9/10
pneklara 2014 aug. 21. - 16:52:00 9/10
(3/3)
Nem értékeljük kellõképpen azt a kegyet, az élet nagy adományát, hogy egészséges gyermeket nevelhetünk.S nem érezzük át kellõképpen azt a sorsot, amikor a nap 24 órájában szolgálatban kell állni egy - sokszor több- beteg gyermek mellett. Könnyû ítélkezni, ha kirívóan viselkedõ gyermeket látunk, akivel nem képes szót érteni a nevelõje, s kimondani, hogy az anyja hibája, neveletlen, elkényeztetett a gyerek, egy jó verés használna neki....
Itt aztán érvényes az a mondás, hogy ne ítélkezz felettem, amíg nem jársz a cipõmben.
A helyzet úgy hozta, hogy most fejeztem be egy regényt, melyet Carly Fleischmann, egy autista lány, és az édesapja írtak. Mennyire keveset tudunk az autizmus lényegérõl: õk nem szellemi fogyatékosak, csupán mások,sokszor értelmesebbek, érzékenyebbek, mint a kortársak, csak a tudomány nem tudja megfejteni a mûködésüket. Mert nem õket kérdezik, hanem elmennek a nyúlhoz, s azt kérdezik meg, szerinted mi a baja a lónak! Ahelyett, hogy a lovat kérdeznék meg errõl" - mondja Carly! a regényben.
Szóval ebben a filmben kimerítõ egy évet láttunk, persze - mint ilyenkor általában - nincs házastárs, az lelép a nehézségek elõl.
Persze kérdés az is, 4 egészséges lány után miért kell egy ötödik gyermek, s az elsõ beteg fiú után miért kell még három beteg? De erre mondják, hogy magánügy.
S a keresztjét mindenki maga cipeli.
Tartalmas film, megnézése azért is ajánlott, hogy jobban értékeljük a saját -még- szerencsésebb körülményeinket.
hanguktaekwondooo 2014 jan. 12. - 15:48:15
(2/3)
Tibag05 2014 jan. 12. - 15:08:19
(1/3)
már elõre lúdbõrös vagyok