Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Kopernikusz élete

Spoiler
ania 2014 jan. 05. - 08:50:41
(7/7)
Kedves kgyuri! A film 2001-es, a lengyelek pedig 2004-ben csatlakoztak az EU-ba...
Amúgy a lengyelekre általában jellemzõ az öntudat, büszkeség és a saját értékeiknek az elismerése, ami nem beképzeltség, ez nem az unió óta van!
Válasz
Mzssiralop 2013 febr. 19. - 16:47:50
(6/7)
Nem Köstlert kell olvasni. Hihetetlenül elfogult.
Kopernikuszt utálja, Galileit gyûlöli, Keplernek
szerelmet vall. Így nem szabad tudománytörténetet írni.
Válasz
4/10
kgyuri0 2010 júl. 17. - 15:18:58 4/10 Előzmény aa194545
(5/7)
Te most haragszol?
Válasz
aa194545 2010 júl. 15. - 12:48:40 Előzmény kgyuri0
(4/7)
Köszönjük e székfoglaló egyetemi elõadást, így persze már egész másként látjuk a Világot.
Válasz
4/10
kgyuri0 2009 dec. 22. - 11:53:08 4/10
(3/7)
Nem tudom , mibõl gondolod, hogy bármi bajom lenne akár Kopernikusszal, akár a lengyelekkel. Pont te.
Éppenséggel mondhatnám, hogy kifejezetten szeretem õket, de az ember éppen a szeretteit is megkritizálhatja, pláne, ha az a helyzet, hogy az igazságot még náluk is jobban szereti. Másrészt az egyik esetben a józanság és éppenséggel az igazság szeretete azt mondatja, hogy lengyele válogatja.
A másik esetben szintén érdemes árnyalni, alkalmazható-e ez az ige(szeretet) pl. Kopernikuszra.
Válasz
fredi60 2009 dec. 22. - 08:46:41 Előzmény kgyuri0
(2/7)
Nem tudom, mi bajod vele vagy a lengyelekkel. Bezzeg ha Kopernikusz magyarnak születik, most mindenki verné a mellét.
Kopernikuszi világkép. Emlékszel? Méltán hívják így és nem Galilei avagy Kepler világképnek. Az meg csak mellékesen jegyzendõ meg, hogy az általad említett két tudós máér Kopernikusz halála után született, így a tanításaira is tudtak alapozni saját tevékenységük során.

"Kopernikusz görög nyelvtudása révén ismerkedett meg az i. e. III. században élt görög csillagász, a szamoszi Arisztarkhosz ideájával, mely szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering. 1510-ben már nagy vonalakban az ötlet nyomán kidolgozta a heliocentrikus világmodellt, melyrõl szóló tanulmányát Commentariolus címen kéziratos formában terjesztett. A mû kiadásán ekkor még töprengett Kopernikusz, mivel elmélete ellentmondott a Bibliának és várható volt az egyházi ellenállás a mûben leírtakkal. 1539-ben azonban felkereste Georg Joachim Rhäticus, akinek sikerült meggyõznie Kopernikuszt elmélete publikálásának fontosságáról. Sõt Rhäticus, Kopernikusz engedélyével 1540-ben egy rövid tanulmányban, Narratio Prima címen ismertette a lengyel csillagász fõ mûvében a De Revolutionibus Orbium Coelestium-ban, Az égi pályák körforgásairól címû könyvben kifejtendõ nézeteket.
A De Revolutionibus … hat könyvbõl áll. Az 1. könyv a Napközpontú modell általános ismertetése. A 2. könyv egy csillagkatalógust is tartalmazó csillagászati fogalomgyûjtemény és a csillagos ég bemutatása. A 3. könyvben a Nap látszólagos mozgása és a precesszió kerül megtárgyalásra. A 4. könyv a Hold mozgásával és fogyatkozásaival foglalkozik. Az 5-6. könyv az egyes bolygók hosszúság illetve szélesség menti mozgását írja le. Kopernikusz e könyvekben bebizonyította, hogy a heliocentrikus világkép – szemben Ptolemaiosz geocentrikus modelljével – egyszerû és logikus magyarázatot ad a megfigyelt égi jelenségekre, mint például a bolygók fényességének változása vagy a Hold fázisainak különbözõsége. A Földnek a többi bolygó közé sorolásával Kopernikusz megszüntette az éles különbségtételt a földi és az égi történések között. A kopernikuszi felfedezés zsenialitása abban is megmutatkozott, hogy az összes matematikai nehézséget az euklideszi geometria segítségével oldotta meg, s az égitestek lehetõ legkevesebb mozgásával megmagyarázta a lehetõ legtöbb jelenséget. Kopernikusz felfogásának egyetlen hibája, hogy ragaszkodott a bolygók körpályájához. A szerzõ ezért is késlekedett mûvének kiadásával, mert a rendszerével kiszámított bolygópozíciók pontatlanabbak voltak a korábbiaknál, s ennek oka a körpályák feltételezése volt. (A problémát késõbb Keplernek sikerült megoldania.)"
Válasz
4/10
kgyuri0 2009 dec. 21. - 14:12:49 4/10
(1/7)
A lengyelek miután beszabadultak az EU-ba, nekiláttak saját imidzsük építgatésébe, igen derék, nekünk is ezt kellene tenni.
Ami Kopernikuszt illeti, hát szinte „utcán heverõ téma. Azért föl lett tupírozva rendesen néhány engyel büszkélkednivalóval: Chopintól a varsói gettó fölkelésén át a Voytila-pápáig. Kopernikuszról igen kevés valós avagy releváns adat. Igaz kevés maradt fenn.
Koestlertõl (Alvajárók) tudható, hogy Kopernikusz, Kepler Galilei hármasságból tkp. ha egyáltalában, akkor egyedül Kepler szolgál rá a nimbuszára, emberként s tudósként egyaránt. Koperikusz egy provinciális lelkületû, nem különösebben mûvelt s nem sziporkázó, szinte betegesen visszahúzódó és bátortalan, afféle vidéki kanonok volt, aki legbüszkébb innen nézve bizony megmosolyogtató alkimiai tevékenységére továbbá valami egészen középszerû és jelentéktelen hellenisztikus görög szerzõ versezetének nem kevésbé megmosolyogtató fordítására(gondolom, latinra) volt. A világtörténelem s az emberi civilizáció forradalmát szinte tudtán kívül, afféle hobbiból indította be, valószínû úgy halt meg, hogy ennek igazán tudatában se volt. (Ami azt illeti Galilei pedig ennek a szinte beteges kisszerûségnek szintén szinte beteges ellenpontja, afféle öntelt összeférhetetlen , de kisszerû jellegzetes kispolgár, aki mellesleg soha nem kiáltotta az inkvizitorok(akiknek különben eszébe nem jutott erõszakot alkalmazni vele) képébe a neki tulajdonított aranymondást..

Mindezeket megjegyezve azért helyes kezdeményezés a királyi tévétõl egy kis ismeretterjesztés, egy hangulatos, többé-kevésbé jól fényképezett filmmel.,
Válasz