Téma: Koponyák 3.

k11zoltan 2025 okt. 17. - 21:32:20
(10/10)
Pár napja néztem a második részt, de már egy jelenetre sem emlékszem. Pár nap múlva már ebből sem fogok.
Ez volt a leggyengébb a háromból.
5/10
sorozatneked.hu 2025 okt. 12. - 23:11:00 5/10
(9/10)
Koponyák 1

6/10

Moziban láttam először, 25 évvel ezelőtt. Akkor nagyon tetszett, mára már kicsit megkopott a fénye, de még mindig egy élvezhető film. Izgalmas, jó a hangulata, tetszett ez a titkostársaságosdi és a színészeket is kedveltem (ketten is voltak a CSI franchise-ból).

Koponyák 2

4/10

Ezt és a következő részt a tévére csinálták és ez látszódik is rajta. A történet, a felvételek és a színészek is mind alacsonyabb szintet képviseltek, de ha ezeken túlteszed magad akkor megéri egy próbát tenni vele. Fontos megemlíteni, hogy egyik rész sem egy folytatás, hanem csak egy új gyilkossági rejtélyt mesél el új szereplőkkel. Ebben a filmben volt utalás az első részben meggyilkolt újságírós diákra, de inkább erőltetett volt, mint odaillő.

Koponyák 3

5/10

Az utolsó rész egy kicsivel jobban tetszett, mint a második, de nem hozta az első színvonalát. A legelső álmos jelenetnek nem láttam értelmét, nem is értem minek rakták bele, viszont az tetszett hogy in medias res kezdődött: a főszereplő két nyomozónak meséli a történetet egy kihallgatáson.

A gyengébb pontok ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem mind a három filmet egyben (a két tv filmet most láttam először). Az első részt lehet, hogy még egyszer valamikor újra megnézem, nosztalgiából, de a másik kettőhöz nem fogok ragaszkodni.
1/10
5i 2016 máj. 31. - 20:37:02 1/10
(8/10)
Kanadai megagagyi! :-)
fordjee 2009 máj. 25. - 15:16:42
(7/10)
Tényleg nagyon gyenge volt, se izgalom, se parázás, se semmi. Csak gyenge és idegesítõ színészek.
7/10
Dark Hero 2009 máj. 25. - 10:27:49 7/10
(6/10)
Szerintem nézhetõ volt. Lényegesen gyengébb, mint az elsõ kettõ, de a fõszereplõ csaj jó benne. Viszont az alakítása sajnos már nem annyira.
Horus 2009 máj. 24. - 22:37:33 Előzmény shdise
(5/10)
Az Egyesült Államok politikai életében fontos szerepet tölt be a Yale Egyetem, amely Rhode Island tagállam New Haven nevezetû városában található. Ezen az egyetemen mûködik Amerika egyik legbefolyásosabb titkos társasága, a Skull and Bones, S&B azaz a Koponya és Csontok nevû társaság. Még mindig kevés amerikai tudja, hogy ennek a társaságnak a hálózata eléri és koordinálja az amerikai kormányt, a pénzügyi és jogi irányítást és az egyetemek legfelsõ szintjeit. Ez a titkos társaság mûködésének másfél évszázada alatt három elnököt is adott az Egyesült Államoknak úgymint, William Howard Taftot, Idõsebb George Busht és a jelenlegi elnököt, George W. Busht. Ebbõl a szervezetbõl került ki tíz szenátor, számos képviselõ és legfelsõ bírósági bíró. Ez a felsorolás természetesen csak példálózó jellegû.
Anthony Sutton a kaliforniai Stanford Egyetem tanáraként 1983-ban kapott egy könyvet, amely tartalmazta a S&B tagjainak a listáját. Sutton professzornak ezt 24 órán belül vissza kellett adnia, ezért kópiát készített róla, és 1986-ban közreadta. Ekkor tudhatták meg az amerikaiak, hogy a tagok között a jelenlegi elnökön, apján túlmenõen már a nagyapa is ennek a titkos társaságnak volt a tagja. A titkos társaságot 1832-ben és 1933-ban William H. Russel és Alphonso Taft (Taft elnök apja) alapította meg a Yale Egyetem kampuszában. Összesen 15 alapító tag volt, és a The Order of the Skull and Bones elnevezést választották. Ez a titkos társaság úgy is ismert, mint Brotherhood of Death (a Halál Testvérisége). Jogi nyilvántartásba vétel céljából jegyezték be 1856-ban The Russel Trust néven is.
A titkos szervezethez csak kiválasztás útján, meghívással lehet csatlakozni. Minden évben a "csontemberek" idõsebb tagjai 15 új tagot választanak ki az elsõévesek közül. A kiválasztás az illetõ diák családi kapcsolatai és más személyes információ alapján történik, amelyek segítségével gondosan átvilágítják. Ismert, hogy a új tagoknak komoly beavatási szertartáson kell keresztül menniük. Az alkalmazott rítusok hasonlóak az Illuminátusoknál alkalmazott beavatási szertartáshoz. 1876-ban egy csoport diák betört a kampusz területén lévõ, ablak nélküli épületbe, ahol a csontemberek a találkozóikat tartják, és ekkor állapították meg a S&B és az Illuminátusok közötti hasonlóságot. Minden beavatott kap egy jelentõsebb pénzösszeget, és egy nagy ingaórát, valamint csak a rendben használt görög nevet. A csontemberek többsége WASP (White Anglo-Saxon Protestant), azaz angolszász, fehérbõrû és protestáns vallású. Az eddig említetteken kívül érdemes megemlíteni még ismert amerikai családok neveit: Whitney, Jay, Bundy, Harriman, Pinchot, Rockefeller, Goodyear, Sloane, Stimson, Phelps, Perkins, Pillsbury, Kellogg, Vanderbilt, Lovett és Weyerhauser. A többségük új angliai elõkelõ családokat jelöl. A csontembereknek esküt kell tenniük a szigorú titoktartásra.
Forrás: http://mek.niif.hu/06800/06897/html/1201.htm
2/10
bluesman 2009 máj. 24. - 20:30:15 2/10
(4/10)
Ez egy kritikán aluli alkotás rossz színészekkel!
pozsizsuzsi 2009 máj. 24. - 18:29:40
(3/10)
Idepötyögöm a tévéújságom ismertetõjét.

Taylor Brooks elhatározza, hogy õ lesz a Koponyák titkos társaságának elsõ nõi tagja. Miután arra kényszeríti a Tanácsot, hogy bevegyék az elit szövetségbe, beavatási szertartáson kell átesnie. A lány bármire képes, hogy befogadják.
neugassaman 2009 máj. 24. - 18:23:56 Előzmény shdise
(2/10)
A film ismertetése az pedig egyenesen eposzi magasságokba illik, lírikus elõadásmódban ! :P
4/10
shdise 2009 máj. 13. - 11:02:27 4/10
(1/10)
ebbõl a filmbõl is elég lett volna egy... az már eleve mindent elmond róla, hogy nõ a fõszereplõ... 95 percnyi rettenet... 10/4, mert maga a koponya sztori remekül ki lett találva (még az elsõ résznél...).