Aki szerint szar vagy zagyvalèk az alapbòl nem èrti a filmet ennyi!

Kimondottan azért néztem meg, mert jó magas pontszámot kapott. Ehhez képest elég csalódott vagyok. Nekem ez a film sok hûhó semmiért. Azt a közhelyet, hogy a döntéseink hatással vannak az életünkre, köszönöm szépen, de én úgy tapasztaltam ez azért kicsit árnyaltabban mûködik. Az a vonal meg, hogy két hõsszerelmes nem találja meg egymást a nagy Ámerikában fájdalmasan holivúdi cselekményvezetés.
Nem értem mit ettek rajta annyira az emberek, nekem kicsit az az érzésem, hogy ezt a jól kivitelezett, mûvészinek álcázott romantikus darabot többen fel merik vállalni, mint egy szimpla szerelmi történetet, de lehet, hogy csak dühös vagyok, mert megetetett a nagyközönség.

A pillangóhatás "erkölcsi leckéje" talán az volt, hogy rövid távú célokról lemondva lehet igazán szép az élet.

A mrnobody pedig (szerntem) kb arra épült, hogy választanunk KELL.

A képi világa a kvantummechanika egyik jelenségét idézte: mielõtt a kvantumos objektumot megfigyeljük, a hullámfüggvénye által leírt összes lehetséges állapot koherens szuperpozíciójában van -- a megfigyeléssel azonban a kvantumos objektum bizonyos értelemben "választ", és ennek révén az addig sokféle lehetséges állapotot megengedõ hullámfüggvény redukálódik, és már csak a megfigyelt állapottal koherens állapotok részhalmazát tartalmazza. A fõszereplõ próbálta elkerülni, hogy választással csorbítsa a szabadságát...

Szerintem tökéletesen érthetõ volt a film. Az ötlet kiváló, a kivitelezés szintén. Ha figyeled a filmet akkor pontról pontra tudod hogy mi történt. Aki szerint rossz film, leginkább csak nem értette. Sokkal elfogadhatóbb magyarázata a pillangóhatásnak, mint maga a "Pillangóhatás" címû film. Részemrõl 10/10.

Ne haragudj a sértõ "hangnemért".
Értem én, hogy mit írsz, de nem tudok veled egyetérteni. Szerintem a film nem csak próbálkozik filózni, hanem meg is teszi azt.
De elfogadom, hogy különbözik a véleményünk. A több kérdõjellel csak nyomatékosítani kívántam az értetlenségem .
Még egyszer elnézést a személyeskedésért!

Aranyos :-)
Stanislaw Lem idézettel válaszolnék: "Gondolkodás nincs, enyém lesz a kincs."

Köszönöm a mélylélektani elemzést, csak nem pszichológus vagy ? Elképesztõen bölcs dolgokat írsz, felnyitottad a csipától összeragadt szemeim (irónia). Egy Paulo Coelho veszett el benned. Jó tanács: megfelelõ helyesírás, pontos szövegszerkesztés elsajátítása számodra még mindig fontos, 49 éves létedre is. Mond az neked valamit, hogy az itteni vélemények szubjektívek ? Szerintem akkor is zagyvalék, ha a fejed tetejére is állsz, hiába személyeskedsz.

Liberum
Mielõtt engem sértegetsz, elõtte legalább nézd már meg, hogy tényleg ezért regisztráltam-e be. Saját magadat járatod le az oktalanságoddal. Nem kell rengeteg felkiáltójelet, kérdõjelet írnod a mondat végére, egybõl is értem a mondat hangnemét. Szeretem a filozófiai jellegû filmeket, de ez a film csak próbálkozik filozofálni. Neked is leírom, mert gyanakszom csak sokadszorra értesz meg dolgokat; a vélemény szubjektív, én sem kezdtelek el sértegetni, mert neked annyira tetszik a film, magadat minõsíted ezzel. Ez a komment pedig csak reakció.

én már elég sokszor megnéztem :-)
és sokadjára is nagyon jónak találom.

Csak azoknak ajánlanám, akik szeretik az elvont filmeket... és van türelmük (esetleg akarnak valami furcsát nézni)... én egyik halmazba sem esek bele igazán. 6/10

Igényesnek látszó zagyvalék. 5/10.

Artupku, szerintem a gondolataid teljesen jók. Annyit tennék hozzá, hogy a film végén lévõ kulcsokkal lehet értelmezni sok mindent. "Az élet egy játszótér". - tehát próbálkozik a különbözõ lehetõségeken gondolkodni a 9 éves fiú. Aztán a "Zugzwang", vagyis tudja a fiú, hogy döntenie kell. Mit döntsön? Alapvetõen a szerelemrõl? Kit válasszon? A választás lényegét pedig többször is bemutatja azáltal, hogy mit tud pl. egy lepke szárnya okozni a világon...A végén rájön, hogy lépéskényszer van, mégsem választja egyiket sem (ugye elindul a vasúti vágányok helyett egy országúton.) Ugyanis azt mondja az öreg: "Korábban nem tudott dönteni [a fiú], mert nem tudta mi fog történni, most már tudja mi fog történni, ugyanúgy nem tud dönteni." Bár mintha olyat választana, amirõl nem tud mégis [*spoiler] Annát választja; és ezzel felvállalja vele azt is, hogy történhet vele rossz, akár meghalhat. Amúgy ott van Elise, aki szintén a szerelme után vágyódott és Jean, aki nem kapta meg ezt Nemotól. A film végén el is mondja öreg korában, hogy nincs jó döntés: "minden lehetne más is, de ez semmit nem von le az értékébõl." Vagyis egy döntés meghatározhatja az egész életedet nagy vonalakban, de ez nem jó vagy rossz önmagában.
A Mars jelenetek számomra egyszerûen történet a történetben. Ugye, Elisenek még fiatal korában megígéri, hogy ha meghal a hamvait a Marsra viszi. Mivel ezt nem tudta teljesíteni, ezért leült az írógéphez és írt egy történetet, amiben mintegy így teljesítve a kérését. Tegyük hozzá, itt is megjelenik Anna. Végül is tehát hoz egy döntést, a közös pontot, a lehetõ legjobbat.
Még két érdekesség: az egyik a pénzérme, amikor a döntéseket nem magára bízza, hanem a véletlenre. Ám ebben is elbukik, és ennél a résznél végig arról van szó, hogy õ nem õ. (cipõméret, magasság) Szerintem azért, mert nem õ döntött! Ezért tagadja(?) meg az öreg ezt az életszemléletet. (lsd galamb-sztori, amirõl most írok.)
A film legelején lévõ galamb babona arra hívja fel a figyelmet, hogy a dolgok történhetnek a mi döntéseink alapján (amikor a galamb megnyomja a gombot) és megtörténhetnek rajtunk kívül álló okból (20 percenként nyit). Ez utóbbin csodálkozunk, hiszen csak úgy kaptuk (jó és rossz is lehet), de azt hihetnénk, hogy talán mégis közünk volt hozzá, ezért elkezdjük azt csinálni, ami akkor történt - pl. babona (pénzérme a filmben).
Végül ott az angyal és az ajkak. Szerintem a szürke ruhás jelenetek, egyforma autók, ágyak a döntéshelyzeten kívüli állapotot szimbolizálják. Az utána lévõ születés elõtti pillanatok pedig a még választás elõtti állapotot mutatja. Itt a film magyarázatot ad arra, hogy a 9 éves fiú nemcsak eltervezi a jövõt, hanem valóban látja is azokat, ahogy meg fognak történni. Valójában amikor a jövõt látja a lehetõségeket látja, úgy mint a pillangóeffektust. Ahogy a kisbaba csak a kezét látja a testét (az egészet) pedig csak árnyékként, a háta mögött lévõ fény miatt.

Illetve még egy kérdés...nagyjából sikerült magamban szétválasztani a különbözõ életeket, elõször is apa-anya szétválása...ha elmegy az anyjával...találkozik Annel vagy összejönnek vagy nem..ha nem akkor nem hal meg, de szenvedni fog, ha meg össze jönnek, akkor is elveszíti, és utána vagy rátalál, vagy nem, ha nem akkor életunt emeber lesz, ha igen akkor hamar elveszíti megint, és utána megint csak vagy visszakapja, vagy nem, ha nem akkor csöves lesz, ha igen akkor ugye összeházasodnak, de a végén beleesik egy tóba... ha az apjával marad, akkor el kezd írni egy Sci-Fit és vagy összejön az õrült csajjal, vagy nem, ha nem akkor vagy feleségül veszi a a kínait, vagy pedig balesetet szenved... na már most a kínai csajt választja az tiszta, elhamarkodott döntés, nem szereti, hiába teljesíti minden kitûzött célját, nem lesz boldog, ezért megpróbálja megölni magát, majd elutazik, amikor összekeverik egy maffiózóval belemegy a játékba, és eljátssza õt, majd végül lelövik õt a kádban...ha sikerül összeházasodnia a szõke csajjal, akkor vagy felrobbannak az esküvõ után, és meghal a csaj, vagy nem, ha nem hal meg, akkor a felesége szépen lassan depressziós lesz, és végül elhagyja õket, és fodrász lesz, ha viszont felrobbannak, akkor a felesége meghal, és ígérete szerinte el kéne juttatnia a hamvait a Marsra, és akkor itt akadok el...szóval, vagy csak a könyvében írja le ezt az egészet, vagy tényleg elviszi a Marsra a hamvakat, és ha tényleg elviszi akkor a végén találkozik Annaval, akivel amúgy ugye a másik alapválasztásnál találkozott volna, de akkor miért mond Anna-t amikor hibernálva van, akkor még semmi nem utal arra, hogy ismerné, ezen a ponton gondoltam bele abba, hogy a csávó ahogy már az elõzõben leírtam, végig élte az összes életét majd visszafelé élt így minden tapasztalatot el tudott mondani a kis némonak és valószínû hamarabb élte az Anna-s életét, mint azt amikor a Marsra megy, és rájött, hogy a három nõ közül Anna az aki igazán kell neki, ezért tudta az ûrhajón azt mondani, nade akkor meg, ha találkozott utána Annaval, akkor miért idegen neki, illetve rendben van hogy Anna különlegesebb mint a másik kettõ, de vele se lehet boldog, sehogyan se, ugye egyszer egy tóba esik, egyszer pedig felrobbannak a Marson....na valaki aki okosat tud mondani, ehhez is fûzzön már hozzá valamit...

Az egyik felfogás szerint, miszerint ugye Némo nem a múltjára, hanem a jövõjére emlékszik... ez egy kicsit hasonlít a Next-hez (Nicolas Cage), természetesen, annak a gondolatmenete semmi ehhez képest, de hogy jól értelmezem, ezek szerint, képzeletben lejátssza magának az életeket, hogy aztán könnyebben tudjon választani...csakhogy a végén rádöbben, hogy ezen tudás birtokában sem képes dönteni, hisz egyik életút sem megfelelõ...vagy a másik lehetõség, némo leélte az életét és ugye õ az utolsó halandó a Földön, és abban a pillanatban történik meg a zsugorodás, amikor az utolsó halandó meghal, vagyis, ahogy meghal el kezdi újra élni az életét visszafelé, és ugye így már akkor tudatában van egy életnek, és mikor visszaér a kis Némóhoz, tisztában van már azzal, hogy mi történik, ha az egyik utat választja, ekkor választ egy másik utat, és leéli azt is és így mikor újra meghal, és az a Némó is elindul visszafele az életben, errõl a tapasztalatról is tájékoztatja a kis némot....így van tudatában minden lehetséges életútnak...így úgymond nem kell már az utolsó némónak választania, mert az elõtte lévõ némók már választottak és elmondják neki a tapasztalataikat...de így sem képes választani, mert egyik sem kedvére való jövõ, így próbál találni valami kiutat, mint ahogy valaki írta, a jelképes öngyilkosságot választja...

na szóval nekem ezek jutottak eszembe, de nem nagyon tudom, hogy ez teljes zagyvaság, vagy van köze a valósághoz, szóval, ha esetleg valaki hozzá tudna valami építõjellegût szólni, azt megköszönném...

Huuu hát most néztem meg ezt a filmet...szögezzük le az alaptörténet és a mondanivaló zseniális...a film történetvezetés viszont agyfacsaró. Többször meg kellett állítanom és visszapörgetnem a filmet, hogy minden mondatot biztosan jól értelmezzek.
Én úgy vélem, hogy a rendezõnek támadt egy zseniális ötlete, csak közben csöppet elszaladt vele a ló...és sajnos hiába zseniális, amit kitalált, ha egyszerûen borzalmas nehéz kiszedegetni a sorok közül...
Ennek ellenére én nagyon élveztem a filmet, szeretek gondolkozni a filmen miközben nézem és utána is, és a végére körübelül 3-4 különféle értelmezés vagy elmélet született meg bennem, hogy konkrétan mirõl is szólt ez a történet, szóval mindenképpen izgalmas és egyedi filmélményt nyújt, aki kapó az ilyenre...de annak aki nem szereti a film közben mozgatni az agyát, vagy csak kikapcsolódásra vágyik annak nagyon nem ajánlom...

Elsõre valóban kusza, és nehezen követhetõ, de maga az alapötlet nagyon érdekes.
Elgondolkodtató, hogy az embernek hányféleképpen alakulhat az élete, attól függõen, hogy egy-egy adott döntési helyzetben hogyan dönt.
Szerintem jó film volt - de nem hiszem, hogy a közeljövõben újra megnézném, ugyanis én a rendezõi változatot láttam, és az több, mint 150 perc hosszú, és még annak a végén is elnézést kérnek a stáblistában azoktól, akiknek még úgy is kimaradt jelenete...
Én mindenkinek csak ajánlom a filmet!
10/10

Elsõ nézésre nem tetszett. Most megnéztem még egyszer, de most sem tudtam megbarátkozni vele.
SPOILER Végül is ha egymás mellé raknánk a "szétvagdalt" részeket, kapnánk néhány unalmas élettörténetet, és a végén beraknánk az öreget narrátornak, hogy " Na hát így is élhettem volna, meg úgy is, attól függ mikor hogy döntök!" És kb. ennyi.
Meg sokan itt azt írják, hogy milyen szomorúak, mert mások nem értették meg a filmet...
Egyszer kíváncsian meghallgatnám a film készítõjét, hogy õ valójában mikor mit gondolt, vagy mit szeretett volna közvetíteni a nézõk felé. Lehet lennének meglepetések. Kb. mikor verselemzésnél valaki leírja 5 oldalon keresztül, hogy a "Kék az ég"-nél mire gondolt a szerzõ, de ha meg megkérdeznénk a költõt, azt mondaná: Hát arra, hogy Kék az ég! Na kb. ezt a filmet is ennyire gondolják túl. Szépen meg van csinálva ez tény, de fõképp a vágások és az életutak közti ugrálások miatt tudja fenntartani a figyelmet.

Valóban kiváló alkotás. Nekem is nagyon tetszett, habár meg kell néznem még egyszer, hogy tudjam mit láttam elõször :)

Nem egy hétköznapi alkotás!
Nagyon nagy film!

10/10