Horthy Miklós tér Gyömrõn.
Itt tartunk…

Amikor láttam, hogy teljesen hiába bizonygatok nyilvánvaló vallási dolgokat, akkor egy darabig azt gondoltam, hogy biztosan "okosabb" vagyok, mások meg "korlátoltak". De most már másként gondolom. Az emberek egyáltalán nem buták. Valamit nem a korlátoltságuk miatt értenek félre. Amúgy is, a vallásban semmi olyasmi nincs, amit nehéz lenne felfogni. A vallás általában nagyon egyszerû, hétköznapi igazságokat mond el. Ha valaki nem érti, annak az az oka, hogy vagy tudatosan hazudik és ferdít; vagy inkább egy emberi felsõbbségnek, hatalomnak, tekintélynek rendeli alá magát, mintsem magának a "vallásnak", vagyis Istennek. A hatalommal rendelkezõknek pedig minden idõben sok érdekük fûzõdött a ferdítéshez és hazugsághoz. Amíg a hatalomnak hiszek (mert mondjuk lusta vagyok magam utánajárni valaminek stb) addig könnyen becsaphatnak.
Hogy mennyire nem kell különösebben nagy ész és mûveltség stb ahhoz, hogy valaki fontos igazságokra jöjjön rá, arra szerintem kitûnõ példa ez a videó: http://indavideo.hu/video/Boldogsagos - ebben egy állami gondozásban felnõtt cigány kovács beszél, és annyira bölcs dolgokat mond, hogy többször is érdemes meghallgatni. Semmi különös külsõ segítségre nem volt szüksége ahhoz, hogy minderre rájöjjön. Még csak a vallásra sem.

Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem arról álmodott a filozófia. - There are more things in heaven and earth, Horatio, Than are dreamt of in your philosophy.
hamlet dán királyfi története is pontosan ezt a folyamatot mutatja be - amikor valaki szembesül olyan állításokkal, entitásokkal, amik addig nem fértek bele a világképébe. És olyan szorult helyzetben érzi magát, ahol már nem segítene a szimpla tagadás - egyszerûen muszáj utánajárni annak, hogy vajon igazak-e azok az információk, amikhez jutott. és ha a világ már úgyis felborult, akkor borítsuk is fel - ezért õrültnek tetteti magát. Úgy véli, ez majd segít neki abban, hogy nyugodtan vizsgálódhasson és dönthessen.
Nem véletlen, hogy mikor keletkezett ez a darab - akkor a világ addigi rendje éppenséggel teljesen felborult, és teljesen új paradigmákat kellett találni, amik magyarázatot adnak mindarra, amit korábban is ismertek, meg arra is, ami új információként bekerült a köztudatba.

Ez pedig a wiki szövege:
"Kuhn megfigyelése szerint ez a mindennapi kutatási gyakorlatot irányító tudásrend a fejlõdés egy bizonyos pontján válságba juthat. Nem egyszerûen az anomáliák száma okozza ezt, hiszen a tudományos gyakorlatnak természetes része az anomália: tények, amelyeket – még – nem tudunk megmagyarázni. A normál tudományos idõszakban azonban a tudósok bíznak abban, hogy elõbb vagy utóbb minden elõkerülõ anomáliát meg tudnak majd magyarázni a paradigma keretein belül. Válság akkor jön létre, amikor ez a paradigmába vetett bizalom meginog – például azért, mert olyan "tényt" kell megmagyarázni, ami a korábbi paradigmában esetleg nem is számított ténynek.
Hogy új paradigma van a láthatáron, azt nem könnyû felismerni – hiszen az a normál tudomány álláspontjáról nézve gyakran látszik sarlatánságnak....Ilyenkor a tudósok körében heves harcok támadnak, lázas keresés indul meg: ilyen idõkben kerülnek elõ a tudományterület alapjaira vonatkozó – egyébként mindig is jelen lévõ – filozófiai problémák. Válság idején azonban a tudósok számára is fontossá válnak e kérdések.... Kuhn így ír könyve Bevezetésében: "Mindegyik tudományos forradalom elkerülhetetlenné tette, hogy a közösség elvesse a hagyományos tudományos elméletet egy vele összeegyeztethetetlen másik kedvéért, következésképpen mindegyik megváltoztatta a tudományos vizsgálódás számára hozzáférhetõ tények körét és azokat a kritériumokat, amelyek alapján a szakma eldönti, hogy mi tekinthetõ értelmes problémának és mi jogos problémamegoldásnak." http://hu.wikipedia.org/wiki/Paradigmav%C3%A1lt%C3%A1s

Ez ahhoz kapcsolódik, hogy a valóság nem egyenlõ azzal a képpel (modellel), ami a fejedben létezik róla. A valóság tõled független. De nem vagy képes másként megismerni, csak úgy, hogy modelleket alkotsz róla. És ezt a modellt használod addig, amíg bele nem ütközöl valamibe, ami semmiképp sem illeszthetõ ebbe bele. Ekkor két dolgot tehetsz - vagy tagadod annak a bizonyos ténynek, entitásnak a létezését, amibe beelütköztél - vagy elkezdesz töprengeni egy olyan modellen, ami megmagyarázza azt is, amit eddig ismersz, meg azt az ismeretlen újat is, amivel szembetaláltad magad, és amire nem találsz magyarázatot. Vagyis megváltoztatod a valóságmodelledet.
Ezt nevezik a tudományban PARADIGMAVÁLTÁSNAK. Egy ember általában csak akkor hajlandó a valóságmodelljét megváltoztatni, ha egy külsõ körülmény rákényszeríti, leginkább egy trauma. Addig könnyebb TAGADNI azt, ami nem fér bele a valóságmodelljéba.

á, nem jól írtam - SZOLIPSZIZMUS. Itt a párbeszéd:


- Uralkodunk az anyag fölött, mert uralkodunk a lélek fölött. A valóság a koponyában van. Fokozatosan meg fogod ezt tanulni, Winston. Nincs semmi, amire ne volnánk képesek. Láthatatlanság, súlytalanság - mindegy. Ha akarnék, úgy lebegnék a padló fölött, mint a szappanbuborék. De nem akarok, mert a Párt nem akarja. Meg kell szabadulni ezektõl a tizenkilencedik századi elképzelésektõl a természet törvényeit illetõleg. A természet törvényeit mi csináljuk.

- De nem! Még ennek a bolygónak se vagytok urai. Mi van Eurázsiával és Keletázsiával? Még nem hódítottátok meg õket.

- Lényegtelen. Akkor hódítjuk meg, amikor jólesik. S ha nem, mit számít? Kirekeszthetjük õket a létezésbõl. Óceánia a világ.

- De a világ maga is csak egy porszem. S az ember reménytelenül parányi! Mióta létezik? A föld évmilliókig lakatlan volt.

- Ostobaság. A föld olyan idõs, mint mi, nem idõsebb. Hogy lehetne idõsebb? Minden csak az emberi tudaton keresztül létezik.

- Azt hiszed, hogy nem tudunk kettõs csillagászati rendszert alkotni? Aszerint, ahogy éppen szükségünk van rá, a csillagok lehetnek közel vagy távol. Azt hiszed, hogy matematikusaink nem tudnák megcsinálni? Megfeledkezel a duplagondol-ról?

Winston összezsugorodott az ágyon. kell lennie valami módnak, amellyel be lehet bizonyítani, hogy téves az a hiedelem, hogy tudatunkon kívül semmi sem létezik. Nem bizonyították-e be már régen, hogy ez tévedés? Még nevet is adtak neki, már elfelejtette, hogy mit. O'Brien szája szögletében halvány mosoly bujkált, amikor lenézett rá.

- Már mondtam, Winston - szólalt meg -, hogy a metafizika nem erõs oldalad. A szó, amelyet felidézni próbálsz, a szolipszizmus. Azonban tévedsz. Ez nem szolipszizmus. Ha úgy tetszik, kollektív szolipszizmus. De az más dolog, sõt: épp az ellentéte. De mindez lényegtelen - tette hozzá megváltozott hangon. - A valódi hatalom, a hatalom, amelyért éjjel-nappal küzdenünk kell, nem a dolgok, hanem az emberek fölötti hatalom. - Szünetet tartott, és egy pillanatra ismét olyan arcot vágott, mint a tanító, aki valamelyik sokat ígérõ növendékét faggatja: - Hogyan érvényesíti a hatalmát egyik ember a másik fölött, Winston?

Winston elgondolkodott.

- Úgy, hogy szenvedést okoz neki - felelte.

Tökmindegy mit gondolsz, mert a világ nem a fejedben létezik, hanem egy tõled független objektív valóság. Nem igaz a szillogizmus (ld. az 1984-ben levõ párbeszédet Winston és O'Brien között).

Nem a vallás a megoldás, hanem Jézus Krisztus megváltó áldozata, a vérével elnyerhetõ bûnbocsánat. Arra mindnyájan rászorulunk.

Nahát, akkor a legjobb helyen vagy. A port, az ország legnagyobbb kulturális fóruma majd leszoktat az elõítéletekrõl. Itt megismerhetsz egy csomó "zsidó" és "cigány" fórumtársat, és rájöhetsz - tök mások, mint amilyennek az "Orbán-média" beállítja õket.

nem tehetek róla, de tele vagyok elõítélettel:
szeretem a zsidókat és
-mûveltnek,
-intelligensnek,
-érzékenynek,
-tehetségesnek,
-muzikálisnak tartom õket.

Tudom, hogy ez egy csúnya általánosítás részemrõl. És tisztában vagyok vele, hogy nem szabadna egy egész népcsoportot általánosító kifejezésekkel illetni." Mea culpa" érte.
Viszont azt hiszem a nagy író és gondolkodó Konrád György gondolatai is alátámasztják érzéseimet:

"A zsidók nem lesznek utcaseprõk, mert a sok évezred alatt felhalmozódó intellektuális tõke tovább öröklõdik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínûleg intelligenciánk természetét is összeadjuk abban a génkoktélban, amik a gyerekeink. Hordozható örökség ez, és bárhol mûködtethetõ."