Platon a Panathinaikoszban focizott?

semmi számmisztika :)

A 101-es szobánál érdemes megállni egy kicsit, és tenni egy technikai megjegyzést. Túl sok ebben a könyvben a véletlen. A szoba száma eredetileg onnan ered, mint bizonyára emlékszel még rá, kedves George, hogy míg a BBC-nél dolgoztál 1941 és 1943 között, rettenetesen unalmas ülésekre kellett járnod a Portland Place 55 alá, a 101-es szobába. Azonban még ez a kvázi véletlenszerûen választott szám is mítikus jelentéssel töltõdött fel azóta..."

Forrás: http://blog.krank.hu/varoterem/?tag=/101-es+szoba

Oké, köszi, majd én is végighallgatom.

Hja igen, ezt én is észleltem. Talán mert a Mátrixhoz öltözött, vagy mert nem Cérna Géza, és a fekete szín slankít. Sok oka lehet :)

Platónt nem olvastál. Marxot igen?

A fekete mellény félelmet keltõ. Csak ránéztem és elkezdtem rettegni.

Még nem láttam, de mi köze a magyar pártoknak a Mátrix c. amerikai filmhez? Ha mondjuk Lendvai Ildikó beszélne róla, azt szívesebben meghallgatnád?
Ezt most azért kérdezem, mert lámcsak, rögvest itt egy séma, ami tematizálja a gondolkodásunkat, lezárja a világképünket.

Marx is így gondolta - végigtanulmányozta az emberiség történelmét, hogy rájöjjön, mi mûködött rosszul, és így sikerüljön kijavítania hibát - és így a legmocskosabb rendszert "találta föl". Ugyanmár. Minél többet tanulmányozza valaki azt, hogy valami miért NEM jó, abból még nem következik, hogy rájön arra, mi a jó és az miért jó.
Nem érted, de nem baj. Attól még mûködik - valaki minél jobban beleássa magát az okkult gondolkodásba, az annál erõsebben börtönbe zárja az elméjét. És sohasem fog tudni kiszabadulni belõle. Mindenre az okkult sémák szerint fog tudni csak gondolni, mivel az okkultizmus hihetetlenül SEMATIKUS. Ez valóban egy agymosás.
Általában véve is igaz, hogy minden kor szellemisége hat a benne élõ emberekre, és a világot mindenki a maga kora szellemisége szerint értelmezi, ebbõl nem lehet kilépni. Ma képtelenség úgy látni a világot, mint egy ókori vagy középkori, vagy akár csak újkori ember - egy bizonyos szintig ez nem zavaró; fõképp, mert úgyis azt gondoljuk, hogy a mai értelemmel tudunk a világról a legtöbbet, tehát a mai korban a legszabadabb a gondolat. Hogy milyen sémák befolyásolnak minket most, az majd csak akkor lesz nyilvánvaló, ha valakik új sémák szerint fognak gondolkodni, ami eltér a mai keretektõl. Ez nem csupán a skolasztikára jellemzõ, legfeljebb ott több és nyilvánvalóbb volt a séma.
Ebbõl következik, hogy minél több és egyértelmûbb a séma, az annál inkább lezárja a gondolkodást. És az okkultizmus iszonytatóan sematikus. Épp a változatlanságra büszke, arra, hogy milyen õsi titkokat õriz.

:) Ennyi nem elég?
Tessék, még egy kis számmisztika:

"Legelõször is a számok irányából érdemes megközelíteni a kérdést. A 3, 7, 12, 14, 33, 49, 77, 99, stb. egyébként is „misztikus számokként” ismeretesek, így a luciferánus körökben is használatosak, legfeljebb más értelemben (lásd 33, errõl már írtunk korábban). Amire még különösen érdemes odafigyelni, azok a kifejezetten „sötét” számok, melyeket csak a sötét irányzatok képviselõi részesítenek megkülönböztetett figyelemmel: a 11, elsõsorban a 9-11 számkombináció, a 13, 19, 25, 41 és ezek szorzatai egymással, kettõvel ill. a többi nevezetes számmal.
A kabbalista misztikában a betûket is számokra lehet fordítani – minden betû annak a számnak felel meg, ahányadik helyet elfoglalja az ABC-ben. Természetesen itt különbözõ ABC-k találkozhatnak egymással, tehát a G betû átfordítható 7-es számra is, angol ABC szerint, illetve 3-as számra, a görög ABC, de a héber ABC szerint is (alfa-béta-gamma-delta; aleph-béth-gimel-dalet). Ezért is a leggyakrabban használt betû a szabadkõmûves szimbolikában a G, mely jól megkülönbözteti azt az eredeti templomos szimbolikától, amelyben a központi helyet a T foglalja el – Irányítóink végtelen örömére ez az angol ABC-ben pont a 20. helyen áll, így az amerikai filmekben is jó sok játszadozásra ad lehetõséget (lásd késõbb). Úgyszintén kivételt képez az I betû, ami egyszerre tud 9 lenni (mely -1-ként funkciónál a számjegyek összeadásakor), ugyanakkor egy római egyesként is értelmezhetjük.
Az amerikai filmes szimbolikában a 12 és a 13 ugyanolyan játékos könnyedséggel váltogatja egymást, mint a 14 és a 41 (mint korábban már írtuk, egyik a talpán álló, másik a fordított pentagram száma). Ha a 14-es és a 41-es szám találkozik egymással, 414 avagy 141 lesz belõle. A 141-es szám jelentõsége a filmeknél: minthogy egy óra 60 percbõl áll, az 1:41-edik perc egyúttal a 101-edik is. A 101-es és a 303-as számoknak szintén kiemelkedõ jelentõségük van a szabadkõmûves szimbolikában. (Nem tudom, hogy Orwell csak véletlenül adta-e a 101-es szobának ezt a számot, de hatalmas szolgálatot tett vele az Irányítóknak: a 101-es szám minden megjelenését Orwellre való hivatkozásként könyveli el a közönség.)"
http://blogol.hu/comment.php?log=3397046


"A tízes szám a teljesség szimbóluma, az Isten, mint a Mindenek Végcélja szimbóluma, ennek megfelelõen a 9-es szám a „mennybemenetelt”, a teljesség kapuját jelképezi, sokszor jelenik meg 999 formájában is.
A 11 viszont a teljesség megbontásának abszurd formulája, a 11-es számot az Isten fölé kerekedés, helyének elfoglalása, trónjáról letaszításának szimbólumaként használják az Irányítók. A 9-11 számkombináció a legárulkodóbb, hiszen itt a 10-es számot gyakorlatilag átugorják, 9 után mindjárt 11 következik, így a mennybemenetel helyett a mennyek megostromlásának szimbóluma. A 9-11 számpáros tehát nem 2001. szeptemberében született, hanem már régebben is használták az Irányítók, sok XX. századi amerikai filmben meg is jelenik ez a két szám egymás mellett, és sokan azt hiszik, ez a WTC elleni önterrorra való rejtett utalás, elõzetes figyelmeztetés.
A 11-es számból következik a 3*11, vagyis 33 is, amely a szabadkõmûvességben lépten-nyomon elõforduló szám, mint a teljes szellemi-lelki-testi istentagadás szimbóluma."
http://2012.blogol.hu/read?perm=3017669#logdrb

A gondolatmeneted több sebbõl vérzik. A legnyilvánvalóbb, hogy a "tudatlanság->gondolat szabadsága->innováció". Ez már csak azért sem lehet igaz, mert ahhoz, hogy rájöjjön valaki, hogy x dolog mégsem úgy és azért mûködik, ahogy eddig gondoltuk, szükség van arra, hogy tudja az illetõ, hogyan mûködött korábban. A paradigmaváltással kapcsolatban pedig az a probléma, hogy a skolasztikát veszed alapul, manapság egyáltalán nem olyan vészes a helyzet ilyen téren, sõt.

Az elõzõ kommentem második pontjára nem válaszoltál...

101... adós vagy!!!

Ezzel most mindkettõtöknek megpróbálok válaszolni.
Persze, igaz – a tudás felszabadíthat, elindíthat, ihletet adhat. Ugyanakkor minden tudás rendszert alkot – ezért minden tudás azzal jár, hogy bizonyos meghatározott gondolati sémákba kényszerít. Minden tudásnak ez a tulajdonsága. Ezért tehát kettõs természete van.
Elég kínos az a helyzet, amikor arra gondolsz, hogy vajon mikor fogod elfelejteni, amit megtanultál, mikor tudsz valami dologra úgy nézni, hogy ne tudd róla, amit addig tudtál. Ez akkor fordulhat elõ, amikor úgy tûnik a számodra, a tudásod helytelen következtetésekre vezetett, de nem bírsz tõle megszabadulni.
Egy kisgyerek még bármilyen nyelvet, kultúrát megtanulhat; de minél erõsebben belegyökerezik egy adott nyelv és kultúra rendszerébe, annál nehezebb onnan kiszakítani. (Ezt hívják kultúrsokknak http://www.bertok.com/kultursokk.shtm ).
Ezért a történelem során bizonyos megújulásokat a fiatalok vittek véghez – egyszerûen azért, mert õk túl tudatlanok voltak ahhoz, hogy az ismeretük korlátok közé szorítsa õket.
És ezért a paradigmaváltók általában áldozatok lesznek, perifériára szorulnak, kigúnyolják és megvetik õket; de ha végbemegy a paradigmaváltás, és trenddé válik, ami addig értelmetlennek tûnt, akkor a régi paradigma védelmezõi válnak gúny tárgyává.

Ebbõl az következik, hogy a mátrixból egy idõ után már nagyon sokan szabadultak volna ki; csakhogy azzal egyidejûleg, hogy minél nagyobb tömeg kerül át Zionba, úgy válik Zion egyre inkább mátrixszá. Mert a trendhez nagyon sokan szeretnek csatlakozni; a trenddel szembemenni nagyon kevés ember hajlandó. Ugyanakkor még az sem biztos, hogy a paradigmaváltásra hajlamos emberek értékesebbek azoknál, akik nem hajlandók erre. Külön képesség kell a rendszerbõl való kiugrásra (az önfejûségre, az új utak keresésére), és a rendszerhez való alkalmazkodásra. Mindkét képesség fontos és nem rendelhetõ egymás alá; annak ellenére, hogy a kétféle típusú emberek kölcsönösen megvetik egymást.
A lázadók szemében a rendszer részeként maradó tömegek alsóbbrendûek; ugyanakkor azok, akik hajlamosak egy rendszer tagjaivá válni, a renitenseket tartják alsóbbrendûnek, mert õk nem bírnak alkalmazkodni, beilleszkedni. Minden rendszer el akarja fojtani a változást, mert az a fennmaradását fenyegeti; és minden lázadó úgy érzi, hogy õ már többet tud, mint aki a rendszer szolgalelkû tagja marad.
Tehát, amikor Morpheusék visszatértek Zionba, ott rögtön ítélkezéssel, bíráskodással találták magukat szembe. Bármilyen rendszer kiveti magából azokat, amik lázadnak a szabályai ellen, mert minden rendszer korlátoz (ugyanakkor fel is szabadít).
(Hogy miért tartották alsóbbrendûnek a másféle embereket, azt a kultúrsokk cikk is elmagyarázza: "Minden kultúra egy túlélési mechanizmus, amely nem pusztán azt tanítja tagjainak, hogy az õ módszereik, szokásaik és megoldási mechanizmusaik a helyesek, hanem azt is, hogy azok magasabb szintûek, azaz a legjobbak.")
Ráadásul, minél inkább lázad valaki egy bizonyos rendszer ellen, annál inkább a tagja marad. Például a zioniak harcot indítottak a gépek ellen – de mivel harcoltak? Gépekkel. Mivel tartották életben magukat? Gépekkel. Arról a filmben talán nem is esett szó, hogy a zioni gépeket milyen energiaforrás mûködteti. Mindenesetre, minél inkább harcoltak a gépek uralma ellen, õk maguk is annál inkább a gépek hatalma alá kerültek.
Neo akkor tudta legyõzni Smithet, amikor nem harcolt ellene, hanem hagyta magát legyõzni. És ez volt az a pont, amikor Zion és a Mátrix is abbahagyták az egymás elleni harcot és fegyverszünetet kötöttek.

Két dolog:

1. "X dologról már csak Y juthat az eszedbe"->baromság. A tudás lényege nem az, hogy megmondják, mit kell gondolnod vagy látnod, hanem az, hogy a tudás birtokában új gondolataid lesznek dolgokról.

2. "A tudatlanság áldás."->nem gondolod, hogy ez arra (is) utalhat, hogy belefáradt a menekülésbe és a háborúba? Simán lehet, hogy egy nyugis, unalmas életet akarna inkább élni.

Mert csak ennyi infóm van :)

Nézd, egy dolog az, ahogyan a film szereplõi megkerülik a kontrollt, és egy másik dolog az, hogy a film milyen kontrollt sugall, mit követel a befogadóktól, azaz a film nézõitõl; illetve milyen kontrollnak vannak alávetve az alkotók. A film fõ témája az, hogy a mátrix egy börtön az ELME számára, az ELMÉT tartja kontroll alatt. Az okkult tudás szintén az elmét kontrollálja, ez világos.
Azt állítja, ha beavatott leszel, akkor a rejtett tudás a beavatatlan embermassza fölé emel. A filmben a mátrix lakói a beavatatlanok, a tudatlanok, akiket fogva tart az illúzió - és azok szakadnak ki belõle, akiknek sikerül valamiféle beavatásra szert tenni, akik megtudják, hogy mi az igazság - vagyis valamiféle rejtett tudás birtokosai lesznek. Ennek a birtokában "felsõbbrendûként" bárkit szabadon megölhetnek a mátrixban, hiszen a beavatatlanok nem számítanak, sõt akár potenciális ellenségek is lehetnek.
Namost, van itt egy ellentmondás - az okkult tudással bizonyos mintát (mátrixot) helyezel az agyadba, tehát X dologról már csak Y juthat az eszedbe. Ez egy ideig érdekes, hiszen így pl. a 101 már nem csupán egy szám a sok közül, hanem valami miatt gazdagodik a jelentéstartalma. De minél több efféle beavatásra teszel szert, az annál erõsebben köti gúzsba a gondolataidat. Ezért megértem azt, hogy egy magas fokú okkult tudással rendelkezõ ember már azon agyal, hogy miképpen szabadulhatna fel az alól a tudás alól, ami kontrollálja az elméjét; és azt is értem, hogy inkább kívánná a káoszt, és számára már minden rendezettség az elnyomás jele.
Ez tehát az szimbolista gondolkodás problémája - a film csupán leképezi ezt.
Cypher egyszer ki is mondja: "Tudja, mire jöttem rá 9 év alatt? A tudatlanság áldás."

Ez mindenkivel megtörténik; amit megtanult, az számára paradigmává, értelmezési keretté válik, ami ebbõl kilóg, annak nincs értelme; és sokat kell kínlódni, amíg sikerül elérni egy paradigmaváltást - ami újabb értelmezési keret lesz, amibe szintén nem minden fog beleférni, és ha már megint sok értelmezhetetlen elem halmozódik fel, akkor az újabb paradigmaváltást kényszerít ki stb stb...pontosabban ez egyéni szinten nem is biztos, hogy lezajlik, az emberi tudás története során azonban már jó néhány paradigmaváltás történt.

Ezért van arra utalás a filmben, hogy Zion, ami Neo számára egy óriási paradigmaváltást jelent, mégsem a korlátlan szabadság világa, csak egy újabb elmekontroll. A film vége arra utal, hogy ez alól véglegesen lehetetlen felszabadulni (a Mátrix és Zion fegyverszünetet köt), vagyis az emberi elme nem tud korlátlanul szabad lenni.

Kíváncsian várom, mikor keveri ide valaki az illuminati, freemasonry témaköröket és az ír koboldokat :D

Dede eszembe jut, ezért kérdeztem, h mi a te infód. De elintéztél fél olyan mondattal, amibõl egy kukkot nem értek.

Az persze nem jut eszedbe, hogy a számmisztika régibb, mint Orwell? És hogy Orwell is ismerhette? :)

Fõleg az újabb arcok miatt linkeltem, látom nagyon entellektüel társaság jött össze :D

nos... kösz ismét :)