Nem, ezért írok offtopic.
Ha elrejted, akkor engem nem látsz...
Jó éjt! :)

Én is úgy imádtam a hangját,... aztán LMH-ét, és most SSH-ét.
Volt egy szavazás március elején Vajandi blogjában a legjobb hangú koreai színészrõl. 12 "ismeretlen" hang 20 másodpercben - és SSH nyerte. :)))
Eléggé le kell görgetni az oldal aljára, ha valakit érdekel: https://vajandisub.wordpress.com/page/4/

ÉDENTÕL KELETRE.
Nagyszerû történet, kiváló színészi alakításokkal. A jó és a rossz küzdelme, a család fontossága, a bosszú hiábavalósága...
Nem véletlen a címadás, az utalás Steinbeck eredeti regényére, azon belül vagy azon túl a bibliai Káin és Ábel õsi történetére - de persze mindez koreai módon találva, jól kidolgozott jellemábrázolással, lelki küzdelmekkel, fülbemászó dallamokkal.
(Írtam is róla jó sokat korábban, amiket aztán feltettem SSH-topic-jába is...)
Talán az egyik legjobb sorozat, amit eddig láttam (sajnos nem volt olyan túl sok).
Bár az is igaz, hogy SSH miatt nagyon elfogult vagyok. Lee DongCheol Forever! :)))))

SAIMDANG. A Sillában Illionával már tûkön ülve vártuk, hogy végre elkezdõdjön; persze elsõsorban SSH miatt, de én a Palota ékkövét is szerettem, így LYA visszatérésére is kíváncsi voltam.
Lelkesen néztük, nagyon tetszett, ahogy a jelenben és a múltban párhuzamosan zajlott a történet... Voltak azonos szereplõk mindkét idõsíkban, az alaptermészetük hasonló volt, de egyéb közük nem volt egymáshoz. Volt lendülete...
Aztán úgy a 8. rész környékén elmaradt a jelen, részeken át csak a múlt volt. Majd megint egy kis jelen, részenként 15-20 perc, majd megint csak a múlt - pedig izgalmas kérdések merültek fel a jelenben a hamis kép utáni nyomozás és Saimdang naplója kapcsán.
Aztán a 23. rész után kiderült, hogy másnap nem lesz 24., sõt lerövidítik a sorozatot 28 részesre. Ekkor kezdtem kajtatni a nemzetközi verzió után, ahol végig párhuzamosan futott a két idõsíkban a történet, így a jelen eseményei elõrébb, a múlté hátrébb tartottak. (Yt-on elérhetõ volt a maláj feliratos verzió, azt is néztem közben.)
Nagyon leesett a nézettség, a kezdeti 16% fokozatosan 12-10-ig csökkent, a végén már volt 8%-os is... de közben a nemzetközi verzió hatalmas sikerrel futott (ha véletlenül megvenné valamelyik magyar csatorna, remélem, ez utóbbit fogja)...

LYA ezzel a sorozattal tért vissza 13 év után, ugyanaz a korszak, ugyanaz a király, ugyanaz a nemzeti hõsnõ, mint a PÉ JangGeum-je, csak most az 50.000 won-os "Bölcs Anyát" keltette életre... A koreai verzió szerintem az õ elképzelése szerint zajlott (pl. állítólag kikötte, hogy nem vállal csókjelenetet), Saimdang nagyszerûségét, ugyanakkor szenvedélyességét kívánta ábrázolni.
http://koreainhungary.blog.hu/2017/03/27/egy_tiszta_no_475

Eredetileg egy másik színész játszotta volna Lee Gyeom-ot, Saimdang (kitalált) fiatalkori szerelmét, akitõl el kellett válnia, de mivel visszalépett (?), így végül SSH lett a Herceg megszemélyesítõje. Korábban dr.Jin-ként nem volt osztatlan sikere, most sem vártak tõle sokat elõzetesen, õ mégis lubickolt a szerepben és tkp. végül nagyobb sikere lett, mint LYA-nek. Valószínûleg egy kicsit át is írták a forgatókönyvet, mert eleinte rengeteg célzás volt a jó megjelenésére és számtalan nõi (sõt férfi) rajongója is volt... :))))
De persze aztán ahogy haladt elõre a történet, úgy komorodott a hangulata, de ez nem baj.
A fordítók oldalán számos fontos és hasznos kiegészítõ információ található a szereplõkrõl és egyebekrõl:
http://www.d-addicts.com/forums/viewtopic.php?f=13&t=163060

És bár vegyes volt a sorozat fogadtatása (elsõsorban Koreában), de mégis olyan gyönyörûen mutatja be egy halhatatlan szerelem történetét (is), hogy érdemeSSH idõt szánni rá... :)))

Szép estét Mindenkinek!
Én is már régebb óta szimpatizáltam a keleti filozófiákkal, a gondolkodásukkal, a Távol-Kelettel, azon belül Japánnal, bár kb. csak az "utolsó szamuráj" meg az "egy gésa emlékiratai" típusú sztereotípiákon keresztül tudtam róluk valamit.
Aztán 2009-ben még éppen itthon voltam gyesen, így belekeveredtem a Palota ékkövébe. Még somolyogtam is magamban a dél-koreai történelmi sorozaton, hogy mifene, aztán egyre jobban tetszett (a koreai egzotikumon túl) a sok fõzõcskézés és a gyógyítás (fõleg eüs-ként). Mindig megnéztem az ismétléseket is. A Sillát elõször nem is akartam nézni, amolyan hatalmi harc a koronáért... de végül belekezdtem, teljesen bevonódtam, elkezdtem keresgélni a neten, így találtam rá a Port-ra, a Silla-topicra. Olvastam, hogy "na, majd ha jön Bidam", de elõször semmi különös, aztán pedig teljesen beleszerelmesedtem. Írtam is róla és a Silláról jó hosszú elemzéseket, még 2011-ben... :)))
És párhuzamosan Koreába is belezúgtam. Mindent tudni akartam az országról, a történelmükrõl, a szokásaikról, a természetükrõl. Begyûjtöttem jó pár könyvet, albumot, magazint. És minél többet tudtam róluk, annál többet tudtam a japánokról is, ami ugyebár utóbbiakat tekintve nem túl hízelgõ rájuk nézve...

KNG-tõl a BadGuy-t, Lovers Vanished, Miindo-t láttam, ezek mellett a 49napot Lee YeoWon-nal és pár UTW-sorozatot, filmet láttam akkoriban. KNG-t a katonasága alatt fokozatosan elhanyagoltam, egy rövid idõre befurakodott helyette Oh JiHo (a Chuno második megnézése során elcsábított, néztem vele is 1-2 filmet, sorozatot), aztán õt meg LMH ütötte ki a nyeregbõl. A Faith-ben persze elõször még nem is tetszett, aztán meg mégis elcsábított - meg is néztem sorban a BOF utáni sorozatait és a Gangnam Blues is nagyon bejött; csaknem 2 évig tartott...
Végül úgy másfél éve "éppen nem volt más", megnéztem az Obsessed-et és SSH megvett kilóra... A 2000. utáni sorozatait (7) és 6-7 filmjét láttam eddig, a Saimdang után pedig a saját oldalán írom ki magamból a lelkesedéSSHemet... :)))))
Ott a meglehetõsen szubjektív film- és sorozat-ismertetõim is fellelhetõk.

KNG-t még megnéztem a Shark-ban, az nagyon tetszett, a zenéje, a története, tkp. minden, de pl. a Kalózokat eddig nem bírtam végignézni... Elõször pocsék volt a felirata, a javítottal meg nem volt kedvem újrázni, mert a "fergeteges vígjáték" meghatározást túlzásnak éreztem; volt a tv-ben is szinkronizálva, de akkor meg lemaradtam az elejérõl... A Pandorát és a One Day-t sem láttam még.

RAIN. Eddig csak a Please, Come Back Mister-ben láttam, amikor a pocakos, tohonya fõhõs Rain kockáshasú testében tért vissza - ahogy gyönyörködött magában, nagyon cuki volt. Bár villámcsapás nem ért, viszont a sorozatot szerettem. :))))
A Love to Kill és a Fugitive Plan B le van töltve (lehet, hogy más is, most ezt nem tudom), de ezeket még nem láttam.