Sokadjára nézve a történet kevésbé érdekes már, hanem a kameramozgatás, maga a tömény zsenialitás, pl. az "azt mondta proli, puli, s ezen te nevettél" résznél is, a tesiórán is, lényegében az egész film tökéletesre formált jelenetek egymásra rakása, a színekről, a fény-árnyék arányokról nem is beszélve. Kötelező tananyag, több szempontból is.

Jó kis írás, tetszett.
A magyarországi szocializmus különlegesen paradox rendszer volt.
Politikai diktatúra de és egyben sok szempontból élhetőbb, mint ma.
Stefano Bottoni írja: „a Kádár-rendszer az a mintázat, ami a legközelebb áll a NER-hez.”
Karinthy Ferenc pedig ezt írta a naplójában valamikor 1970 körül: „A szocializmusban azért jó élni, amitől nem működik.”
Nyilván kinek-kinek, de találó.
Hát, ennyi, a film egyébként jó.

Még ennyit akartam hozzáfűzni, Paul Anka száma nagyon jó,hangulatos jelenetek voltak.Belekepzelte magát az ember az akkori kamaszok világába.

Régen láttam, újra néztem, nagyon jó film.

Tudom a lázadást az akkori rendszer, eszme és szürkeség ellen..ezért is diszidált....

Sok minden lehetne, de a karaktere nem a tudatlanságot és műveletlenséget testesítette meg, hanem éppen ennek az ellenkezőjét.

Nekem is pozitív de ha belegondolsz mi lesz vele Amerikában? Ha eljut oda? Lázadni, kocsit lopni mindenki tud...nekem egy ilyen magyar keveréke Elvisnek és Johnny Rotten-nek (Sex Pistols) de ők a zenéjükkel lettek híresek és gazdagok....Igen vacak dolog volt a szocializmus, de sok magyar ráfizetett hogy elmegyek USA-ba és majd ott tárt karokkal várnak, hát nem... Nem az én dolgom hogy eldöntsem de a mai korban simán lehetne egy csöves, tudatlan, mûveletlen, csak a csajok, pia...

Ő a fenegyerek, a lázadó, a macsó a filmben, a ,,legenda", akire felnéznek a gimnazisták, végső soron a remény a következő generációk számára, és természetesen áldozat, bűnbak, ahogy az őszintén gondolkozók voltak a Kádár-korszakban. Kicsit nyers, durva (a nőket nem tiszteli), de összességében mégis inkább pozitív figura.

Eddig sohasem néztem végig, de nekem tetszett. Bereményi jót tett a filmnek, hozta ezt a regi pesti élet és utcaképet. Szerintem ez az '56-os dolog csak afféle keret, cezúra. Sokkal inkabb szól a menni vagy maradni kérdéséről. Menni az egyenlő az ismeretlennel:lehetsz milliomos vagy hajlektalan is Ámerikában, ellenben a szoci biztositott neked lakást, munkát és kispolgári megélhetést ha nem húztad a szádat (mint a Pierre becenevű vagy ez a Dénes) és az elején lejátszódik az, ami a film központi kérdése: menni vagy maradni. Sokan jöttek vissza Amerikabol mar az 1910-es evekben is(dednagyapam tüdőgyulladással. Meg is haltvitthon egy évre rá) 1956 utan is, sok szinesz(Kabos, Karady) képtelen volt elerni valamit, Jávor visszajött és meg a "nyilas" Páger is, mert meg lett bocsajtva és csak Magyarországon tudott alkotni. A film valami ilyesmiről (is) szól, sokkal inkább mint valami '56-os nyafogásról.

Rendezői szándék Gothár Péternél? Alább napraforgó és Nimzo Nimzovics megadta választ.

A megáll az idő lassan tovább úszik a tudatunkban és már a nagyon fiatalok csak mint képi emléket tudják beazonosítani vagy hamis vagy nem hamis történelem könyvekből próbálják kibogozni ezt a furcsa Magyarországot és 1956-t amely hol ellenforradalom volt hol most forradalom. Kérem szépen nekem még úgy tanították... védekezik a nagy gereráció és erre nevetve felel a rvtzoqk generáció apukáim ti le vagytok már harcolva hiszen amit itt motyogtok az már mese.
Bár a neonok ugyan úgy égnek a mostani sulikban is. Talán csak a tankönyvek lettek átszerelve és jó magyar tudatformálás menetén szépen átverztünk egy új egy másik világba. Hiszen nehéz elhinni de az emberek olyanok mint annó és ma is csak jóformán sémákban gondolkoznak, persze vannak "szabaduló művészek" annyi különbbséggel . hogy ma egy charter gépre olcsó pénzél felülsz Róma, Párizs, Tókió, míg akkor régen a határsértőket lelövik ugye?
Mondod te már nincsenek sumákok Köves István és Bodor Lászlók (a film szereplői) mert ugye egy fényes keresztény jövőt építünk ja hogy kinek miet és mennyiért az más tészta. Így maradt nektek drága gyermkeim a tüntetés mámora a lázadás édes öröme, mert ugye kérem szépen akkor a szerv ha valaki nagyon izgett-mozgott akkor meg tette a magájét.
Ma már csak úgy gondolkodás nélkül leemelsz egy Coca Colát valamelyik market polcárol és hol van már az idő mikor régen a stéber Vilma kábítóres mámorba esett egy ilyen üveget leslukkolva. Hol vannak már a fülled tornatermi felsős középiskolai bulik, mára kőgazdagék mulatják celeb világukat és max. az útmenti discóból lehet haza rongyolni ócska Audival, vagy a fának.
Az élet bedarálta a Köves Henrikeket (mint a méltatlanul meghat Pauer Henriket) Ma újra sikeresen eljátszhatjuk a függünk és szolgálunk lebutított kottfejekből álló himnuszát hiszen próbálj ellen árban úszni megtudod mi történik a személyiségeddel. Aztán Dinivel és Magdával nyugatra vagy vívhatod itt is ifjonti harcaidat.
Mára itt vagyunk ifjabb Tosoki Gyulákal járják a foxtrottot vagy helyette pop és más jófajta koreográfiákat, ahol a gyanakvás mindennapos sport lett újra finom kis feljelentő csatornákat voltak szívesek újra megnyitni és kérem szépen vannak Bodorok AKIKET A NEMEZETI VONAL MENTÉN TANÁCSOLNAK MA IS EL FIATALOKAT, AKKOR KÉREM MONDJA MEG VALAKI MI IS VÁLTOZOTT? Ja, hogy a csodaépítés folyamatban van és először legyenek stadionok aztán jön a ....
.... " Mert vannak Első szex-élmények, buli utáni hányások, lázas kalandok, kalandos lázadások, vágyak, szökések, sikertelen felvételik, zavaros munkakörülmények, elvetélt szembeszegülések ide vagy oda, a rezsim rátelepedik mindenre és eliminál- írta tőlem sokkal műveltebb kritikus."
Most döbbenek rá akartam a filmről is írni de úgy látszik magam az elveszett nemzedék még levő tagja inkább a nem megállt idő fogja vagyok. Merengve , hogy a szüleim miért nem vittek nyugatra aztán rá jövök, hogy egy holokauszt után maguk sem tudták mit cselkedjenek. Bereményi szvaival ....maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk? Itt van a város, vagyunk lakói, maradunk itten, maradunk itt, maradunk.

Meghatározó film (az nem baj, hogy nem mindenkinek ,,tetszik"), szerintem elég jól értelmezhető is, egy dolgot viszont eléggé nem értettem (ma sem) a film végén: Vajon mi volt a rendezői szándék (vagy mi volt a jelentése) annak, hogy a Rajhona Ádám játszotta (ellenszenves) karakter összejön (ráadásul mintha kicserélték volna: hosszú haja van, szerethetően aggódik) Malacpofával. Vajon mi volt itt a rendezői szándék?

Ez egy zűrzavaros katyvasz volt. El nem tudom képzelni, hogy mire kapta azt a sok dijat.

Igazi "művészfilm". Hogy mitől is? Hát csak úgy! Homályos képek és értelmetlen beállítások vonulnak a szemünk előtt. Szerintem ezek még életükben nem készítettek nézhető filmet, hanem csak úgy, egymásnak "művészkednek". Én 11 voltam ''56-ban, tehát elég jól emlékszen az azt követő időszakra. Akkor valóban a "fortélyos félelem" volt az, amivel kordában tartották az embereket, ám abból a világból ez a film semmit nem mutatott. A tanárok akkor sokkal kulturáltabbak és műveltebbek voltak a maiaknál, mivel akkor még nem a komcsik által "képzett" pedagógus kar volt, hanem a régi. A pártállami időkben nagyon jól megéltek ezek a tehetségtelen filmesek a fércmunkából.

Pierre személyéről a filmben mi véleményetek?

Igen, igazad van. Én kevertem a szezont a fazonnal. Szabó Lajost összekevertem Szabó Gyulával. A poén az, hogy Szabó Lajosról volt szó, de nekem mindvégig Szabó Gyula arca volt a lelki szemeim előtt.

1. Szabó LAJOS a filmben kb. 49.26-tól.










2. Kroner magyar hangja: Szabó GYULA.

Erről ennyit...

Ez egy remek film. Sajnálom, hogy Bereményi Géza már régóta nem ír és rendez filmeket. Talán ezt is neki kellett volna rendeznie, hiszen az ő személyes élményeit dolgozza fel az általa írt forgatókönyv. Ez a mű egy nagyon erős rendszer- és társadalomkritika a megalkuvásokról, a rossz komprimisszumokról, és a forradalom kudarcával való szembenézés képtelenségéről.