peterapo 2011 szept. 22. - 01:22:03
(5/5)
A „SZEGEDma.hu” portálon Arany Mihály méltatja az elõadást:
„A Kossuth- és Jászai-díjas rendezõ, Vidnyánszky Attila-féle Az ember tragédiája méltó a jubileumi darab szerepére: kiegyensúlyozott elõadást kapott a szegedi nagyérdemû a szabadtéri nyolcvanadik évfordulóján.” – írja bevezetõjében.
Egy rész a kritikából:
„Sajátos megoldás Ádám és Éva megduplázása egy-egy történelmi színben – a módszer az elsõ ilyen szcénáknál meglepõen hat, és növeli azok mondanivalójának erejét, ahogy például Tóth László Ádám-fáraót visszhangozza Rátóti, vagy Cserhalmi Kepler-alakításánál karddal a kézben nézi-szenvedi végig alteregója magánéleti harcát. Ez egyben erõsíti az egyes színekben Ádám azon tulajdonságát, hogy egyszerre külsõ szemlélõje és belsõ átélõje az eseményeknek.”
A „megoldás” valóban sajátos, sõt, zseniális, csakhogy Vidnyánszky ezt „kölcsönvette”.
A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban a Tragédiát 1986-ban RUSZT JÓZSEF rendezte. (Lucifer – Gábor Miklós, Ádám – Szalma Tamás, Éva – Fekete Gizi) Az elõadásról készült tévéfelvétel is bizonyítja, hogy az ötlet az övé.
E-gon 2011 szept. 21. - 23:52:28
(4/5)
El tudnék viselni minden este egy színházi közvetítést.
1/10
gemeli 2011 szept. 21. - 23:25:56 1/10
(3/5)
Ez nagyon gyenge! Unalmas, rossz rendezés, jellegtelen szinészi játék.
adamnagysweetmovie 2011 szept. 21. - 18:13:19
(2/5)
És a sok eszkimó között is van, aki sok fókát kap, pedig fókahiány van...
Nem mondom hogy "tragédia" volt az elõadás, de zavaros, ahogy hallottam. Kis mûvészi hókuszpókusz, nemzeti tematika, tuti siker. De ez lenne a mérce?
Ford Mustang 2011 szept. 21. - 17:37:19
(1/5)
A magyar dráma napja
(Szegedi Szabadtéri Játékok)
Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedõ mûve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1862-ben megjelent mû okakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétõl eltelt majdnem százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az elõször itt elhangzó „Megy-é elõbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.