Ami engem illet, a válasz nem mindig a konkrétan leírtaknak szól, ebben az esetben arra reflektáltam, hogy valaki azt írta, hogy „Zweig nem érte meg a kommunizmust”.
Ha beírod, hogy igazából komédia kritika, rögtön megjelenik négy, igaz, nem túl hosszú írás (Iza, Gabnai Katalin, Fidelio) Az egész nagyon jó, de a csaj lenyúlja a showt mindenki elől.

"Azt írtad, hogy a fiatal főszereplők rendkívül gyengén játszottak, amit én másképp látok, lényegében nem ők a főszereplők, a szerepek nem igazán jók, nincs volt sok lehetőségük."

Most már tényleg Fekete lovagot fogok játszani, mert szerintem csak abban van a különbség, hogy HOVÁ tesszük a hangsúlyt ugyanazzal az élménnyel kapcsolatban :)

"Kár, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a rendezés során a két fiatal szerepére, mert ez a dramaturgia nem tette lehetővé számukra a kibontakozást. Emiatt az ő színészi alakításaikat kevésbé ismerők akár arra a téves következtetésre is juthatnak, hogy 'gyengén játszanak' miközben csak arról van szó, hogy a rendezés nem volt megfelelő.' :)"

Én úgy érzem, hogy nincs értelme a "felelősség" további keresésének, hiszen amit írtam, azt én ELSŐSORBAN a filmről és az abban látott szerepekkel kapcsolatban írtam. Nem okolni akartam a színészeket, hanem a SZEREPEKRŐL mondtam véleményt ;) Te viszont a színészek védelmében léptél fel, miszerint nem ők tehettek arról, hogy ez lett a produktum, amit én készséggel hajlandó vagyok elfogadni.

A poén ugyanis az, hogy valójában mindketten egyetértünk abban, hogy ezt a két szerepet illett volna és lehetett is volna jobban kidolgozni és megvalósítani, főleg a többi szereplőhöz és színészhez mérten.

"A stáblistán van, hogy az író Stefan Zweig, ami nyilván nincs így."

Szerintem ebben egyetértettünk, illetve én soha nem is vitattam a kommunizmussal kapcsolatos véleményeddel egyetemben. Mindkét esetben csak azért reflektáltam, mert valamiért nekem címezted úgy ezeket a gondolatokat, mintha én azokat vitattam volna. Pedig nem.

"Ha már szóba került és szoktál színházba járni, nézd meg a Pesti Színházban az Igazából komédia című darabot. Varga-Járó Sára a főszereplő, egészen rendkívüli benne, nagyon jó szórakozás és egyben elgondolkodtató is."

Köszönöm a tippet! A "beharangozók" egész ígéretesnek tűnnek, komoly kritikával viszont még nem találkoztam. Azzal viszont igen, hogy májusig nincs már szabad jegy. Az még nagyon messze van, de ezek szerint tényleg jó lehet a darab, ha ennyi embert érdekel :)

Azt írtad, hogy a fiatal főszereplők rendkívül gyengén játszottak, amit én másképp látok, lényegében nem ők a főszereplők, a szerepek nem igazán jók, nincs volt sok lehetőségük.
Magát a filmet én nem tartom rossznak, volt egy misztikuma.
A stáblistán van, hogy az író Stefan Zweig, ami nyilván nincs így.
A kommunizmust illetően, általában jegyeztem meg, hogy valójában mint rendszer nem létezett, egyébként egyetértünk.
Ha már szóba került és szoktál színházba járni, nézd meg a Pesti Színházban az Igazából komédia című darabot. Varga-Járó Sára a főszereplő, egészen rendkívüli benne, nagyon jó szórakozás és egyben elgondolkodtató is. Olvasd el a neten a kritikákat.

Szerintem a szereplőkkel kapcsolatban nem mondunk mást, csak máshová helyezzük a hangsúlyt. Te azt mondod, hogy "nem lehetett volna ebből többet kihozni", én meg azt, hogy "ez kevés volt". Szerintem ez ugyanazt jelenti, ezekből a szerepekből többet ki lehetett volna hozni. Szerintem egyezzünk ki döntetlenben, miszerint nem tudjuk eldönteni, hogy az író, a dramaturg, vagy a színészek voltak (EBBEN!) a filmben gyengék.

"Az pedig, hogy írta Stefan Zweig, értelmetlen, mivel maximum ötletadó volt a forgatókönyvhöz."

Ezzel teljesen egyetértek, hiszen amúgy a műve kiváló! De tényleg csak "ihletadó", nagyon messze áll a története attól, amit itt láthattunk. Mindkettő jó, csak másképpen, én kedvelem az ilyen típusú adaptációkat. Cserébe nem is írtam azt, hogy “ő írta”. Ezt biztosan nekem szántad?

" Ettől még akár írhatott is volna valami hasonlót, mivel a Gestapót valószínűleg jól ismerte."

Ez viszont érdekes, hiszen ebben pont ugyanarra jutottunk :), lásd:

"wazeg, éppen az volt a lényeg, hogy náci-nyilas-komcsi, az egy kutya. Ugyanaz pepitában, és ahogy azt tudjuk, a legaljasabb nyilasokból lettek a legjobb komcsi verőlegények. Hiába, a szaktudás nem vész el, lásd Tanú. Na innentől azt állítani, hogy bárki az ávh-t ameg azonban aztkarja mentegetni... "

Itt jegyezném meg azonban azt, hogy én nem írtam a kommunizmusról, azt a részt szerintem nem nekem szántad, vagy ha igen, akkor nem értem, hogy mire gondolsz azzal kapcsolatban amit írtam. Éppen azt írtam, hogy “egykutyák” voltak.

Ezt csúnyán benéztem, köszönöm a pontosítást!

A fiatalokkal kapcsolatban csak annyit, hogy a „főszerepük” íróilag olyan sematikus, hogy abból nem nagyon lehetett sokat kihozni. A film három éve készült, és pl. Varga-Járó Sára itt jóformán csak statisztál, de ma már szinte sztárnak számít, nem csak filmen, hanem a Vígszínházban is.
Az pedig, hogy írta Stefan Zweig, értelmetlen, mivel maximum ötletadó volt a forgatókönyvhöz. Valakinek erről az az okosság jutott eszébe, hogy „ami az AVH-t illeti, Zweig meg sem érhette a kommunizmust”. Ettől még akár írhatott is volna valami hasonlót, mivel a Gestapót valószínűleg jól ismerte.
Egyébként, olyan nem létezett, hogy kommunizmus, kommunista (sztálinista) diktatúrák viszont voltak.

Előszó: A két fiatal főszereplő rendkívül gyengén játszott, abszolút hiteltelenek voltak. Kár értük, mert amúgy, mindenki más remekül alakított. Szerintem kifejezetten jó volt a film elkészítésének a minősége, a végére még a vonat is értelmet nyert, ez kifejezetten tetszett.

Amint egyébként látható, van, aki értette a filmet és van, aki csak ide hányni járó lélek. De hát, ezt már megszokhattuk :)

Nekem elsősorban az tetszett, hogy a filmben olyan megoldások voltak, amelyeket magyar filmben eddig még nem szoktunk meg. Ilyen például a cella, vagy éppen az, amikor az egyik főhősünk fog kezet.

Őszintén szólva, azt nem tudom hová tenni, amikor egy adaptációnál azt hiányolják, hogy nem abban a korban szerepel, amikor szerepelnie kellene, holott:

... az már csak azért is röhej, mert ugye az ávh nevű terrorszervezetet 1956 UTÁN hozták létre, 1956 előtt az ávó volt a szocialista terror által létrehozott terrorbrigád. De hát, miért kellene ilyen apróságokon fennakadni a bölcs hozzá... izélőknek. És tudjátok, az a baj, hogy ez még a válaszadóknak sem tűnt fel, bár ők amúgy ezzel nyilván tisztában vannak. Ahogy az sem, hogy ha innen nézzük, az is csak azt jelentené, hogy "nem a verést mutatták be", hogy bemutassák: valójában milyen aljas volt a rendszer. Hogy nem csak primitív előember verőlegényekből állt, hanem profi terroristákból.

Na de mindegy is. A film ugyanis tele volt minden válasszal, amivel kapcsolatban itt kötekedtek. Pédlául a "kínzással" kapcsolatban. Éppen ezért ezt tegyük helyre!

Nem azért szűntették be MÁRA(!) a kínzást a világ jelentős részén, mert "barbár", hanem azért, "mert nem hatékony". Beza. És bár a "demokratikus" világban a mai napig megszokott (lásd: A Mauritániai) az alkalmazása, de már ott is szorul vissza, mert nincs értelme. A fizikai kínzással ugyanis köztudomásúlag azt a vallomást lehet valakibe bele, avagy kiverni belőle, amit a fogvatartó hallani akar. Így például azt, hogy "ismerje be, hogy bűnös". Itt pedig érdemes arra utalni, hogy ennek a beismeréséhez még az 1945 utáni években is elég volt az elvtársak számára az, hogy "önkritikát gyakoroltak", majd - többnyire - a legnagyobb meglepetésükre, kevésbé annak a hiányában, simán kivégezték egymást. Mert az egy ilyen rendszer volt. A veréssel, kínzással leginkább csak a szomszédokat, barátokat, családtagokat lehetett "feladni", de ÉRDEMI információt szinte senkiből sem sikerült kiverni. Ez tehát az oka annak, hogy a világ összes valamire való terrorbrigádja, nomeg a "legitim" és a "kvázi legitim" kihallgatások elmentek a pszichológia irányába, mivel az sokkal hatékonyabb.

Itt pedig muszáj arra utalni, hogy a jelen esetben az ávósok tudták, hogy , ezért teljesen felesleges lett volna újra megveretni, mert inkább meghalt volna A HITÉÉRT(!), mint hogy "elmondja a titkát". És amint látható is volt, tényleg így is történt, merthogy . Itt jegyezném meg, hogy ebből a szempontból kifejezetten szép jelenet volt az, ahogy a pap felnézett és ugyanazt látta a halála előtt, mint .

Kifejezetten tetszett az, ahogy bemutatták, hogy "milyen közel volt a pályaudvar" ahhoz képest, ahol , és hogy miért volt meseszerű az, amikor a szerelvéy . Még látható is volt a . Az meg, ahogy "meseszerű" volt minden kép, , az már tényleg művészi volt. Az egymást kereső szülők, gyerekek, wow, nagyon rendben volt az egész rendezés és az egész látványvilág.

A többit talán nem érdemes leírni, mert azért érdemes a filmet megnézni :)

Enyhe SPOILER
Nagyon tetszett, egészen az utolsó kb negyed óráig, a nagy fordulatig. Ahogy a port-kritika írja, tényleg hatalmas mindfuck, bár szerintem nem a film az, hanem a csavar, amit az átértelmezés mondjuk úgy, transzcendens jellege okán csalódásként éltem meg. Annak ellenére is, hogy egyébként logikusan felépített-végigvitt az egész, és szépen helyére kerül minden, plusz már önmagában díjazandó az eredeti történet egészen különleges megközelítése.
Mindenesetre így is egy egészen szokatlanul jólsikerült műfaji magyar film, és mint ilyen, szerintem simán megállná a helyét nemzetközi (európai) forgalmazásban.

Közepes SPOILER
A 2021-es német Sakknovella egyébként jobban tetszik, de nem is feltétlen azért, mert sokkal inkább követi a regény cselekményét (bár bizonyos pontokon még így is eléggé eltér attól), hanem mert egyszerűen úgy üt nagyot a vége, hogy közben minden amit látunk, valóságos, akár a szereplők között, akár pusztán egyikük elméjében történik.

"Ami az AVH-t illeti, Zweig meg sem érhette a kommunizmust, ergo az egész film egy nagy, aljas történelmi csúsztatàs."
Anyám borogass... Ennél azért értelmesebbnek szoktál tűnni. Olyannak, aki már hallott alkotói szabadságról, művészi önkifejezésről, szabad adaptációról és hasonlókról, vagy urambocsá még történelmi filmnek hazudott aljas történelmi csúsztatásokról is.

"Hangmérnökileg xar a film, így nem beszéltek még az átkosban."
Akár így beszéltek, akár nem, a hangmérnöknek ehhez természetesen semmi köze, a dolog a forgatókönyvíró, a rendező és a producer felelőssége, nekik kell konzultálniuk mondjuk nyelvtörténésszel.

"Az AVH-t mosdatják művészieskedve?"
Mivel a kérdésben - téged "ismerve"- állítást érzek: miért, szerinted akár Sánta, akár Fábri Az ötödik pecsétben a nyilasokat mosdatja azzal, hogy Gyuriczát sikerül a civilruhásnak fizikai erőszak nélkül megtörnie?... Persze a többiek esetében erőszakot alkalmaz, megöleti őket, viszont a Mesterjátszma elején a saját történetét narráló paptól meg elhangzik, hogy esetében valamiért nem a szokásos verést és kínzást alkalmazzák. Magyarán az alkotók gyakorlatilag felhívják a figyelmedet (igen, a tiédet), hogy ne tévesszen meg a dolog, itt az AVH-nál amúgy a fizikai erőszak a divat. Mit mondjak... rosszul dolgoztak, sokkal alaposabban kellett volna a szádba rágniuk.
Továbbá a kérdésből/állításból logikusan következik, hogy igazából maga Zweig sem tesz mást, mint a Gestapót mosdatja ("művészieskedve"), hiszen az ügyvéd főhőst ők is fizikai erőszak nélkül, ugyanúgy teljes izolációval, pszichésen próbálják megtörni. Holott ugye: "Nincsenek csodák. Mindenki megtörhető fizikai erőszakkal." (Idéztem a hozzászólótól, aki a kínzások hiánya miatt hiteltelennek tartja a filmet, és te egyetértesz vele.)

Nem értem. Hogy jön ide a holográfia v Gábor Dénes?

Tetszett a csattanó a végén, sőt másodszor megnézve még jobban lekötött a film. Az egész családnak tetszett. Mély benyomást tett, sokáig elgondolkoztam a filmen.

Hangmérnökileg xar a film, így nem beszéltek még az átkosban.
Ami az AVH-t illeti, Zweig meg sem érhette a kommunizmust, ergo az egész film egy nagy, aljas történelmi csúsztatàs.

Köszönöm, hogy legalább valaki megindokolta reszletesebben.
Az AVH-t mosdatják mūvészieskedve?

Első alkalommal véletlenül belekapva néztem belőle tíz percet, de azonnal kerestem a lehetőséget, hogy megnézzem a filmet. Szeretem a szerzőt, a sakkot, úgy az egészre kíváncsi voltam...Teljesen lenyűgözött, minden pillanata feszültségben tart, kifogástalan alakítások, rendezés, képi / zenei összhang ! SZUPER !!!!!!

Jó ötletből érdekfeszítő, remek film.

Jobb volt, mint amire számítottam.

Tetszett főleg a vége.

Minden pillanatában zseniális volt!

Nem bontották ki kellőképpen Gábor Dénes zseniális találmányának (holo...) témáját. Ez így elég gázos volt.