves korában úton az iskola felé egy eldobott könyvet talált: a leprában szenvedõ ismert koreai költõ, Han Ha-un verseskötete volt. Egész éjjel olvasta a könyvet, a mûvészi élmény egész lényét felzaklatta. Ekkor döntötte el, hogy õ is költõ lesz. A koreai háború kitörése után, 1950 júniusában, a déli országrész zömét elfoglaló északi "néphadsereg" a 17 éves középiskolást a szétbombázott repülõterek újjáépítésére hurcolta. A háborús élmények hatására ekkor kísérelt meg elõször öngyilkosságot. A háború befejezése elõtt egy évvel, 1952-ben buddhista szerzetes lett. A következõ tíz évet zen-meditációval, gyakori vándorlásokkal töltötte, adományokból élt. 1957-ben egy szerzetestársával közösen megalapította a buddhisták újságát (õ lett a fõszerkesztõ), ebben kezdte publikálni verseit és tanulmányait. Elsõ versgyûjteménye 1960-ban jelent meg Phi-an kam-szong ('Túlvilági érzékenység') címmel. A koreai buddhista közösség egyik elismert vezetõje lett, ezért aztán mindenkit meglepett a Han-guk Il-bo c. napilapban megjelent nyilatkozata (1962), amelyben bejelentette kilépését a szerzetesi közösségbõl. Ekkor érte egy másik felzaklató mûvészi élmény: elolvasta Solohov Csendes Don címû regényének japán fordítását, amely olyan nagy hatást tett rá, hogy összes kéziratát elégette. 1963 és 1967 között a félszigettõl délre, mintegy 150 km-re húzódó, szubtropikus Csedzsu szigetén élt, ahol egy jótékonysági iskolát vezetett, koreai nyelvet és irodalmat tanított fizetség nélkül. 1967-ben tért vissza Szöulba. Rengeteget publikált, de elég rendszertelen életmódot folytatott, sokat ivott. Ekkor kísérelt meg másodszor is öngyilkosságot. Harminc órát feküdt kómában, miután megmérgezte magát. 1973-ban ismét váltás következett be világszemléletében és alkotói elveiben: a korábbi nihilistát harcos patriotizmus váltja fel. Vezetõ szerepet vállalt abban a mozgalomban, amely Pak Csong-hi alkotmánymódosítási tervei ellen irányult: a diktátor harmadszor is elnökké akarta választatni magát. Többször letartóztatták és börtönbüntetést is szenvedett az emberi jogokért vallalt aktív elkötelezettsége miatt. A koreai demokratikus mozgalom egyik vezéralakjaként is folyamatosan publikált, több kötete jelent meg. Klasszikus kínaiból fordított: megjelent egy válogatása a Tang-kori költõk mûveibõl és Tu Fu verseit tartalmazó kötete. 1980-ban a katonai kormányzat brutálisan, több száz halott árán leveri a kvangdzsui népfölkelést, ekkortájt a költõ életveszélyes fenyegetéseket kap. 1983-ban újabb váratlan fordulat következett be az életében. A közéleti válságból a magánélet irányában keresett kiutat: az egykori szerzetes ötven éves korában feleségül vett egy fõiskolai angoltanárnõt. A házaspár a Szöultól két órányira fekvõ An-szongba költözött, s egy év múlva lányuk született. Ez az idõszak rendkívül gazdag termést hoz a költõ életében. Ko Unt tarják egyébként a legtermékenyebb huszadik századi koreai költõnek, a versek mûfaji változatosságukkal is kitûnnek. Nyelvezete erõteljes és kifejezõ, mentes a mûviességtõl. Költészetében a nihilizmustól, melyet az élet végessége és a halál elkerülhetetlensége miatt érez, eljut az élet igenléséig: az élet éppen rövidsége miatt értékes és megbecsülendõ. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az egyén eljusson az élet vállalásáig, felszabadulhasson a halál fenyegetése alól, mint ahogy az egyének közössége, a társadalom is meg kell, hogy szabaduljon az elnyomó, embertelen rendszerek halálos ölelésébõl.
76 babika 2011 szept. 14. - 13:39:55
(21599/65967)
Álmomban végre láttalak


S mellettem ültél


Néztem kék szemedet


S ismét közel kerültél.



Éreztem finom illatod


hallottam édes hangod


Suttogtad fülembe


A kedves szavakat.




Nevemet becézve


Hallhattam hangodat


S Szavaid jelentéssé alakultak


S végre megértettem mondandódat.



Aztán halk zörej ért fülemhez


S álmom elérkezett ahhoz a perchez


Amikor vége mindennek


Itt az ideje az ébredésnek


Vége a szép mesének


Vége az álomképnek


Nem emlékszem már semmire


Szertefoszlott az álom örökre..


Koreai vers.
76 babika 2011 szept. 14. - 12:30:49
(21598/65967)
Okés akkor már mindenki ismeri azt az oldalt,meg nyugodtam,ti is szavaztatok,rendbe,köszi,vagy már tudtátok?Én most tudtam meg.
kje 2011 szept. 14. - 12:28:41
(21597/65967)
Köszönöm!
76 babika 2011 szept. 14. - 12:18:23
(21596/65967)
Ez a kép az de a link nem megy átt.Maryu miért?Valamit el rontok?
76 babika 2011 szept. 14. - 12:08:19
(21595/65967)
76 babika 2011 szept. 14. - 11:57:51
(21594/65967)
Emelkedik a szavazás,most 237 koreai szöveg 335,én már szavaztam,már nem is enged, a 4-oldalon van KNG!!!!
76 babika 2011 szept. 14. - 11:53:18
(21593/65967)
De hogy miért nem tudom be tenni a linket nem értem.
76 babika 2011 szept. 14. - 11:52:08
(21592/65967)
..http://www.ttpaihang.com/vote/rank.php?page=5&voteid=824&sortby

Sziasztok van egy link amin lehet KNG-re szavazni,Tegnap még a 109-állt ma már a 36-ik.tudtok errõl.
k.sior 2011 szept. 14. - 11:44:30 Előzmény kje
(21591/65967)
Sziasztok!

Szeretnék én is gratulálni a tüneményes kisasszonyhoz! :)
kje 2011 szept. 14. - 11:05:48
(21590/65967)
Akkor jó, de azért csinálgatom.
kje 2011 szept. 14. - 11:05:00
(21589/65967)
Szívesen, remélem, mûködik.
Lili49 2011 szept. 14. - 09:58:09
(21588/65967)
Gratulálok!

Szépséges kisbaba választott Benneteket!

Nekem is hozott valamit, na nem a gólya,hanem a postás.Köszönöm szépen!!!!!!!!