Téma: Kvartett

8/10
Maklari Gabor 2021 ápr. 19. - 21:40:16 8/10
(7/7)
Nagyszerű korkép a korai 90-es évekből. Viszont ez NEM komédia hanem inkább tragédia, igaz haláleset nincs benne. Már csak az kellett volna...
5/10
doktormacko1 2015 nov. 13. - 22:33:31 5/10 Előzmény csakreálisan
(6/7)
5 / 10 Nekem sem jött be a darab. Panallakásban panelokkal probálkoznak , de nem jött át nekem a valóság.
ambrosius 2015 máj. 08. - 18:00:11
(5/7)
Elszomorítóan jó a darab, a figurák és azok megformálása. Kiérdemelt vastaps. Olvasom a többiek véleményét. Elfogadom, õk úgy éreztek, akkor úgy játszottak. Nekem egy, valamelyik panelben lakóról szólt. Meg az idegenbe szakadt amerikás magyarról. A mindenrõl felületesen tudó butuska asszonyról, a majdnem kiemelt káderrõl. A kilátástalan mai fiatalról. Õket kitûnõen formálták meg a színészek. Tetszett a nem nagy színpad beszûkítése, telitalálat a sokszorosan zárt bejárati ajtó, kicsit nosztalgia kiállítás a konyhaberendezés és benne a kincset érõ randa falvédõ. Jól szórakoztam a színházi elõadáson és hazafelé nagyon komoran gondolkodtam magunkról.
9/10
Kozma Zoltán László 2015 ápr. 11. - 20:10:17 9/10
(4/7)
Miközben néztem, Szakonyi "Adáshibájára" gondoltam. Az a gulyás-kommunizmus fénykorában, ez pedig a mákostészta-kapitalizmusban játszódik. Szerintem is Börcsök Enikõ volt a talán a legjobb. És neki is volt a legjobb: leélni egy életet együgyûségben. Ez is egy védekezés a külvilág ellen. Mind a négy ember magányban él és többet vagy mást szeretne. Hegedûs D. Géza a múltat sírja vissza (ahogy a hasát vakarja, zseniális): akkor volt valaki. Kern András családot szeretne, amúgy amerikaiasan (pénzért), holott éppen ezt utálta Amerikában. Amerikai akart lenni, de rájött, hogy az csak a boldogtalanságba vezet. A tévé, amely szétzilálja az emberi kapcsolatokat. Visszajött tehát a Hazájába, csak közben az emberek megváltoztak (valóban megváltoztak). Valahogy az önzés társadalma lettünk. Nehéz ebbõl kitörni. "A mérnökök, jogászok, közgazdászok tettek tönkre mindent." Tán csak nem a "társadalom mérnökei"? "Loptak persze akkor is, de nem ennyit" És valóban: a tét mindegyre csak nõ: víkendházak az M7-es cemetjébõl (Kádár-korszak), "szocialista összeköttetés" az egyetemi felvételi érdekében. Kádár-titkárság (Az "igazságos" Mátyás király helyett). A rendszerváltás, és ami utána jött. Tudjuk (valóban tudjuk?) jól. Végén Kern összepakol azzal, hogy õ ide többet - haza - nem jön. De valahogy a dráma elmarad. Szándékos lenne ez is? Õ sem akarta az egészet igazán? Ellesz a beszélgetéssel néhány évig, amíg véget ér számára minden? Ezt hiányoltuk a feleségemmel. Marad a ma már talán közhelyes mondat: Miért hagytuk, hogy így legyen? Ki lehet-e törni (nem anyagi értelemben, mint a lány) vagy marad a mákos tészta és maradunk továbbra is vegetálásban a boldog múltra emlékezve: tartoztunk valahová, tudtuk, hogy mi lesz holnap. Hej szabadság (van olyan valóban?), lássuk, mire megyünk ketten...
csakreálisan 2015 márc. 25. - 00:00:53
(3/7)
A Rádiókabaré 1996-os színvonalán mozog a darab, akinek az tetszett, az itt is jól fogja magát érezni. Én kiütést kaptam a lapos, kiszámítható humortól, a gyenge "drámai" fordulatoktól. Sajnáltam Kernt és Hegedüs D-t, teljesen hiteltelen figurákat kellett megformálniuk, nem is nagyon sikerült nekik. Spirót nem kellene eröltetni, vannak sokkal jobb mai szerzõk nála.
10/10
Sarka 2015 márc. 24. - 22:13:36 10/10
(2/7)
Nagyon, Nagyon jó darab, szórakoztató, észre se venni, hogy több mint másfél órát ültünk egyben! A karakterek tökéletesek! Percekig tartó tapsviharral jutalmazta a közönség!
5/10
trudy 2014 dec. 24. - 23:24:25 5/10
(1/7)
Sajnálom, hogy nincs még értékelés errõl az elõadásról, mert nagyon kíváncsi lettem volna mások véleményére, viszont az elõadáson amin voltam a közönség átlagéletkora kb. 55-60 év volt, akik valószínûleg nem igazán interneteznek.
Nekem vegyes érzéseim vannak a mûvel és az elõadással kapcsolatban. Maga az elõadás ideje alastt én nem éreztem jól magam, nem szórakoztatott a darab, klisésnek találtam a karaktereket, az ironikus humort nem tudtam értékelni. Kern és a feleséget alakító színésznõ jól játszottak, de az elõadás pillanatában valahogy nem találtam semmi élvezhetõt és tanulságos mondanivalót a történetben. Másnap kezdtem csak el gondolkodni a látottakon, miután az egész összeállt a fejemben egy kerek mûvé és letisztultak azok a részek, amik számomra lényegesek voltak, így utólag azt mondom, hogy tulajdonképpen nem volt felesleges mengnézni, de maga a színházi élmény nekem valamiértnem volt jó.