Kaya Ibrahim egy napja
Eltûnt cégek nyomában
NSZ • 1998. augusztus 12. • Szerzõ: Rádi Antónia

A Fõvárosi Fõügyészség közigazgatási és magánjogi szakága megvizsgálja a cégbírósági iratokat, hogy nincs-e törvénysértés, amelynek alapján törvényességi felügyeleti vizsgálat kezdeményezhetõ – közölte lapunkkal Nyilasi Gyula osztályvezetõ. Amennyiben a Népszabadság szombati és hétfõi cikkeiben említett cégek vizsgálata során bûncselekményre utaló adatot észlelnek, úgy értesítik a nyomozás-felügyeleti osztályt. A Népszabadság ma folytatja a már említett és más vállalatok kapcsolatainak elemzését. Több cégben is feltûnik egy eddig ismeretlen török, Kaya Ibrahim neve.

Nagy nap lehetett Kaya Ibrahim számára 1995. július 25. A török állampolgárságú vállalkozó ezen a napon legkevesebb hét magyarországi vállalkozás felett szerzett ugyanis – kizárólagos tulajdonosként és ügyvezetõként – irányítást. Azért írtuk, hogy legkevesebb, mert egyelõre csak ennyirõl találtunk írást a cégbíróságon.
Nem tudni, Kaya Ibrahim korábban vagy azóta hányszor járt Magyarországon. Bejegyzett lakóhelye hazánkban nincsen. Útlevelére hivatkozva az olvasható a cégiratokban, hogy Giresun, Espiye és Tepeköy városokban van lakása. Ha hinni lehet az adatoknak, 1995-ben 30 éves volt.
Nem elhanyagolható távolság, amelyet Kaya Ibrahim három évvel ezelõtt július 25-én kénytelen volt bejárni, hogy a papírok szerint korábban – ki tudja, mikor? – már a tulajdonába került cégek ügyvezetõi (üzletvezetõi, képviselõi, igazgatói) tisztségeit átvehesse.
Újonnan szerzett vállalkozásait – az Auto Classics Kft.-t, a Padrone Kft.-t, a Draft Kft.-t, a Foliograph Bt.-t, a Quality Invest Rt.-t és a Quality Profit Kft.-t, valamint a Menüett Kft.-t – Budapest egymástól meglehetõsen távoli pontjaira jegyezték ugyanis be. Meglehet az új tulajdonos-igazgató el is tévedt, hiszen be kellett járnia a XXI. kerületi Kossuth Lajos utcát éppúgy, mint a XXII. kerületi Tûzliliom utcát.
Kaya Ibrahimnak még a XI. kerületi Petzval utcába is el kellett mennie a Quality Profit taggyûlésére kinevezése ügyében.
A többi cége fellelésével kevesebb gondja lehetett, hiszen valamennyi a belvárosban, illetve fõútvonalak mentén található. A Quality Invest Rt. az Andrássy út 105. alatt, a Fidesz egyik valamikori székhelyén, az Auto Classics a Klauzál tér 1.-ben, a Menüett pedig az Üllõi út 31-es számon volt bejegyezve.
Legalábbis 1995. július 25-én, hiszen Kaya Ibrahim akkor nyilván megtalálta õket.
A társaságokat azonban nemcsak Kaya Ibrahim személye kapcsolja össze. Második közös vonásuk, hogy hivatalból való törlésüket már elrendelte, illetve minden jel szerint elrendelni készül a Fõvárosi Cégbíróság, és olyan is akad, amely jelenleg felszámolás alatt áll. A cégbírák szerint – mint végzéseikben olvasható – mára valamennyi Kaya Ibrahim által jegyzett társaságnak nyoma veszett ugyanis.
Történhetett persze a cégvezetõk változása azonos helyen is, hiszen a lemondó és az új ügyvezetõ valamennyi esetben ugyanaz a két személy volt. Ha így történt, Kaya Ibrahimnak nem kellett sokat utaznia.
A cégek szinte minden esetben ugyanazon a napon – 1995. július 25-én – és egyetlen személyen – Schlecht Csabán, a Mahir Rt. jelenlegi alkalmazottján – keresztül kerültek Kaya Ibrahimhoz.
A vállalkozások harmadik közös vonása: elõéletük. A Fidesz “holdudvarába” tartozó cégekrõl van szó.
Meglehet, az olvasó számára nehezen nyomon követhetõ Kaya Ibrahim vállalkozásainak elõélete. A történeti hûség kedvéért mégis felsoroljuk a cégbíróságon hozzáférhetõ adatokat, amelyek olykor kísérteties hasonlóságot mutatnak egymással, miként a történések is.
Cégek és történetük
Vegyük sorra a cégeket az alapítástól idõrendben.
A legrégebbi társaság a Foliograph Bt.: 1990-ben alapította hat magánszemély: Schlecht Csaba beltag, Gyurgyák János, Varga Tamás, Kövér Szilárd, Simicska Lajos, Orbán Viktor és Kövér László kültag. Gyurgyák János, Varga Tamás és Kövér Szilárd 3600-3600, Simicska Lajos, Orbán Viktor és Kövér László fejenként ezer forinttal járult hozzá a társaság vagyonához. Orbán Viktor és Kövér László már 1991. február 2-án kiléptek a cégbõl, Kövér Szilárd, Simicska Lajos és Varga Tamás 1992. február 16-án távoztak. Beltag maradt azonban egészen 1995 júliusáig Schlecht, illetve idõközben hozzá társult a Padrone Kft., Schlecht képviseletével.
A Foliograph 1995. július 3-i tagi gyûlésén meghívottként megjelent az Auto Classics Kft. is, amelyet akkor szintén Schlecht Csaba képviselt. Az Auto Classics ekkor lépett be kültagként a bt.-be. A tagi gyûlés jegyzõkönyvében többek között ez olvasható: ehhez kapcsolódóan a beltag és a kültag (vagyis Schlecht és Schlecht) megállapodtak abban, hogy a társasági szerzõdést nem módosítják. A cégbíróság másképpen gondolta: július 17-én felkérte a Foliographot, módosítsa az okiratot.
A nyolc nappal késõbb, 1995. július 25-én tartott újabb tagi gyûlésen Schlecht már csak üzletvezetõként vett részt, a Padronét és az Auto Classicsot Kaya Ibrahim képviseli. Kaya Ibrahimot a tagok, vagyis Kaya Ibrahim (beltag) és Kaya Ibrahim (kültag) kötelezték, hogy jelentse be a változást a cégbíróságon, miután átveszi az üzletvezetést.
Kaya Ibrahimnak viszont nyoma veszett. A társaság ellen hitelezõje felszámolási eljárást kért. A Fõvárosi Bíróság 1997. novemberi végzésében fizetésképtelenséget állapított meg, illetve azt: az adós bt. székhelyén senki sem tud a társaságról semmit.
Ahogyan arról sem: hogyan gazdálkodott Kaya Ibrahim.
Menüett Kft.: 1991. április 20-án alapította Simicska Lajos, Kövér Szilárd Varga Tamás és Schlecht Csaba – egyenként 250 ezer forintos üzletrésztulajdonnal. A 35-féle tevékenységre bejegyzett cég 1991-ben hárommillió forintos veszteséget könyvelhetett el. 1992. február 15-én Herr József vecsési lakos megvásárolta Kövér, Simicska és Varga üzletrészét, Schlecht pedig Brunner Istvánnak adta át a – 250 ezer forintos – üzletrészét. 1992. október 5-én Schlecht megvette Herr József 750 ezer forintos üzletrészét, és egyben átvette az ügyvezetõi funkciót is.
Egy évvel késõbb, 1995. július 14-én Brunner István eladta az üzletrészét a Quality Profit Kft. képviselõjének, Kaya Ibrahimnak. A július 25-i taggyûlésen – a jegyzõkönyv tanúsága szerint – Schlecht Csaba átadta 750 ezer forintos üzletrészét Kaya Ibrahimnak, és lemondott az ügyvezetõségrõl. Ettõl kezdve Kaya Ibrahim a tulajdonos és az ügyvezetõ egy személyben. Ugyanezen a taggyûlésen döntöttek arról, hogy a Menüett Kft. székhelyét 15 napon belül megváltoztatják, de konkrét helyet nem jelöltek meg. Ezek után a cégdossziéban csak a cégbíróság és az APEH Menüettnek írt levelei találhatók, amelyek minden alkalommal az “ismeretlen helyre költözött” megjegyzéssel érkeztek vissza az Üllõi út 31.-bõl. Végül a cégbíróság – miután nem volt képes megállapítani a Menüett Kft. új székhelyét – 1997. november 10-én törölte a céget a cégjegyzékbõl.
Padrone Kft.: 1991 májusában Simicska Lajos, Schlecht Csaba, Varga Tamás és Kövér Szilárd alapította Simicska Lajos ügyvédi ellenjegyzésével. Ma már, mint az iratokból kitûnik, szintén hiába keresi a cégbíróság.
Simicska, Varga és Kövér Szilárd 1992-ben kilépett. Maradt Schlecht, illetve két új tag, a kõvágóõrsi Gracsmann Tibor és a vecsési Herr József jön. Az ügyvezetõ Schlecht Csaba. A kft. 1995. július 25-i közgyûlésén a cégnek már csak két tagja volt: az Auto Classics Kft., illetve Kaya Ibrahim, aki aznap átvette az ügyvezetést is. Pontosabban csak átvette volna; a cégbíróság elutasította ugyanis a változásbejegyzési kérelmet, többek között azért, mert Kaya Ibrahim a székhelyül megadott címen nem volt található.
Draft. Kft.: ugyancsak 1991 májusában alakult. Alapítók: Simicska Lajos, Varga Tamás és Kövér Szilárd. Õket váltotta 1992 februárjában Schlecht Csaba és Gracsmann Tibor. 1995 júliusában a cég már Schlecht Csabáé és a Menüett Kft.-é (képviselõ: Schlecht Csaba). Schlecht Csaba idõközben eladja a Draft-ban lévõ tulajdonrészét Kaya Ibrahimnak, aki a Draft 1995. július 25-i taggyûlésére már a Menüettet is képviseli, és átveszi Schlechttõl a Draft ügyvezetését. A Draft Kft.-t az idén júliusban törölte a cégbíróság, mivel a székhelyén ismeretlennek bizonyult.
Auto Classics Kft.: a társaságot 1991 augusztusában Best Lízing Kft. néven alapította Varga Sándor, aki Varga Tamás édesapja, illetve Pusztai Zsuzsanna, Simicska Lajos felesége. Az elsõ ügyvezetõ – 1992 novemberéig – Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. nemrégiben kinevezett új elnöke volt, õt Schlecht Csaba követte.
Az Auto Classics neve korábban is ismertté vált, a Népszabadság, illetve más lapok megírták, hogy a cég szerzett be gépkocsikat a Fidesz számára. A gazdasági szakemberek rokonainak tulajdonrésze 1993-ban, illetve 1994-ben került két céghez, a Foliograph-hoz és a Farkas és Társa Kft.-hez; az ügyvezetõ – Schlecht Csaba – személye nem változott. 1995. július 25-én két tagja van az Auto Classicsnak: a Kaya Ibrahim által képviselt Quality Profit Kft., illetve maga Kaya Ibrahim, akinek javára Schlecht Csaba aznap lemond ügyvezetõi tisztségérõl.
Az Auto Classics törzstõkéje 19 millió 900 ezer forint, mérleget nem tartalmaz a társaság a cégbíróságon hozzáférhetõ dossziéja. A cégbíróság hirdetményi kézbesítést rendelt el az Auto Classics ügyében, mert “nyilvánvaló, hogy a cég az általa megadott székhelyen ismeretlen”.
Quality Invest Rt.: A társaságot Varga Tamás, Simicska Lajos és Kövér Szilárd alapította 1992 áprilisában, felügyelõbizottságában tag volt Kollár K. Attila, az MDF volt pénzügyi vezetõje is. A társaság eleinte – ha szerény mértékben is, de – nyereségesen mûködött: 1992-es mérlege 237 ezer forintos profitról tanúskodik, illetve jelentõs befektetésekrõl. A Quality Invest az Arzenál Kft.-ben 58,2 százalékos, a Quality Party Service Kft.-ben 42 százalékos tulajdont szerzett, és kezességet vállalt az Arzenál 1992-ben felvett 260 millió forintos hitelére és annak járulékaira.
A Quality Invest tulajdonosai 1994-ben a Quality Profit, a Farkas és Társa Kft., az Auto Classics Kft., illetve Kövér Szilárd és Simicska Lajos. A kép 1995 februárjára jelentõsen tisztul: két részvényese marad a cégnek, a Quality Profit és Schlecht Csaba, akit megbízott vezérigazgatónak is megválasztottak. Úgy tûnik viszont, a tulajdonosváltás nem tett jót a cég gazdálkodásának: a társaság utolsó, 1994-es mérlege immár 12 millió 136 ezer forintos mínuszról ad számot.
1995. július 25-én Schlecht mint “az alapítói jogok gyakorlója” lemond, és a Quality Invest egyszemélyes részvénytársasággá alakul Kaya Ibrahimmal az élen. A cégbíróság – mivel észlelte, hogy a cég ténylegesen megszûnt – a törlést 1997 márciusában rendelte el.
Quality Profit Kft.: Varga Tamás, Simicska Lajos és Kövér Szilárd alapította 1992 májusában. Ezúttal nem lehet tudni, pontosan mikor léptek ki, ellentmondók ugyanis az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata által közölt, illetve a Fõvárosi Cégbíróságon fellelhetõ adatok. A lényeg, hogy Kaya Ibrahim a “teljhatalmat” az 1995. július 25-i taggyûlésen szerezte Schlecht Csabától. A cégbíróság 1997 júliusában rendelte el a cég törlését, mivel “hivatalból észlelte, hogy az Quality Profit ténylegesen megszûnt”. A törléskori törzstõke egymillió 200 ezer forint volt, mérleg nem található.
Sohasem lehet tudni
Vajon összekötheti-e valaki vagy valami e cégek történetét az ál-Josip Totnak lapunk hétfõi számában közölt történetével?
A horvátországi Lukácsban élõ Joszip Totról, ha hinni lehet szavainak, kiderült: sohasem volt érdekeltsége semmiféle magyarországi cégben. Pécsi tudósítónknak, Ungár Tamásnak nyilatkozva, emlékeztetett arra, hogy csaknem egy évvel állítólagos tulajdonszerzése elõtt ellopták az útlevelét. A cégiratok tanúsága szerint viszont Tot tulajdonosa és ügyvezetõje is egyben a Farkas és Társa Kft.-nek és az A-Reklám Kft.-nek, sõt õ a két cégben fellelhetõ egyetlen érintett. Tulajdonát és ügyvezetõi tisztségét mindkét cégben ugyanazon a napon – 1997. szeptember 17-én – és ugyanattól a személytõl, Schlecht Csabától szerezte.
Akinek esetleg bármiféle követelése van az említett céggekkel összefüggésben, kénytelen Josip Tothoz, illetve Kaya Ibrahimhoz fordulni. Josip Totról már tudjuk, hogy hiába keresné bárki is, aki eljut hozzá, egy testes horvát vállalkozót talál, akinek a nevével minden jel szerint visszaéltek, és ezt az írásszakértõ is igazolja. Kaya Ibrahimnak egyelõre nincs nyoma, de sohasem lehet tudni...
Kaya Ibrahim a jogszabályok szerint teljes vagyonával felel cégei tartozásaiért. Még akkor is, ha korlátolt felelõsségû társaságként jegyezték be õket. Hiszen – s ezt igazolják a cégbírói végzések – az ügyvezetõ megsértette a cégnyilvántartásra vonatkozó elõírásokat, amikor fals címeket adott meg székhelyként. A társaságok esetleges hitelezõinek annyit kell bizonyítaniuk, hogy káruk összefügg a cégek elérhetetlenségével.
A török vállalkozónak egyetlen mentesülési lehetõsége marad. Amikor átvette a cégek ügyvezetõi tisztjét Schlecht Csabától – a cégiratok tanúsága szerint – megállapodott vele az átadásról. A cégbíróságon fellelt jegyzõkönyvekben ez olvasható: “a tagok kötelezik a korábbi ügyvezetõt (azaz Schlecht Csabát), hogy a jelen tagi gyûlés bezárását követõen haladéktalanul adja át az új üzletvezetõnek a társaság teljes dokumentációját, iratanyagát, házipénztárát, kulcsait és bélyegzõit, illetve tájékoztassa az új üzletvezetõt a folyamatban lévõ ügyekrõl.” Vagyis Kaya Ibrahim elvileg hivatkozhat arra, hogy Schlecht nem adott át neki minden információt. Csakhogy a cégbíróságon felelhetõ iratokon kettejük – Schlecht és Kaya Ibrahim – aláírásán kívül nem olvasható senki másé. S ha Kaya Ibrahim birtokában sincsen olyan okmány, amelyet vagy ügyvéd hitelesít, vagy két tanú ír alá, a megállapodás nem közokirat, tehát semmilyen fórum elõtt nem hivatkozhat rá.
Kaya Ibrahim és Josip Tot története sok szempontból hasonlóságot mutat. Az ügy megítélése mégsem egyszerû, hiszen az ál-Josip Tot által aláírt szerzõdéseken – mint megírtuk – ügyvédi szignó és pecsét is szerepel. Szemben a Kaya Ibrahim által jegyzett okiratokkal, amelyek közül egyet sem hitelesített ügyvéd vagy közjegyzõ. Az ál-Josip Tot pesti szerzõdéseit készítõ dr. Nagy Attila ügyvédet továbbra sem tudtuk elérni.
Igazolódni látszik, hogy az ügyvéd több más üzletben is együttmûködött az ismertetett tulajdonosi körrel. Irodájába jegyezték be a Fajitás Kft.-t, amelyet Gyõri Tibor, a Mahir Rt. vezérigazgatója és Simicska felesége, Pusztai Zsuzsanna alapított. A cég jelenlegi tulajdonosa a Mahir Többlet Ajándéktárgy Kft., ügyvezetõje Schlecht Csaba. Schlecht mint Mahir alkalmazott több területi Mahir-cégnek ügyvezetõje a fellelt adatok szerint.
Dr. Nagy Attila felügyelõbizottsági tagként tûnik fel – és egy ideig ügyvédként is mûködik – a Mahir-holding másik tagjában, a Mahir Cityposter Kft.-ben. A céget az anyavállalat, a Mahir Rt. (képviselõ még 1998 júniusában is Simicska Lajos), illetve annak meghatározó tulajdonosa, a B-Reklám Kft. alapította. Az 1994-ben alapított B-Reklámban szintén az ismert tulajdonosi kört találjuk: Simicska Lajos csak az idén május 29-én vált meg a tagságától, helyét aznap átadva feleségének. A társaságban hosszabb-rövidebb ideig tag volt Tóth Béla vállalkozó, a Fidesz korábbi médiamenedzsere, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. napokban kinevezett elnöke és Kollár K. Attila is.
A B-Reklámot a Mahir Cityposterben elõször a Mahir Többlet Ajándéktárgy Kft., majd – 1998. május 20-án – a Herzog Palace Kft. váltja fel. A Herzog Palace 14 millió 700 ezer forintért vásárolt üzletrészt a 30 milliós törzstõkéjû cégben.
A Herzog Palace a Postabank-csoport tagja, az idén március 31-én be is olvadt a Postabank Investment Rt.-be, a pénzintézet ingatlanbefektetéssel foglalkozó leányvállalatába. A beolvadással kapcsolatos, vagyis márciusban keltezett cégiratok között egy olyan dokumentum – hivatalos nevén fõkönyvi számlaleltár – is szerepel, amely arra enged következtetni: a Herzog Palace és a Mahir-holding közötti együttmûködés nem új keletû. A leltár a Herzog Palace által a Postabank Invest Rt.-be “hozományként” bevitt vagyontárgyakat, befektetéseket sorolja fel. Itt említ egy 380 millió forint értékûre becsült Mahir-üzletrészt is. Nem jelöli viszont a leltár, hogy a Mahir Rt. melyik vállalkozásában szerzett 380 millió forintos üzletrészt a Herzog Palace, illetve közvetítésével az anyavállalat Postabank Invest Rt.

Teljesség nélkül
Aligha kell külön hangsúlyozni, hogy a cégcsoport sajátságos története korántsem teljes. Mindenképp különös az, hogy a vizsgált cégek cégbírósági dossziéiban általában nem lehetett nyomon követni a mérlegek alakulását, noha egyes vállalkozásokra vonatkozólag vannak ilyen adatok, amelyeknek ellenõrzése még folyik. Az azonban, hogy hogy, esetenként vélhetõen külföldi “fantomszemélyek” kezébe kerülnek a vállalkozások semmiképpen sem tekinthetõ mindennaposnak.

Ez a Tot nem az a Tot
Egy írásszakértõ véleménye a két aláírásról
A Népszabadság szerkesztõségének megbízása alapján az ország egyik vezetõ grafológus szakértõje elkészítette a Horvátországban élõ Tot Josip és a magát a közjegyzõ elõtt Tot Josipként aláíró személy aláírásának összehasonlítását. Ebbõl idézünk:
“A vizsgálatot közvetlen megfigyeléssel, mérõ- és optikai eszközök alkalmazásával, valamint elemzõ és öszszehasonlító módszerrel végeztem... A vizsgálatot a spontán aláírás általános sajátosságainak feltárásával kezdtem, melynek során az alábbiakat állapítottam meg:
– transzkripciója vegyes, betûkbõl és vonalakból álló, – felépítése egyszerûsített, – mérete nagy, – dõlése jobb dõlésû, – nagy folyamatosságú, – magas szinten kidolgozott. Vizsgálatomat a kérdéses aláírás általános sajátosságainak feltárásával folytattam, majd az eredményeket öszszehasonlítottam a spontán aláírás általános sajátosságaival. Az összehasonlítás során az alábbi különbözõségeket állapítottam meg: – a kérdéses aláírás transzkripciója betûkbõl álló, – tempója lendületszegény, lassú, – vonalvezetése szaggatott, megállásokat, pontatlan illesztéseket tartalmaz; – mérete közepes, – dõlése bal dõlésû, – kidolgozottsága, koordinációja alacsony fokú.
Az általános sajátosságok összehasonlítása során megegyezõségeket nem tapasztaltam.” Az írásszakértõ ezek után az egyes betûk írásmódját, a különleges sajátosságokat hasonlította össze. Nagyszámú szignifikáns eltérést és csak néhány hasonlóságot tapasztalt. Az utóbbiakat szerinte a véletlennek lehet betudni. Verdiktje: “A kérdéses aláírást valószínûleg nem a névtulajdonos Tot Josip írta”.
A közjegyzõi okiraton fent az írásszakértõ szerint hamisnak valószínûsített aláírás, középen pedig az az aláírás, amelyet a valódi Josip Tot adott munkatársunk kérésére Részlet a Foliograph Bt. 1995. július 25-i taggyûlésének jegyzõkönyvébõl. A Padrone, az Auto Classics aláírója is Kaya Ibrahim

Bevezetõül:

A Ficótól a Mahirig és vissza
Josip Tot semmit sem tud magyarországi vállalkozásairól
NOL • 1998. augusztus 8. 0:00 • Szerzõ: Ungár Tamás, Rádi Antónia

A Fico Kft.-t 1990 júniusában alapította a Fidesz egymillió forint törzstõkével, amelyet 1993-ban emelt 150 millióra. A társaság egyszemélyes tulajdonosa egészen az idei ügyletig a Fidesz – Magyar Polgári Párt volt. A tulajdonosi jogokat a párt korábbi gazdasági igazgatója, jelenleg az APEH elnöki kinevezésére váró Simicska Lajos gyakorolta 1996 szeptemberéig.
A Fico – illetve a Fidesz – könyvelését a Taxorg Kft. nevû vállalkozás végezte. A cégbíróság iratai szerint a Taxorgot alapításától leginkább négy magánszemély jegyezte felváltva: Simicska és felesége, Pusztai Zsuzsanna, illetve az ÁPV Rt. napokban kinevezett új elnöke, Gansperger Gyula, valamint felesége, Horváth Katalin. Ma már kizárólag Ganspergeréké a cég, de a társasággal kapcsolatos ügyvédi feladatokat a cégbõl való kilépése után még évekig Simicska látta el. Hogy pontosan meddig, az nem lehet tudni, de a Cégbíróságon fellelhetõ elsõ, nem Simicska által jegyzett irat 1997-ben kelt.
A cégbejegyzés szerint a Fico meglehetõsen kiterjedt üzleti életet élhetett: 62 tevékenységi kört jegyeztek be a söripartól a filmgyártáson át a nyomozásig. A társaság neve mégis az autós üzletekkel kapcsolatban vált ismertté. Az Auto Classic nevû céget a Fico egyik könyvvizsgálója, Varga Sándor, illetve Simicskáné Pusztai Zsuzsanna alapította, és egy ideig Gansperger Gyula ügyvezetése alatt mûködött. A cég a Ficón keresztül a Fidesznek szerzett be gépkocsikat. Az említett Varga Sándor egyébként az édesapja annak a Varga Tamásnak, aki a Fidesz elsõ gazdasági vezetõjeként mûködött. Varga Tamás ellen jelenleg több büntetõeljárás is folyik, többek között – egyébként nem az Auto Classicban folytatott – autókereskedéssel kapcsolatban elkövetett vámbûncselekmények vádjával. Varga hosszú idõt töltött elõzetes letartóztatásban, de mint ügyvédje lapunknak elmondta, jelenleg szabadlábon védekezik, jogerõs ítélet még egyik ügyben sem született.
Az Auto Classicnak jelenleg két tulajdonosa van: egy Farkas és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevû cég, illetve a Foliograph Bt.
A Farkas és Társát Tóth Bélának, a Fidesz egykori médiamenedzserének apósa alapította, egymilliós törzstõkével. A társaság vagyona 1993-ban emelkedett egyrõl 49 millió forintra, amikor tulajdont szerzett benne az A-Reklám nevû vállalkozás. Az A-Reklámot Tóth Béla cége, a Tóth-Ker alapította Simicska feleségével, Ganspergernével és Kövér Szilárd feleségével közösen.
A Foliographot mások mellett Varga Tamás, Kövér László jelenlegi titkosszolgálati miniszter és testvére, Kövér Szilárd, továbbá Simicska Lajos hozta létre. Az idõk folyamán a tulajdonosi kör változott, és a jelenleg felszámolás alatt lévõ Foliographot az Auto Classic is jegyzi. Utolsó képviselõje pedig Kaya Ibrahim török állampolgár.
A Foliograph elleni felszámolási eljárást egyik hitelezõjük kérte, aki azonban aligha jut hozzá a pénzéhez, mert a Fõvárosi Bíróság tavaly novemberben – 16. Fpk.
153/1995/23 számon – hozott végzésének indokolásában az áll, hogy a felszámoló felkereste az adós bt. székhelyét, de ott nem talált elárverezhetõ vagyontárgyakat, sem iratokat, és környékbeliek nem tudtak a cégrõl semmit. A társaság bankszámláját a Magyar Hitel Bank már 1995-en megszüntette. A felszámoló – adatok hiányában – nem tudott zárómérleget készíteni, és nem tekinthetett bele az esetleges hatályos szerzõdésekbe, folyamatban lévõ államigazgatási vagy bírósági eljárásokba. A hitelezõk – közöttük az APEH – a felszámolás keretében nem jutnak hozzá a pénzükhöz – olvasható a végzésben.
A Fidesz pártvállalatát (a Ficót) most megvásárló Mahir Rt.-t 1994 februárjában privatizálták. A pályázatot (két héttel bejegyzése elõtt!) a B-Reklám Kft. nyerte el. A B-Reklám-beli tagságától Simicska Lajos csak az idén május 29-én vált meg, helyét aznap felesége vette át. Az évek során megvált a cégtõl az alapító Stumpf János is, aki a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ Stumpf István miniszter testvére. A társaságban rövidebb-hosszabb ideig tag Tóth Béla, Gansperger Gyula, illetve Kollár K. Attila, a Magyar Demokrata Fórum volt gazdasági igazgatója is. Jelenleg két tulajdonosé a B-Reklám: Simicska feleségéé, illetve Gyõri Tiboré, aki egyben a Mahir Rt. vezérigazgatója, illetve a Napi Magyarország címû újság kiadója is.
Ami a Mahirt illeti, a privatizáció utáni elsõ elnöke Tóth Béla volt. Õt követte ebben a tisztségben Simicska Lajos, aki az idén május 29-én mondott le tisztségérõl. Korábban távozott az igazgatóságból Stumpf János és Gansperger Gyula is.
A hatályos cégdokumentumok szerint jelenleg is a felügyelõbizottság tagja Nagy Andor, a kormányfõ kabinetfõnöke.
A Mahir idõközben holdinggá nõtt. Egy másik leányvállalata például, a Mahir Többlet Ajándéktárgy Kft. az egyszemélyes tulajdonosa a Fajitas Kft.-nek. A korábbi tulajdonosok – köztük Simicska Lajos és felesége – az idén áprilisban–májusban adták el a céget, amelynek ügyvezetõje változatlanul Gyõri Tibor, a Mahir vezérigazgatója. A Fajitas Nagy Attila fõvárosi ügyvéd irodájába van bejegyezve. Õ készítette és ellenjegyezte két, ebben az írásban már korábban említett cég, az A-Reklám és a Farkas és Társa alapító okiratának módosítását, amely szerint mindkét társaság ügyvezetõje a horvátországi Josip Tot. A lapunk által megkeresett Tot azonban állítja, hogy nincs semmilyen magyarországi gazdasági tisztsége.
A bonyolult, azonos neveket tartalmazó történetbõl végezetül most csak két következtetést említünk:
1. Az Auto Classic egyik tulajdonosa a Foliograph Bt. (képviselõje: Kaya Ibrahim), amely ellen felszámolási eljárás folyik, lévén adósságokat hagyott hátra.
2. Az Auto Classic másik tulajdonosa a Farkas és Társa Kft., amelynek ügyvezetõje és egyik tulajdonosa – miként az A-Reklámé is – az iratok szerint Josip Tot horvát állampolgár, akinek nevével minden jel szerint valaki visszaélt.

Bátor gyerekek ezek, meg mernék kockáztatni, csak hát a derék Sándor, épp a Nemzet szekerét tolja ki, a ballibeláris kátyuból, mint O.Gy képviselõ, meg lehet, hogy megtámadja Szlovákiát, mindenre meg neki se juthat ideje :)

Szerinted is lesz még Pörzse mûsorvezetõ a tivibe?

Miket nézel te? Jézusom!!

Ki a NemzetNagyasszonya, és ki sértõdött meg?

Általános forgalmi adó

Ahogy ismerlek, oda fogsz járni a napi kínadagodért. :)

Most már a kedvenc rádióadóm is dörgölõdzik.

A fenébe, pár hét, és egyszínû lesz minden.

Én már a közszolgálatitól is émelyegtem. Meg rádióztam is. Aztán inkább elhúztam megnézni, mi van a zebramangusztákkal.

Hol?