Mit mondjak? Ez nem 101. És az ilyen irányú kérdéseidet ezek után inkább azoknak tedd fel, akik tudják, miért ragaszkodnak notóriusan a 101-hez: http://szabadkomuves.blogspot.com/2009/10/felvilagosodas-nyelvujitas.html#links
"Szeretnék fontos ember lenni. Valami színész."

Hinnye, akkor mégis idén jönnek értünk a kis zöld lények(aki nézi/nézte a csillagkaput, tisztában van vele, hogy valójában szürkék :D), nem 2012-ben? Holy crap :P

Most kaptam ezt a levelet, erre mit mondasz?

Ez évben négy különleges dátumot élünk meg: 1.1.11 - 11.1.11 - 1.11.11 - 11.11.11, és ez még nem minden!
Ha a születésetek évének két utolsó számát összeadjátok az életéveiteknek számával, amit ebben az évben betöltötök, ez 111-es összegre jön ki, éspedig mindenkinek !!!
Például: János 1957-ben született, ez évben tölti be az 54. életévét, az azt jelenti hogy 57+54=111, vagy Erzsike született 1974-ben, ez évben tölti 37. életévét 74+37=111!

Mi a gáz vele? Én egész jól szórakozom :D

Ugye? ;)))

Azta, mi megy itt!
Én is szeretek elmélkedni a filmekrõl, de azért nem semmi, amit itt lenyomtok. Vagyis végülis szerintem is az - és ezt minden bántás nélkül mondom.:-)

Nyilván azért, mert megbéklyózta az elméd az a sok okkult tudás...

Túl sok a 101. Neo ajtaja 101. Merovingi étterme 101. Autópálya, amin menekülnek 101-es út. Vagyis nem, nem jutott eszünkbe. :PP

Nagyon helyes, ha ez számodra dicséret :D
Egyéb dicsérettel úgysem szolgálhatok :)

Ha megnézted Géczy elõadását, akkor talán ez is érdekelni fog: http://www.youtube.com/watch?v=TVYmBJHv8Jw
Ebbõl sok minden kiderül, amit most nem értesz. Például, hogy a Mátrixban nem csupán a 101-es szám jelenik meg, hanem még nagyon sok.

Ja, akkor elnézést :D

Én meg június 22-én, ahhoz hozzáadsz 1-et, és 23. Tessék :D

Nem értem én sem ezt a számmisztikát, hogy hogy jött ez a Mátrixhoz, meg ez a 101 is. Ez kb olyan, mint a 13 vagy 23. adott a 100 mint kerek szám, és hozzáadsz 1-et, és 101. Meg a 141: 14 és 41. Na és, ezzel az erõvel 1000 féle képpen vagy még több féle képpen sakkozhatsz az összes számmal, például 57 fordítva 75, 89 fordítva 98 és így tovább.

Igen emlékszem, minden 23 volt már, a csapból is az folyt, idõ is annyi volt - óra perc másodperc lehet még a tizedmásodperc meg az ezredmásodperc tízezredmásodperc és így tovább, a busz is, talán a metró is, vonat meg minden. Na ez így már sok volt, túl hajszolt történet. :D

Bármit csinálsz mindig kijön a 23? Na és, összeadsz 6+7-et, kijön a 13, vagy összeadsz 2x 13-at, 26, majd elosztod kettõvel, és kijön újfent a 13. Ez most kb ugyan az:D
Egyébként láttad a 23-as szám c. filmet? Vagy a péntek 13-at esetleg? :D ;)

Ja értem köszi:D

Értem.:)Csak azt nem tudom elképzelni,hogy miért jó neked,ha totál hülyét csinálsz Magadból.:)

Mióta a Lila azt mondta.:)

Nos, mivel állandóan a különféle mentalista-számmisztika-asztrológia blogokból kivagdosott idézetekkel jössz, ezért azt kell mondjam, köszönöm a dicséretet.

A wall of textre pedig csak annyit, hogy:

1. ezzel a propagandával népszerû lennél az általános iskolások és középiskolások körében(ne tanulj, mert így elnyom a rendszer)
2. az információ dinamizmusa révén hat az egész rendszerre és alakítja, megváltoztatja azt
3. az információ új információt hoz létre(persze nem mindegy kinek a birtokában van az adott információ)

A számmisztika és a mentalizmus mióta egy és ugyan az? ;)

Visszatérve a film témájára: az "oktatófilm" elõadója nagyjából így foglalta össze a témát:

"Elõször is állapítsuk meg a következõt: a világról szóló ismereteid 99.99%-át más emberektõl nyered különbözõ kommunikációs csatornákon át. 0.01%-át közvetlenül önmagad szerezted. Így nézve, a tudásod 99.99%-a valójában HIT, hogy az embertársaid azért osztják meg veled a megszerzett tudásukat, mert ily módon hatékonyabban tudunk kooperálni egymással a sikeres lét érdekében. Még az olyan triviális igazságok, mint hogy a Föld gömbölyû, is ezen alapulnak (hacsak nem utaztad körbe ténylegesen). Az emberek közötti információáramlás redundáns, ami azt jelenti, hogy egy adott csomópontból származó információ jár körbe közöttünk. Egy információ akkor hiteles a számodra, ha a "forrás" hiteles, a "forrás" pedig: az a csomópont, ahonnan kaptad az információt, és nem a kiindulási csomópont. A kiindulási csomóponttal általában nem vagyunk tisztában, így ha az egyetemen egy plutónium-izotóp tulajdonságairól tanulsz, nem törõdsz vele, hogy az ismeretet melyik kutató szerezte meg, a professzor és a mögötte mûködõ intézmény hitelébe vetett bizalom elég. Ha egy gráfként rajzoljuk fel az emberek közötti információáramlást, megkapjuk azokat a személytelen intézményrendszereket, amelyeket a gráfon belül egy zárt egységként bekarikázhatunk, és a karikára ráírhatjuk, hogy AUTHORITÁS. Ha ezen karikák közül elég sokba behelyezünk egy olyan csomópontot, amely forrásként mûködik és mi irányítjuk, viszont maga a csomópont az emberek számára ismeretlen, akkor gyakorlatilag mi irányítjuk azt, hogy mi igaz, és mi hamis – és mivel a valóságot az emberek értelmezési szûrõkön keresztül vizsgálják, még olyasmit is el tudunk hitetni velük, ami ellentmond a 0.01% személyes tapasztalatuknak.

Pontosan hogyan is lehetséges ez? Az élet értelmérõl szóló bejegyzésben már tulajdonképpen ott is volt a megfejtés:

Mi a különbség, általában, a hétköznapi ember számára, a valóság és az illúzió között? Ha én egy majmot látok a csilláron hintázni, te pedig nem, akkor az a majom nem valóságos, hanem én képzelem vagy hallucinálom. Ha mindketten látjuk a majmot, ugyanazt a majmot, akkor tekintjük valóságnak. A valóság tehát a „kollektív illúzió” – egy információ minél szélesebb körben terjed tova, annál „valóságosabbá” válik.
Az ember téved. Megcsalják az érzékszervei, s még jobban megcsalja gondolkodása, amely az érzékszerveken keresztül felvett információt feldolgozza, rendszerezi. Hogy a tévedés esélyét csökkentse, a kollektíva erejét hívja segítségül: a világról szerzett ismereteit nem csak azért osztja meg embertársaival, hogy segítsen nekik is több információhoz jutni, hanem hogy visszacsatolást nyerjen: vajon a másik embernek mi a véleménye, vajon õ is így gondolja-e, így tapasztalta-e? Valóságfelfogásunkat tehát alárendeljük a kollektív valóságfelfogásnak. Gyárilag így vagyunk tervezve, hiszen önerõbõl legfeljebb Tarzan-szintig juthatnánk a dolgok megismerésében, ha valóságértelmezésünk alapelemeit nem mind készen kapnánk gyerekkorunkban a szüleinktõl és a bennünket körülvevõ többi felnõttõl.

Az emberiség valóságértékelése tehát sajnos demokratikusan mûködik: az az igaz, amit a „többség” igaznak vél. Az emberi vélekedések azonban súlyozódnak attól függõen, hogy a vélekedés kitõl származik. Az >Irányítók< ezzel éltek vissza, amikor tekintélyes tudományos intézményekbe épültek be, illetve saját tudományos intézményeket is létrehoztak, amelyek komoly erõfeszítéseket tettek, hogy valós, tudományos eredményeket mutassanak fel s ezzel tekintélyre tegyenek szert, jócskán megsúlyozva az általuk terjesztett hazugságokat is.

Azután jött a média. Az emberek közötti információáramlási gráf szerkezetét a központosított média alapjaiban változtatja meg. Ugyanis technikai úton létrehoz egyetlen központot, amellyel jóformán minden ember közvetlen kapcsolatban van, így ha az onnan származó információ hitelességét le akarja ellenõrizni, általában nincs hova fordulnia: a többi ember számára is ugyanazt az információt közölték, így ha a valóságértelmezését az ember tesztelni akarja, csak az övével azonos, már eleve feldolgozva kapott információkkal fogja tudni összevetni a sajátját, ha más emberekkel érintkezik. Ugyanezt a központosított információelosztást biztosítja egyébként a Marx által megálmodott központosított, ingyenes és általános iskolarendszer, ahol a politikai vezetéstõl, illetve – elsõsorban – az õ környezetükben „láthatatlanul” létezõ emberektõl függ, hogy mit tanítanak a gyerekeknek.

Láthatatlanság címszó alatt (mint a bejegyzésbõl már kiderül) semmi misztikusra nem kell gondolni: ha a központi elosztórendszer nem informálja az embereket arról, hogy én létezek, akkor a kollektíva valóságérzékelésén kívülre kerültem. Ehhez nem kell egy titkos földalatti bunkerban bujkálni, csak a kamerák látószögén kell kívül maradni…"
012.blogol.hu/read?perm=3236826#logdrb

háháháhá :))))))))))

te és a gondolkodás pont úgy viszonyulnak egymáshoz, mint én és a számmisztika/mentalizmus
háháháhá :)))))))))