laplasz 2010 ápr. 27. - 16:54:29
(2/2)
Nem tetszett - sose gondoltam volna, hogy ezt fgom tudni mondani a Honved táncegyuttesre. Nem lattam oket sokszor, a Fekete gyongyok utan viszont valami hasonlo produkciot vartam.
Olyan volt, mintha egy videodiscoban lettem volna, ahol a DJnek koze se volt eltalalni a szamok helyes sorrendjet. Annyira rendszertelenul kovetkeztek egymasutan a stilusok, es azok hangulata - hogy folyamatosan azt kerdeztem magamtol, most mi van??
Egyszer temetes, aztan egy szindarabszeru valami eroltett humorral (egy neptanc eloadas kellos kozepen) - aztan hirtelen annak is vege lett barmifele lezaras nelkul - de mar egy betyar ostorral kalimpal egy nem odaillo zenere, akit 3 perc utan szivenlonek???? - de mar nem is akarja erteni az ember, hogy mi tortenik a szipadon, mar reg elveztette a fonalat csak abban remenykedik, hogy ez volt az utolso eloadasa ennek a megnemertett koncepcionak. Egyszer felvetelrol megy a zene, egyszer eloben, egyszer playback, egyszer nem... Olyan erzesem is volt, mintha 2 egyuttes lepett volna fel, az egyik a hagyomanyos, megszokott elemekkel - a masik viszont ilyen erthetetlen 1 perc leanykero, 1 perc, rabbitanc, fel perc cigany "veres", 1 perc leany korus, 10 masodperc Busok kimennek a szinpadrol stb... Ugye milyen zavartnak tunik ez a mondat - hat nem kevesbe volt zavaros az is, amit lattam. Ugy erzem, hogy nagyon nem atgondolt lett ez az egesz, mintha mindenki kapott volna 1 percet, hogy mutassa meg amit tud - es kesz is egy 2 oras eloadas. (en 13 evig versenytancoltam - barcsak a becsi keringot ne mutattak volna meg)
Lulu 2007 nov. 13. - 23:54:23
(1/2)
A táncosok nagyszerûek, a jelmezek is szépek, a koreográfia elmegy, (semmi új) de a zene borzalmas! Elront mindent! Hamis hegedûk és kakofóniák, mintha egy magnóból bömbölne a népzene, valami vidéki disco szinvonalán. A zenészek lehet hogy jók, de amit jászaniuk kell az borzalmas. Tönkrevágja az egész produkciót, sok lelkes táncos rengeteg munkáját. A német és a szlovák népzenébõl kiindulva, nem elég "autentikusak" a dallamok. A palotás és a csárdásnál, pedig olyannyira kerülni akarták a kliséket (vagy nem tudom mi lehetett a cél) hogy szinte a dallamokra sem lehet ráismerni, akárcsak a verbunkósnál. Borzalmas! A darab egy nagyon magas intenzitáson kezd, és a végéig megmarad ezen, nincsenek kiemelkedésem, sem szükséges mélységek. Ez fárasztóvá és néhol unalmassá teszi a nézõ számára az elõadást. Nem ártott volna egy egységes dallam motivum ami vissza-visszatérõ lenne, szólótáncosok amikor megnyugodhat a nézõ szeme, hogy a következõ tömegjelenet képeit befogadja. Az ember úgy hagyja el a nézõteret, hogy egyetlen dallamfoszlány sem maradt meg a fülében, pedig a Monarchia népeinek zenéjében bõven lenne ilyen amit szívesen dudolgat a színházból kijövet magában.
Hogy a végére valami pozitív kerüljön, jó ötlet a Majális c. festmény, a Táncoló juhász c. szobor és a Magányos cédrus c. kép megjelenítése ilyen formában. Igazán ötletes, ehhez gratulálok!
Olyan jó lenne ha egyszer mi magyarok is tudnánk valami világszínvonalu produkciót, nem csak a kelta tigris, Flatley és társai.