Egész jó film. Mondhatnám úgy is, meglepően jó.
Persze a mai fiatalok, akik egy kétperces videót sem tudnak végignézni, vagy akik látványos csihi-puhit várnak, azok valószínűleg nem fognak eljutni a végéig, mert lassúnak és unalmasnak találják. A látványt is többen szóvá teszik, de gondolom, így volt a legjobb (értsd: legolcsóbb) megteremteni egy jövőbeli, le- és elpusztult világot.

Szerintem nem spoiler, de ha vki annak találja, bocsi!
Elég jól bemutatja egy gyerek elvesztése miatti depressziót és a kvázi öngyilkosságot, a párok közötti kommunikáció hiányát, a szerelmemért mindenre képes vagyok (kivéve megbeszélni vele a problémákat, jegyzem meg genyó módon) érzést. A megteremtett jövőben is van ötlet, bár... De erről majd később. Tetszett, hogy bármennyire is kontrollált ez a jövő, az ügyeskedés, kiskapu-keresés, szabályok kijátszása csak nem tudott kihalni. Szerintem a Telep vezetőjének a karaktere is jól kidolgozott (annak ellenére, mennyire jelentéktelen a történet szempontjából).

Összességében (és a hibái ellenére) nézhető, bár nem hiszem, hogy még egyszer nekiülnék. Aki még nem látta, és nem a blockbusterek rajongója, annak ajánlom.

Nézzük a hibákat és hogy miért nem tudtam hetesnél magasabb értékelést adni.
(A film legeslegelejéről lemaradtam, úgyhogy ha bármi, amit kifogásolok, megmagyaráztak az elején, annak az lesz az oka.)
A történet szerint minden növény és állat kihalt. Ez mégis hogyan és miért következett be? Nem vagyok biológus, de tudom, hogy ez nem olyan egyszerű, az elmúlt 3+ milliárd évben nem sikerült, pedig voltak nagy kihalások, de egyik sem érte el a 100%-ot (különben nem lennénk itt).
Aztán. Minden növény és állat kihalt, de az emberek túlélték? Ennek nem kicsi, vagy elhanyagolható, hanem szó szerint nulla az esélye.
Továbbá. Az emberek Pesten élnek egy búra védelme alatt, de hőseink nyugodtan sétálgatnak odakint?
De ami a legjobban bosszant - és ezt szinte az összes disztópia filmben elrontják -, hogy évek, évtizedek elmúltával is működnek a dolgok?

Gondolom, ha a felvett színészi jelenléteket és játékokat nem animálják át ezzel a rotoszkóp technikával, ellenben minden más pontosan ugyanúgy megmarad számítógép által kreáltnak, mint a végeredményben, az annyira erős kontrasztot eredményezett volna, hogy leesne az egész a vászonról. Ennek ellenére azt hiszem jobban örültem volna egy ilyen megoldásnak, részben mert ugye míg ez a rotoszkóp dolog "a hagyományos animációnál erősebb színészi jelenlétet és egyfajta realizmust kölcsönöz a filmnek" (idézet a port-kritikából), a mellőzése vélhetően még erősebb színészi játékot és realizmust kölcsönöz, részben pedig mert az így felszabadult erőforrásokat akár gondosabb kivitelezésre is fordíthatták volna (erről kicsit lejjeb).
Vagy elkészülhetett volna a film ebben a két verzióban, aztán tesztvetítések után az egyik megy a moziba, a másik pedig afféle bónuszként, mint alternatív film fizetősen blurayre, streamre...
(Egyébként ami a színészeket illeti, furamód egyedül Schell Juditot nem tudtam beazonosítani, holott pont ő az, akit mind közül a legtöbbet láthattam már).

A filmben magát a "nagyképet" tudom igazán díjazni: mindjárt a kvázi kötelezően átalakuló, és ezzel a többiek számára táplálékforrásként is hasznosuló emberek egészen eredeti ötletét (mégha egyes aspektusaiban minden bizonnyal merítettek is innen-onnan az alkotók, gondolok itt mondjuk A farkas gyermekei második, egyben sajnos utolsónak tűnő évadára), a sci-fi vonallal együtt futó mélyen emberi történetet, vagy az egész disztopikus világ koherens és meggyőző ábrázolását, álljon az bármennyire jólismert elemekből is...

Kicsit SPOILER
A gondom a részletekkel van, melyek közül az egyik dolog a többivel ellentétben szerintem érdemben bezavar a nagyképbe - engem legalábbis mindvégig zavart. A főhősnő ugye mindjárt az elején feláldozza magát, és erre a saját szempontjából meg is van a nyomós oka, nyilván előzőleg ezerszer át is gondolta, viszont a végzetes beavatkozásról csak utólag értesülő férje mégis mindenáron vissza akarja ezt valahogy csináltatni, méghozzá anélkül, hogy a még rendelkezésükre álló fél nap alatt bármikor is közölné párjával ezt a szándékát. Vagy legalább hogy beszélgetnének a dologról, urambocsá átbeszélnék; de persze - szintén urambocsá - már eleve bármikor a végzetes döntés meghozatala előtt is sor kerülhetett volna ilyesmire, ugye. De nem, megvárja, hogy a nő elaludjon, és azután lép... Amikor pedig (a film közepetáján) végre szóbakerül köztük a dolog, meglepődik felesége mély megbántottságán, hogy a férfi meg sem kísérelte megbeszélni vele ezt a mindenáron-megmentős dolgot. (Zárójelben: könnyen beláthatóan igencsak önző módon a nő sem beszélte meg férjével ezt a megvalósulásával a férfi életére nézve is bizonyára elég nagy hatással bíró szándékát, sőt a jelek szerint meg sem próbálta).
Szóval emberünk mégis mire számított? Hogy ha egy sikerrel egyébként minimális eséllyel kecsegtető, ellenben a saját testi épségét, sőt életét is potenciálisan veszélyeztető akció eredményeképp valahogy sikerül visszacsináltatnia a dolgot, mi lesz azután? Hogyan lehetséges, hogy a nem mellesleg gyakorló pszichológus nincs azzal tisztában, párja kvázi öngyilkosságának oka később is változatlanul fennáll, és pláne azzal nincs, hogy ha a vele hosszú évek óta együttélő felesége (sőt szerelme) a gyerekük elvesztését minden jel szerint semennyire nem volt képes feldolgozni, akkor mégis miért lenne rá képes később bármikor?... (És az, hogy a történet előrehaladtával a nő látszólag - és amúgy indokolatlan módon - elfogadja hogy megmentsék, nem bizonyíték semmire, hiszen emberünk az előzőeket tekintetbe véve reálisan egyáltalán nem számolhatott ezzel).
A válasz pedig, hogy sehogy sem lehetséges, nincs iyen. Magyarán ez alkotói hiba, egyszerűen nem kellően átgondolt a sztorinak ez a része.

Valamint bizonyos mértékű kidolgozatlanságot mutat szerintem jópár kisebb, vagy akár semmiféle jelentőségű kérdőjeles dolog. Előbbire jó példa, hogy miért pont egy virtuális nyaraltatásokat végző vállalkozó ("hajóskapitány") képes meghekkelni a városállam bürokratikus rendszerét? Pontosan mire mérgezőek a kísérletezgető tudós által emlegetett spontán termő emberfák, és miért járna a búrák alatt élő maradék emberiség kipusztulásával az elterjedésük?... Utóbbira példák olyasmik, hogy ha a város közepén dugig van a szórakozóhely, hogyhogy teljesen üresek körülötte az utcák? Mi a jelentősége annak, hogy a miskolci eltemetett lakásban egymást átölelve fekszik a csontváz és az emberből átalakult fa, ez mit mutat vagy bizonyít? Mi a dramaturgiai szándék abban, hogy a függővasút tetejét átszaggatják a vihar által megmozgatott kövek? Ha az egyik promófotón a rombadőlt Lánchíd látható, a teljesen ép Lánchídon hogyan kelhet át hősünk?...
De ezek persze tényleg lényegtelen dolgok a nagy egészhez képest. És ahhoz képest is, hogy az eleve jó ötletet a végére egy újabb eredeti fordulattal és végkifejlettel meg is fejelik az alkotók. Van olyan jó ez a világ és benne a sztori, és lenne benne bőven annyi potenciál, hogy a szükséges változtatásokkal valódi élőszereplős sorozat készüljön belőle - persze nagyságrenddel nagyobb büdzsével, döntően nem hazai stábbal és gyártással, viszont hazai helyszíneken (is).

Különös: Szamosi Zsófiát és Keresztes Tamást, mint animált színészeket, nevesítve a szereplők között jeleníti meg a fenti lista; de a legalább olyan meghatározó szerepű, s mi több, mindkettőjüknél karakteresebb Hegedűs D. Géza neve (és rajta kívül is több, e filmben szereplő színész neve*) nincs rajta a szereplők e listáján. (?)
Sőt, miközben Szamosi Zsófia és Keresztes Tamás saját port-os felületén is fent van ez az egyedülállóan lenyűgöző hangulatú, egészen különleges élményt nyújtóan elgondolkodtató, disztópikusan remeklő alkotás, Hegedűs D. Géza (és a többiek*) port-os felületén nincs a filmes szerepei(k) között. (?)

Wikipédián olvasható nagyon részletesen.

Egész jó volt. Jó lenne, ha ilyen más stílusú, nem tradícionális animációk is születnének rendszeresen a magyar szakmai körökben.

Sajnos számomra ez így ebben a formában teljesen nézhetetlen.
Elfogadom, hogy mások művészetnek kezelik, azt, hogy látványilag olyan, mint egy nagyon szar PC –n futatott komoly hardverigényű játék high –ra vagy ultra –ra véve, de engem ez kimondottan idegesített:
Az összevissza ugráló textúrák, a hiányzó képkockák miatti hiányos mozgások, amik miatt a beszédek is olyanok, mint a világ legrosszabb szinkronja, egyáltalán nem igazodnak a karakterek szájmozgásához.
Engem ezek annyira zavartak, hogy fél óra után kikapcsoltam, aztán mivel nagyon érdekelt adtam neki még egy esélyt és ott eljutottam 40 percig, de azzal végképp elég volt.
Lehet, hogy ezután a 40 perc után a történet jobb lesz, mint, amennyit én láttam belőle, de ezidő alatt borzalmasan lassú, vontatott, unalmas volt ez a része is.

Meglepően jó alkotásnak vélem, de csak annak javaslom, aki nem CGI-dirr-durr mozit vár.
Igaz, a történet alapján sok, eddig látott film bevillant számomra (Felhőatlasz, Kiéhezettek, Útvesztő, stb.). A képi világ rendben van, bár pár megvalósítás néha inkább jelképes (autók-utcák).

Ami igazán sokat nyomott a latban, az a magyar vonatkozás. A miskolci pályaudvar, a lakótelep, és a halott Buda igazán lesújtó volt. Mint sok disztópia esetén: a felszínen az élet pezseg, de a háttérben az egész átvált nyomasztó érzelemmentességbe (ahogy már a túlélésről és a tömegekről van szó).

Az alap kérdés, hogy megmenthető-e az emberiség és mindaz, amit létrehozott?
Egyáltalán meg kell-e menteni?

Számomra kiszámítható volt a történet vége, ahogy közeledett, egyre inkább beigazolódott a feltevésem.
"Az élet él és élni akar" (Ady Endre: Intés az őrzőkhöz)

Az, hogy én nem szeretem a disztópikus sci-fit, az én bajom, ettől még a történet kreatív. A technika, amivel készülhetett, tág lehetőségeket nyit a kisebb büdzsével dolgozó magyar filmiparnak, és nagyon nem értek egyet a kettővel előttem szólóval, aki személyek ábrázolását kritizálja. Néhány vonallal olyan tökéletesen cizellálja a karaktereket, hogy akkor is felismertem volna melyik színészről mintázták, ha nem segített volna a szinkronhang.

Nem néztem ki belőle elég jót, de legalább megpróbáltam és megszenvedtem KETTŐ/TÍZ

Vegyes érzelmek. Szinte végig déjá vu érzés, hogy ezt már láttam valahol. Kicsit zavaró, hogy a szereplők kezdetlegesen rajzoltak, mozgásuk is darabos a tökéletes környezeti háttér mellett, bár, ha a film végét nézem, ez valószínűleg szándékos: az emberek ideje lejárt, az evolúció pedig nem kegyelmez. Igazán érdekesnek az ujjlenyomatos leveleket találtam, ami nálam valahogy eléggé eszenciális keretbe foglalja a teljes filmet anélkül, hogy elmozdulna valami vegán baromság felé. Igazából 7,5, de 8-at adni rá mégsem tudok.

.
10/10

Ez a film nagyban szól a táplálkozásról is: arról, amit az állatokkal teszünk. Bravúros szerepcserén keresztül mutatja meg ennek az érzelmi oldalát! Ahogy arról is szól, milyen hozzáállással lehet/érdemes túlélni egy kataklizmát, valamint személyes tragédiát is.
Emellett igényes, gyönyörű alkotás - és szerintem jól érthető is, végig lineáris érzelmi menettel.

Nekem kifejezetten tetszett. Igaz, eléggé reménytelen, és disztópikus, de visszahozza a sci-fi művek világának azt a korszakát, amikor nem a technológiai csodák, sem a különleges űrlények horrorinváziója vagy az emberfeletti szuperhősök hatalmaskodásán van a hangsúly, hanem igazán komoly, manapság is átérezhető és megfogható - mondhatni egyetemes - kérdések kapnak főszerepet. Félreértés ne essék, nincs bajom a sci-fi akciókkal és más divatosabb megközelítésekkel, de a Műanyag égboltban erős a meditatív késztetés, ami nem az idegen világok megértésére késztet (hisz a magunkét sem értjük igazán) miközben azért itt is a háttérbe belecsempésznek technológiai csodákat, még egy kis akció és szuperhős is van - azaz "korszerű" marad. (Ami pedig külön érdekessé teszi, hogy nekünk, magyaroknak jól ismert helyszíneken játszódik!)
Más. Kicsit zavart, hogy olykor gyengébb, szerintem idegen képi megoldások is becsúsznak az egyébként tömegében gyönyörű, és igényes alkotásba. Gondolok itt elsősorban a szerintem nem túl jól sikerült 3D-s computeranimációkra (például a telepen mozgó teherautókra) Gondolom, hogy ennyit engedett meg a büdzsé... ezt sajnálom, de a történet élvezetét persze nem befolyásolta. És ettől függetlenül, vagy ezzel együtt is én mindenkinek ajánlom ezt a filmet, aki például szereti Lem műveit, vagy Darth Vader indulója mellett mondjuk az Equinoxe nyitányát is szívesen hallgatja... :)

Számomra is lassú egy kicsit, de a kivitelezés és a látvány gyönyörű.

Kiváló és nagyon egyedi alkotás. Az animáció is világszínvonalú, nagyon ötletesen van megoldva. A története is nagyon egyedi és nagyon jól is van megírva. Nem olvastam utána a történetnek, így nekem az egész teljesen új volt és tényleg meg is lepett, az egyes cselekmények pedig számomra általában teljesen kiszámíthatatlanok voltak, nem klisékre építkeztek.

Picit vontatott a film, de egyébként nagyon jó!

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki dolgozott azért, hogy ez a páratlan film megszülessen! Élmény volt nézni, egyedi alkotás lett! Én csak a pozitív, megdöbbentő, lenyűgöző dolgokat tudnám sorolni vele kapcsolatban hosszasan. Még egyszer hálás köszönet az alkotóknak és gratula! ❤️

Valaki mesélje ide a sztorit, hogy ne kelljen pénzt költeni a moziban :D